One Single Question Is not Sufficient to Identify Individuals With Electromagnetic Hypersensitivity

Background: Idiopathic Environmental Intolerance attributed to Electromagnetic Fields (IEI-EMF) is a self-reported condition where non-specific symptoms are attributed to weak non-ionizing electromagnetic fields. Despite its expanding prevalence, there is no generally accepted diagnostic procedure or definition to identify patients with this condition, thus studies usually apply only one question as inclusion criterion. The aim of our study was to demonstrate the heterogeneity of a self-reported IEI-EMF group and to identify further self-report questions that could be applied as inclusion criteria. Method: Cross-sectional on-line survey study was carried out with 473 participants (76.3% women; age: 35.03 ± 13.24 yrs). Self-diagnosed IEI-EMF (as assessed with a yes-or-no question), frequency of EMF-related symptom and severity of the condition were assessed, as well as somatic symptom distress (Patient Health Questionnaire Somatic Symptom Severity Scale, PHQ-15). Results: 72 (15.2%) individuals labelled themselves as IEI-EMF, however only 61% of them remained in the IEI-EMF group after the use of three inclusion criteria instead of one. 21% of the individuals labelling themselves as IEI-EMF reported neither symptoms nor any negative impact on their daily life. Conclusion: A minimum of two questions appear to be necessary as inclusion criteria for IEI-EMF in empirical research. Instead of the widely used yes-or-no question on accepting the IEI-EMF label, occurrence of symptoms attributed to EMF on a regular basis and at least a slight negative impact on daily life are required. Electromagnetic hypersensitivity (IEI-EMF) is often assessed by one yes-or-no self-report question. This practice is inappropriate from a conceptual and methodological point of view. At least two questions, assessing frequency of symptoms and their impact, are needed

The role of connection with nature in empirical studies with physiological measurements: a systematic literature review

It is well described that exposure to nature reduces physiological stress, and connectedness to nature can have a moderating effect. However, few studies have so far examined the construction of the connection with nature in relation to physiological processes. In this systematic review, we collected studies that used a physiological measure and included a scale to measure connectedness to nature. Our aim was to assess the role of nature relatedness at the level of physiological processes and to summarize the results published so far. Our review was conducted according to the Preferred Reporting Items for Systematic Reviews and Meta-Analyses (PRISMA) statement. A literature search was conducted in 3 different databases (PubMed, ScienceDirect and Google Scholar). As keywords, we used all the different questionnaires that measure connectedness to nature, combined with terms related to physiological measures. After final screening, 28 articles met the inclusion criteria for the review. The studies were very diverse in terms of purpose, intervention and methods, so narrative synthesis was conducted without measures of effect. We found evidence for a mediating effect of nature connectedness on the associations between nature exposure and cognitive function, brain activity, blood pressure, cortisol level and mental health. Studies investigating nature relatedness as state-like characteristics have shown that exposure to nature increases the level of connection to nature. Eye-tracking studies have confirmed that this measurement method can be used to investigate nature relatedness at a physiological level, which could be a useful complement to self-report questionnaires in future studies

Az interocepció sötét oldala. A rejtélyes orvosilag megmagyarázatlan tünetek, funkcionális szomatikus szindrómák és idiopátiás környezeti intoleranciák

A tágabb értelemben vett interocepciót, vagyis a testből származó információk tudatos és nem tudatos feldolgozását vizsgáló kutatások az utóbbi 10-15 évben új lendületet kaptak. Új, a korábbi ismereteket átformáló neuroanatómiai felfedezések születtek, és új elméletek kerültek kidolgozásra. Emellett a jelenségkört az eddiginél szélesebb kontextusba helyezték, és kapcsolatba hozták az egészséges és patológiás működés számos vonatkozásával. A jelen kötet célja az interocepciókutatás fontosabb területeinek áttekintése, a biológiai háttértől kezdve az interocepció különféle dimenzióin és modalitásain, valamint a méréssel kapcsolatos módszertani problémákon keresztül a pozitív és patológiás vonatkozásokig. Reményeink szerint sikerült átfogó képet adni az interocepció tudományos vizsgálatának már megválaszolt és a még megválaszolásra váró kérdéseiről. A kötet Dr. Bárdos György professor emeritusi kinevezésének alkalmából született, jórészt az ELTE PPK Ádám György Pszichofiziológiai Kutatócsoportja tagjainak közreműködésével. A szerzők ezzel is szeretnék kifejezni tiszteletüket Bárdos professzor csaknem 50 éves oktatói és kutatói munkássága iránt, amely szorosan kapcsolódik mind az ELTE-hez, mind pedig az Ádám György professzor nevével fémjelzett hazai interocepciókutatáshoz

An idiographic approach to Idiopathic Environmental Intolerance attributed to Electromagnetic Fields (IEI-EMF) Part I. Environmental, psychosocial and clinical assessment of three individuals with severe IEI-EMF

