A D-típusú személyiség skála pszichometriai jellemzői reprezentatív vizsgálat alapján

Jelen vizsgálat célja a D-típusú személyiség vizsgálatára kifejlesztett kérdőív magyar adaptációja volt. A D-típusú (distressed) személyiség modelljét számos vizsgálat alapján a szív- és érrendszeri betegségek fontos kockázati tényezőjének tartják. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív vizsgálat keretében 12 653 személlyel került felvételre a mérőeszköz. A kérdőív magyar változatában 4 tétel rontotta a kérdőív pszichometriai jellemzőit, így ezeket a tételeket kihagytuk a kérdőívből, amely így 10 kérdésre redukálódott. A 10 kérdéses változat Cronbach-alfa értékei már mindkét skálára kielégítőnek bizonyultak (Negatív Érzelmek skála: 0,87; Szociális Gátoltság skála: 0,84). Az elvégzett faktoranalízis megerősítette a magyar változat kétfaktoros struktúráját, így a skála magyar verziója megfelelően alkalmas a D-típusú személyiség vizsgálatára

A kötődési kapcsolatok stabilitása gyermekkorban = Stability of attachment relationships in childhood

Alacsony szociális rizikójú családokkal folytatott longitudinális vizsgálatunkban elsőszülött gyermekek kötődési kapcsolatainak állandóságát ill. változását, valamint ezek feltételezett korrelátumait elemeztük. A csecsemőkorban megfigyelt anya-gyermek kötődési minőség nem bizonyult stabil mintázatnak sem 1 és 4, majd 4 és 6, sem 1 és 6 éves kor között. Az anyához való kötődés változása elsősorban a fiú gyermekeket érintette, akik egyik életkori összehasonlításban sem mutattak stabil kötődési mintázatot. A lány gyermekek csoportjában ugyakkor folytonosságot találtunk mindhárom mérési időpont között a biztonságos vs. bizonytalan anyai kötődés tekintetében. Az anya-gyermek kötődési kapcsolat kevésbé optimális irányba történő változásának hátterében a gyermek nemét (fiú) és a kumulatív környezeti stresszt (súlyos betegségek, halálozások, szeparációk, stb.) azonosítottuk rizikófaktorként. Az anyához való kötődéssel ellentétben az apa-gyermek kötődési biztonság jelentős stabilitást mutatott 1,5 és 7,5 éves kor között. Kimutattuk, hogy a 6 éves korban anyjukhoz biztonságosan kötődő gyermekek jobbak az érzelmek felismerését és megnevezését vizsgáló feladatban, míg az apához való kötődés minősége ezt nem befolyásolta. Bővítve korábbi felfedezésünket a gyermekek DRD4 genotípusa és az 1 éves kori dezorganizált (D) kötődés kapcsolatáról, jelen kutatásban kimutattuk, hogy ez a genotípus a 4 és 6 éves kori D kötődés megjelenésében, valamint életkori állandóságában is szerepet játszik. | The present research investigated continuity and change in attachment relationships of firstborn children from infancy to childhood in a low-social-risk sample. For the whole sample, no longitudinal stability of mother-child attachment security was found from 1 to 4, from 4 to 6, or from 1 to 6 years. Changes in mother-child attachment mainly concerned boys, who did not show stable attachment patterns over time in any age contrasts. In the group of girls, however, security of attachment to the mother proved stable across all assessment periods. Male sex and cumulative life stress (serious illnesses, major losses, separations, etc.) were identified as risk factors for unfavourable change in mother-child attachment from infancy to childhood. In contrast to mother-child attachment, significant continuity in father-child attachment security was found from 1.5 to 7.5 years. We showed that 6-year secure attachment to the mother was associated with children?s better performance in recognition and labelling of emotions, while quality of attachment to the father was not related to the ?emotion task?. Expanding our previous findings on the association between child DRD4 genotype and 1-year disorganised (D) attachment, the present study showed that this genotype also influences the occurrence of D attachment both at 4 and 6 years of age, and its stability over early childhood

Érzelem fókuszú párterápiás képzések résztvevőkre gyakorolt hatása a megélt tudásszintjük és kompetenciaérzésük vonatkozásában = The effectiveness of Emotionally Focused Therapy (EFT) trainings measured by the perceived knowledge and competency of the participants

