A kórházak stratégiai válaszai a változó környezetre - Magyarországon a 2000-es években = Strategic Responses of Hospitals in Hungary to the Changing Environment in the Early 21st Century

Az értekezés témája a magyarországi közfinanszírozott kórházak stratégiai alkalmazkodása a változó környezethez. A vizsgált időszak 2000-2009., az elemszám 12-135 közötti. A dolgozatban feldolgozott kérdéskör középpontjában az aktív fekvőbeteg szakellátást nyújtó kórházak, mint komplex szervezetek állnak. A kórházszektor a magyar egészségügyi ellátórendszerben központi helyet foglal el (évente a GDP 1,7-1,9 %-át használja fel), az orvosegyetemek és nagyobb kórházak egyfajta technológiai és tudás-centrumként működnek, koncentrálva a modern technológia és az orvos-specialisták túlnyomó részét. A külső és belső környezeti tényezők gyors változása megfelelő rugalmas szervezeti alkalmazkodást követel meg az egészségügyi intézményektől. A kontingencia elmélet alapján az intézmények alkalmazkodása nem determinisztikus a környezet változásának függvényében. Az intézmények vezetőinek (tulajdonosainak) módjában áll valódi stratégiai alternatívák között választani

A Modern Healthy Lifestyle koncepció = The Modern Healthy Lifestyle concept

ÖSSZEFOGLALÁS: Az internet megjelenése óta, de főleg a social media platormok megjelenése óta kifejezeten nagy hangsúly tevődik az egyén egészségét érintő döntéseire. A 2020-as év járványügyi helyzete rávilágítot arra, hogy a modern kor technológiai vívmányai, valamint az információk sokasága még összetetebbé alakítota az egészséges életmódot és annak fenntartási módjait. Az egészségtudatosság talán legfontosabb ismérve a jelenkorban az, hogy a túl sok információból ki tudjuk szűrni a valóban hitelt érdemlőket, és képesek legyünk az elmélet tudást a gyakorlatba, a napi rutnunk közé illeszteni. A jelen tanulmány bemutatja a modern healthy lifestyle koncepciót és annak társadalmi marketng vonatkozásait. Kulcsszavak: egészséges életmód, holisztkus egészség, prevenció, társadalmi marketng, rekreáció, reziliencia, immunerősítés ABSTRACT: Since the appearance of the internet, but especially since the appearance of social media platorms, everyone has placed great emphasis on their decisions that afect the individual health. The epidemiological situaton in 2020 has highlighted that the technological advances of the modern age, as well as the wealth of informaton, have made the healthy lifestyle and its maintainance even more complex. Perhaps the most important criterion of health awareness today is that we can flter out efectve creditors from too much informaton and be able to put theoretcal knowledge into practce, into our daily routne. The study presents aspects of the modern healthy lifestyle concept and its social marketng

Primary care behind the former "Iron Curtain": changes and development of primary healthcare provision in the Eastern part of the European Union