IEI-EMF refers to an environmental illness whose primary feature is the occurrence of symptoms that are attributed to exposure to weak electromagnetic fields (EMFs). There is a growing evidence that this condition is characterized by marked individual differences thus a within-subject approach might add important information beyond the widely used nomothetic method. A mixed qualitative/quantitative idiographic protocol with a threefold diagnostic approach was tested with the participation of three individuals with severe IEI-EMF. In this qualitative paper, the environmental, psychosocial, and clinical aspects are presented and discussed (results of ecological momentary assessment are discussed in Part II of this study). For two participants, psychopathological factors appeared to be strongly related to the condition. Psychological assessment indicated a severe pre-psychotic state with paranoid tendencies, supplemented with a strong attentional focus on bodily sensations and health status. The psychological profile of the third individual showed no obvious pathology. Overall, the findings suggest that the condition might have uniformly been triggered by serious psychosocial stress for all participants. Substantial aetiological differences among participants with severe IEI-EMF were revealed. The substantial het-erogeneity in the psychological and psychopathological profiles associated with IEI-EMF warrants the use of idiographic multimodal assessments in order to better understand the different ways of aetiology and to facilitate person-taylored treatments

Az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intolerancia (IEI-EMF) jelensége az érintettek szemszögéből

Kétrészes narratív összefoglalónkban áttekintést nyújtunk az elektromágneses tereknek tulaj- donított idiopátiás környezeti intoleranciával (IEI-EMF, más néven elektromágneses túlérzé- kenységgel) kapcsolatos tudományos eredményekről, a kutatások jelenlegi állásáról. Ta- nulmányunk első részében az IEI-EMF jellemzőit az érintett személyek szemszögéből tárgyaljuk. A közleményünkben foglaltak hasznosak lehetnek úgy az érintett személyek, mint az egészségügyi szakemberek számára. Az elektromágneses túlérzékenység olyan állapotot jelent, amely során az érintett személy tüneteket tapasztal az elektromos eszkö- zök közelében vagy azok használata során, és tüneteit az elektromágneses expozíciónak tulajdonítja. Az Egészségügyi Világszervezet jelenlegi álláspontja szerint az elektromág- neses túlérzékenység nem diagnosztikus kategória, s mivel az elektromágneses kitettség és a tünetek közötti feltételezett kapcsolatot az eddigi kutatások eredményei nem igazol- ták, így a jelenséget az idiopátiás környezeti intoleranciák tágabb kategóriájába sorolták. Az állapot előfordulási gyakorisága jelentős variabilitást mutat az egyes országok között. A tünetek mind jellegükben, mind súlyosság és kronicitás tekintetében változatosak. Jel- lemzőek a nemspecifikus, általános panaszok, valamint a bőrtünetek. Az IEI-EMF állapo- ta gyakran együtt jár a fiziológiai és kognitív működés megváltozásával, továbbá egyéb szomatikus és mentális megbetegedések is kísérhetik. Jellemző a nagyfokú distressz és a csökkent szomatikus és mentális jóllét. Összefoglalónkban kitérünk az állapot prevalenciájára, a jellemző tünetekre és tünetattribúciós forrásokra, valamint a jelenséget kísérő demográfiai, fiziológiai és pszichológiai jellemzőkre. Ezután kitekintünk az orvos szakemberek elektromágneses túlérzékenységgel kapcsolatos hozzáállására, majd tanul- mányunkat a felmerülő etikai kérdésekkel és megfontolásokkal zárjuk

Az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intolerancia (IEI-EMF) jelensége a szakemberek szemszögéből

Kétrészes narratív összefoglalónkban áttekintést nyújtunk az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intoleranciával (IEI-EMF, más néven elektromágneses túlérzékenységgel) kapcsolatos tudományos eredményekről, a kutatások jelenlegi állásáról. Az elektromágneses túlérzékenység olyan állapotot jelent, amely során az érintett személy tüneteket tapasztal az elektromos eszközök közelében vagy azok használatakor, és tüneteit az elektromágneses expozíciónak tulajdonítja. Az Egészségügyi Világszervezet jelenlegi álláspontja szerint az IEI-EMF nem diagnosztikus kategória, megállapításához jelenleg sem orvosi teszt, sem valid protokoll nem áll rendelkezésre. Jellemző az állapotra a nagyfokú distressz, gyakran vezet szociális izolációhoz, valamint a munkaképesség elvesztéséhez. Gyakoriak a különböző komorbid mentális zavarok, mint a szorongás, depresszió, szomatizáció. Az elektromágneses túlérzékenység etiológiájával kapcsolatos elméletek két fő irányvonalat képviselnek: míg a biofizikai megközelítés szerint a tüneteket elektromágneses mezők által aktivált fiziológiai folyamatok idézik elő, addig a pszichogén elméletet propagáló szerzők a tünetképzés jelenségét pszichológiai folyamatokkal magyarázzák (például torzult figyelmi és attribúciós folyamatok, nocebohatás, asszociatív tanulás). Számos kutató hangsúlyozza azonban, hogy a jelenség teljes megértéséhez a két megközelítés integrálására és interdiszciplináris kutatócsoportok felállítására van szükség. Jelen írásunkban a jelenséggel kapcsolatos jellemzőket kutatói és orvosi szemszögből járjuk körül: az etiológiával kapcsolatos elméletek bemutatásán túl kitérünk a vizsgálati, módszertani nehézségekre, a definíciós és diagnosztikus problémákra és a terápiás lehetőségekre