Háttér és célkitűzések: Tanulmányunk az első magyarországi Érzelmekre Fókuszáló Párterápiás (ÉFT) képzések észlelt hatékonyságának vizsgálatát mutatja be a tudás- és a kompetenciaérzet mentén. Vizsgálatunkban az alap- (Externship) és haladóképzések (Core Skills) elemzése mellett a teljes strukturált képzési folyamatot is mértük. Kutatásunk nagy létszámú, tolmácsolással tartott alapképzéseket vizsgált, valamint nemzetközi szinten is elsőként mérte az ÉFT-haladóképzést, valamint a teljes képzési folyamatot. Módszer: Kutatásunkban a családokkal foglalkozó, segítő foglalkozású szakemberek ÉFT-specifikus megélt tudás- és kompetenciaszintjét mértük (Externship: N = 244; Core Skills: N = 33; teljes képzési folyamat: N = 19) az erre a célra létrehozott és magyarra fordított ÉFT Tudás és Kompetencia Skála (EFT-KACS) kérdőívvel. Eredmények: A résztvevők észlelt ÉFT-specifikus tudása, kompetenciaérzete és a terápiás szövetség kialakítási képességének érzete szignifikánsan növekedtek a képzési blokkokat követően. Az eredmények alapján az alapképzés legjelentősebben az észlelt tudást növeli, míg a kompetenciaérzet kialakulásáért leginkább a haladóképzés felelős. Következtetések: A magyar EFT-KACS pszichometriai mutatói megfelelőek, a kérdőív megbízható. Kutatásunk rávilágít az ÉFT-képzések hatékonyságára, valamint az ezzel kapcsolatos tudás- és kompetenciagyarapodásban betöltött szerepére. | Background and objectives: Our study examined the perceived effectiveness of the first Hungarian Emotionally Focused Therapy (EFT) trainings by measuring the perceived EFT knowledge and competency. We studied large group EFT Externship trainings, done through translation, and advanced Core Skills trainings. Our research was the first to measure Core Skills trainings and the entire training process. Method: We measured healthcare professionals’ perceived EFT knowledge and competency (Externship: N = 244; Core Skills: N = 33; entire training process: N = 19) using the Hungarian EFT Knowledge and Competency Scale (EFT-KACS). Results: Participants’ perceived EFT knowledge and competency, and their perceived alliance, increased significantly after each training block. Based on our results, Externship increases the perceived knowledge the most, while Core Skills training is mostly responsible for the development of the perceived competency. Conclusions: The psychometric properties of the Hungarian EFT-KACS are adequate, the questionnaire is reliable. Our research highlights the effectiveness of the EFT trainings and their role in the development of EFT knowledge and competency

A megküzdés dimenziói : A konfliktusmegoldó kérdőív hazai adaptációja = Dimensions of coping: Hungarian adaptation of the Ways of Coping Questionnaire

Jelen tanulmányunkban a Lazarus és Folkman által kifejlesztett Konfliktusmegoldó Kérdőív, illetve az ebből kidolgozott rövidített változat pszichometriai jellemzőit mutatjuk be. A Konliktusmegoldó Kérdőív 66 tételes teljes változatát 582 személlyel töltettük ki, a kitöltők életkora 18 és 69 év közé esett. A kérdőív tételein végzett feltáró faktorelemzés alapján 7 faktoros struktúra bontakozott ki: Pozitív átértékelés, Menekülés-elkerülés, Szociális támaszkeresés, Távolítás-elfogadás, Konfrontálódás, Tervszerű problémamegoldás-Önkontroll, és Visszahúzódás-Kontrollvesztés-Segítségkérés szakembertől. A hét dimenzió a teljes variancia 41%-át írta le. A kapott faktorok összességében hasonlóak, mint amiről Folkman és Lazarus (1980) beszámolt. A 16 tételből álló rövidített Konfliktusmegoldó Kérdőívet egy országos reprezentatív vizsgálat keretében 12 623 személy töltötte ki. A mérőeszköz tételein végzett faktorelemzés a következő négy dimenziót eredményezte: Kognitív átstukturálódás, Feszültségredukció, Problémaelemzés, Passzív megküzdés. A Konfliktusmegoldó Kérdőív különböző nehéz élethelyzetekre való alkalmazhatóságát, a megküzdési stratégiák stabilitását 94 fős egyetemi hallgatói mintán vizsgáltuk. A hallgatókat két nehéz életesemény felidézésére kértük, majd kitöltettük a mérőeszközt mindkét élethelyzetnek megfelelően. Eredményeink rávilágítottak arra, hogy a különböző élethelyzeteknek megfelelő kitöltés során a megküzdés-faktorok alacsony együttjárást mutatnak (átlag korreláció: 0,33). Több olyan tétel is akadt, amelyek bizonyos megküzdési stratégiák felmérésére nem alkalmasak. | The purpose of this study is to explore the psychometrical characteristics of the Ways of Coping Questionnaire, and its shortened version for Hungarian sample. A sample of 582 subjects, ranging in ages from 18 to 69, completed the Ways of Coping Questionnaire. Factor analysis produced seven factors, Positive reappraisal, Escape-Avoidance, Seeking social support, Distancing, Confrontative coping, Planful problem solving-Self-controlling, Social avoidance-Loosing control-Seeking professional support, that accounted for 41% of the total variance. These factors were similar to the eight factors of the Ways of Coping questionnaire reported by Folkman and Lazarus (1980). Shortened version of Ways of Coping Questionnaire (16 items) was administered with a large population study with 12,623 subjects. A factor analysis indicated that the Shortened Ways of Coping Questionnaire items loaded on four distinct factors: Cognitive reappraisal, Stress reduction, Problem analysis, Passive avoidance. We have examined the applicability of 66 coping items to different kinds of stressful events. In this study, 94 college students completed the Ways of Coping Questionnaire twice assessing the actually used coping strategies in two stressful situations. Our results were supported, that the coping factors has shown a relatively week correlation between the different stressful situations (average correlation = 0.33). Many of the coping items were not applicable to certain kinds of stressful events (situational effects on coping)