An idiographic approach to Idiopathic Environmental Intolerance attributed to Electromagnetic Fields (IEI-EMF) Part II. Ecological momentary assessment of three individuals with severe IEI-EMF

IEI-EMF refers to a self-reported sensitivity characterized by attribution of non-specific physical symptoms to exposure to weak EMFs. The majority of empirical results do not support the existence of a causal relationship between EMF and IEI-EMF. However, this conclusion was drawn from environmental and experimental studies that are not without methodological limitations. In the current study, as part of a complex biopsychosocial approach, an ecological momentary assessment (EMA) protocol was applied for the investigation of the temporal relationship between actual radio frequency (RF) EMF exposure and IEI-EMF, at the individual level. Continuous measurement of autonomic variables by holter electrocardiogram (ECG) monitors and the ambient RF EMF by personal dosimeters, as well as repeated (8/day) paper-and-pencil assessments of momentary internal states (symptoms, mood, perceived EMF intensity) and situational factors was conducted for 21 days with the participation of three individuals with severe IEI-EMF. Temporal relationships were examined by time series analyses. For two participants, the results did not support the association between the suspected EMF frequency range(s) and symptom reports. Nevertheless, the results revealed a reverse association with respect to another frequency range (GSM900 downlink), which contradicts the IEI-EMF condition. Autonomic activation related findings were inconsistent. For the third participant, the claimed association was partly supported, both for symptom reports and autonomic reactions (UMTS downlink, total RF; RMS values). The findings of this study suggest that IEI-EMF does not have a unitary aetiology. For certain individuals, a biophysical background cannot be excluded, whereas no such underlying factor appears to be at work for others. EMA is a useful method for the investigation of the aetiology of IEI-EMF

Diszkrét és folytonos: a gráfelmélet, algebra, analízis és geometria találkozási pontjai = Discrete and Continuous: interfaces between graph theory, algebra, analysis and geometry

Sok eredmény született a gráfok növekvő konvergens sorozataival és azok limesz-objektumaival, ill. az ezek vizsgálatára szolgáló gráf-algebrákkal kapcsolatban. Kidolgozásra kerültek a nagyon nagy sűrű gráfok (hálózatok) matematikai elméletének alapjai, és ezek alkalmazásai az extremális gráfelmélet területén. Aktív és eredményes kutatás folyt a diszkrét matematika más, klasszikus matematikai területekkel való kapcsolatával kapcsolatban: topológia (a topológiai módszer alkalmazása gráfok magjára, ill a csomók elmélete), geometriai szerkezetek merevsége (a Molekuláris Sejtés bizonyítása 2 dimenzióban), diszkrét geometriai (Bang sejtésének bizonyítása), véges geometriák (lefogási problémák, extremális problémák q-analogonjai), algebra (félcsoport varietások, gráfhatványok színezése), számelmélet (additív számelmélet, Heilbronn probléma), továbbá gráfalgoritmusok (stabilis párosítások, biológiai alkalmazások)) területén. | Several results were obtained in connection with convergent growing sequences of graphs and their limit objects, and with graph algebras facilitating their study. Basic concepts for the study of very large dense graphs were worked out, along with their applications to extremal graph theory. Active and successful research was conducted concerning the interaction of discrete mathematics with other, classical areas of mathematics: topology (applications of topology in the study of kernels of graphs, and the theory of knots), rigidity of geometric structures (proof of the Molecular Conjecture in 2 dimensions), discrete geometry (proof of the conjecture of Bang), finite geometries (blocking problems, q-analogues of extremal problems), algebra (semigroup varieties, coloring of graph powers), number theory (additive number theory, heilbronn problem), and graph algorithms (stable matchings, applications in biology)

Nature relatedness is connected with modern health worries and electromagnetic hypersensitivity

Although nature relatedness is considered a positive characteristic, its relationship to constructs involving worries about the negative effects of artificial environmental factors is also feasible. A questionnaire assessing modern health worries, electrosensitivity, somatosensory amplification, spirituality, and nature relatedness was completed by 510 individuals. Nature relatedness was related to electrosensitivity, modern health worries, and spirituality. In a binary logistic regression analysis, somatosensory amplification, modern health worries, and nature relatedness were associated with electrosensitivity, and nature relatedness moderated the connection between modern health worries and electrosensitivity. In naive representations, “natural” might be associated with health, whereas “modern” and “artificial” evoke negative associations