A megküzdés dimenziói : A konfliktusmegoldó kérdőív hazai adaptációja = Dimensions of coping: Hungarian adaptation of the Ways of Coping Questionnaire

Jelen tanulmányunkban a Lazarus és Folkman által kifejlesztett Konfliktusmegoldó Kérdőív, illetve az ebből kidolgozott rövidített változat pszichometriai jellemzőit mutatjuk be. A Konliktusmegoldó Kérdőív 66 tételes teljes változatát 582 személlyel töltettük ki, a kitöltők életkora 18 és 69 év közé esett. A kérdőív tételein végzett feltáró faktorelemzés alapján 7 faktoros struktúra bontakozott ki: Pozitív átértékelés, Menekülés-elkerülés, Szociális támaszkeresés, Távolítás-elfogadás, Konfrontálódás, Tervszerű problémamegoldás-Önkontroll, és Visszahúzódás-Kontrollvesztés-Segítségkérés szakembertől. A hét dimenzió a teljes variancia 41%-át írta le. A kapott faktorok összességében hasonlóak, mint amiről Folkman és Lazarus (1980) beszámolt. A 16 tételből álló rövidített Konfliktusmegoldó Kérdőívet egy országos reprezentatív vizsgálat keretében 12 623 személy töltötte ki. A mérőeszköz tételein végzett faktorelemzés a következő négy dimenziót eredményezte: Kognitív átstukturálódás, Feszültségredukció, Problémaelemzés, Passzív megküzdés. A Konfliktusmegoldó Kérdőív különböző nehéz élethelyzetekre való alkalmazhatóságát, a megküzdési stratégiák stabilitását 94 fős egyetemi hallgatói mintán vizsgáltuk. A hallgatókat két nehéz életesemény felidézésére kértük, majd kitöltettük a mérőeszközt mindkét élethelyzetnek megfelelően. Eredményeink rávilágítottak arra, hogy a különböző élethelyzeteknek megfelelő kitöltés során a megküzdés-faktorok alacsony együttjárást mutatnak (átlag korreláció: 0,33). Több olyan tétel is akadt, amelyek bizonyos megküzdési stratégiák felmérésére nem alkalmasak. | The purpose of this study is to explore the psychometrical characteristics of the Ways of Coping Questionnaire, and its shortened version for Hungarian sample. A sample of 582 subjects, ranging in ages from 18 to 69, completed the Ways of Coping Questionnaire. Factor analysis produced seven factors, Positive reappraisal, Escape-Avoidance, Seeking social support, Distancing, Confrontative coping, Planful problem solving-Self-controlling, Social avoidance-Loosing control-Seeking professional support, that accounted for 41% of the total variance. These factors were similar to the eight factors of the Ways of Coping questionnaire reported by Folkman and Lazarus (1980). Shortened version of Ways of Coping Questionnaire (16 items) was administered with a large population study with 12,623 subjects. A factor analysis indicated that the Shortened Ways of Coping Questionnaire items loaded on four distinct factors: Cognitive reappraisal, Stress reduction, Problem analysis, Passive avoidance. We have examined the applicability of 66 coping items to different kinds of stressful events. In this study, 94 college students completed the Ways of Coping Questionnaire twice assessing the actually used coping strategies in two stressful situations. Our results were supported, that the coping factors has shown a relatively week correlation between the different stressful situations (average correlation = 0.33). Many of the coping items were not applicable to certain kinds of stressful events (situational effects on coping)

Az Etnikai Csoportok Identitása Kérdőív (MEIM-H) validálása és pszichometriai jellemzői magyarországi roma mintán

Elméleti háttér: A Multigroup Ethnic Identity Measure (MEIM) kérdőív az etnikai identitással kapcsolatos kutatások egyik leggyakrabban alkalmazott módszere. Cél: A tanulmányban bemutatjuk a MEIM 12 tételes változatának magyar fordítását (Etnikai Csoportok Identitása Kérdőív, MEIM-H), valamint a kérdőív validálása során szerzett eredményeket, összefüggéseket és néhány pszichometriai jellemzőt. Módszerek: Az elemzéshez használt adatfelvételt 2019-ben 574 fős, nem-reprezentatív hazai mintán a Kutatópont Kft. végezte. A megkérdezettek magukat roma nemzetiségűnek valló személyek, akik a három legnépesebb magyarországi roma/cigány csoporthoz tartoznak (romungro: 209, oláh: 194, beás: 171 fő). A kérdőívcsomagban a MEIM-H mellett a Reziliencia Skála (CD-RISC), a WHO Jól-lét Index (WBI), valamint az életminőség leírására és a minta demográfiai összetételére vonatkozó kérdések is szerepeltek. Eredmények: A MEIM-H faktorelemzése néhány módszertani kiegészítéssel igazolta ( χ 2 (48) = 203,748; RMSEA = 0,076; NFI = 0,952; TLI = 0,948; CFI = 0,962) a kérdőív eredeti kétdimenziós szerkezetét. MEIM-H kérdőív belső konzisztenciája egydimenziós mérőeszközként kezelve kifogástalan volt (Cronbach- α = 0,92). Hasonlóan magas megbízhatósági adatokat mutat a két alskála, az Identitáskeresés (Cronbach- α = 0,93), és az Identitás megerősítés (Cronbach- α = 0,80) is. A MEIM-H egydimenziós értéke mérsékelt erősséggel, pozitívan korrelált a CD-RISC-pontszámaival ( r s = 0,49; p < 0,001), de nem jelzett sem a WBI, sem az egészségi állapot itemeivel említésre méltó kapcsolatot. Ugyanakkor néhány szociodemográfiai tényező (iskolai végzettség, etnikai hovatartozás, lakóhely típusa és etnikai összetétele stb.) kategóriái között szignifikáns ( p < 0,05) különbségeket találtunk a skálapontszámokban. Következtetések: Az eredmények alapján a MEIM kérdőív magyar változata (MEIM-H) érvényes és megbízható mérőeszköznek bizonyult a magyarországi romák körében

The Multifactorial Background of Helping Professionals’ Vital Exhaustion and Subjective Well-Being During the First Wave of COVID-19 in Hungary: A Cross-Sectional Study

Introduction: Vital exhaustion and the well-being of helping professionals are important issues regarding the sustainability of services, especially in a critical situation such as the COVID-19 pandemic. Aims: The purpose of this study was to investigate helping professionals’ vital exhaustion and well-being, concerning different groups of background variables during the COVID-19 pandemic. Methods: In the spring of 2020, Hungarian helping professionals (N = 931) were contacted with an online questionnaire. Results: Our results show that indicators of physical well-being are strongly associated with vital exhaustion and subjective well-being (sleeping quality (χ2 (2) = 251.062, p < .001); frequency of meals (χ2 (2) = 99.454, p < .001)). Health and social care workers were more exhausted than members of other helping professions (χ2(4) =37.782, p < .001). There were statistically significant negative correlations between the Vital exhaustion and Well-being Score and satisfaction with work conditions (rs(929) = -.418, p < .001), satisfaction with family life (rs(806) = -.342, p < .001) and its change (rs(807) = -.287, p < .001), family-work balance (rs(675) = -.444, p < .001) and its change (rs(786) = -.515, p < .001). In the prediction of the Vital Exhaustion and the Well-being Score, the addition of physical well-being indicators to the regression model led to the strongest increase in R2 of .344, p < .001. Conclusion: A clear and consensual framework for life and work provides security amid unpredictable external changes