L

Prioritásképzés az egészségügyben - a közgazdaságtan hozzájárulása

Hazánkban az Egészségbiztosítási Alap igen jelentős összegekkel gazdálkodik: jelenleg évente mintegy 1 500 milliárd forinttal. Az Egészségbiztosítási Alap részesedése a bruttó hazai termékből az 1990-es évek elején 9% körül volt, ma és az elmúlt pár évben 6-7% körüli. Az Alap éves tervszámai rendszeresen elmaradnak a tényleges teljesítéstől. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) Egészségbiztosítási Alapjának (E. Alap) 1994 és 2005 között minden évben folyamatosan deficites volt. A hiány mértéke 2003 és 2005 között azonban jelentősen meg- nőtt és minden évben meghaladta a kiadások 20%-át. Ezen 3 év alatt nominálértéken közel 1 000 milliárd forinttal növekedett az E Alap kumulált hiánya. Az 1994-2005 közötti kumulált deficit nominálértéken 1 421,0 milliárd forint, illetve ugyanez a kumulált deficit 2005-ös áron 1 757,9 milliárd forint. (Boncz, 2005) A fenti számok jól érzékeltetik, hogy milyen jelentős összegekről van szó; ugyanakkor szembe kell nézni azzal, hogy a források korlátosak, és a jövőben várhatóan tovább nő az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási igénye. El kell tehát gondolkodni arról a kérdésről, hogy mit, kinek és mennyiért nyújt az egészségügyi ellátórendszer, hol van lehetőség források felszabadítására és hatékonyabb felhasználásukra. A Corvinus Egyetem és a Pénzügyminisztérium 2005. évi közös projektje részben ezekkel a kérdésekkel foglalkozott. A jelenlegi cikk1 röviden ismerteti, hogy a közgazdaságtan, és azon belül az egészség-gazdaságtan hogyan járulhat hozzá az egészségügyi prioritásképzés gyakorlatához

The role of primary care during the pandemic: shared experiences from providers in five European countries

BACKGROUND: The COVID-19 pandemic necessitated wide-ranging adaptations to the organisation of health systems, and primary care is no exception. This article aims to collate insights on the role of primary care during the pandemic. The gained knowledge helps to increase pandemic preparedness and resilience. METHODS: The role of primary care during the pandemic in five European countries (Austria, Denmark, France, Hungary, Italy) was investigated using a qualitative approach, namely case study, based on document analysis and semi-structured interviews. In total, 31 interviews were conducted with primary care providers between June and August 2022. The five country case studies were subjected to an overarching analysis focusing on successful strategies as well as gaps and failures regarding pandemic management in primary care. RESULTS: Primary care providers identified disruptions to service delivery as a major challenge emerging from the pandemic which led to a widespread adoption of telehealth. Despite the rapid increase in telehealth usage and efforts of primary care providers to organise face-to-face care delivery in a safe way, some patient groups were particularly affected by disruptions in service delivery. Moreover, primary care providers perceived a substantial propagation of misinformation about COVID-19 and vaccines among the population, which also threatened patient-physician relationships. At the same time, primary care providers faced an increased workload, had to work with insufficient personal protective equipment and were provided incongruous guidelines from public authorities. There was a consensus among primary care providers that they were mostly sidelined by public health policy in the context of pandemic management. Primary care providers tackled these problems through a diverse set of measures including home visits, implementing infection control measures, refurbishing used masks, holding internal meetings and relying on their own experiences as well as information shared by colleagues. CONCLUSION: Primary care providers were neither well prepared nor the focus of initial policy making. However, they implemented creative solutions to the problems they faced and applying the learnings from the pandemic could help in increasing the resilience of primary care. Attributes of an integrated health system with a strong primary care component proved beneficial in addressing immediate effects of the pandemic

Riding the Pandemic Waves—Lessons to Be Learned from the COVID-19 Crisis Management in Romania

In our analysis, we assessed how Romania dealt with the numerous challenges presented by the COVID-19 pandemic during 2021. In that year, the government had to deal with two waves of COVID-19 pandemics caused by the new variants, the low vaccination rate of the population, the overload of the healthcare system and political instability at the same time. Based on publicly available databases and international literature, we evaluated government measures aimed at reducing the spread of the pandemic and ensure the operation of the healthcare workforce and infrastructure. In addition, we evaluated measures to provide health services effectively and the government’s pandemic responses regarding excess mortality in 2021. In the absence of a complex monitoring system, limited information was available on the spread of the pandemic or the various risk factors at play. Due to incomplete and inadequate management systems, the government was unable to implement timely and adequate measures. Our analysis concludes that the management of a pandemic can only be successful if data are collected and evaluated using complex systems in a timely manner, and if members of society adhere to clearly communicated government measures due to high levels of trust in the government

Impact of a Targeted Project for Shortening of Imaging Diagnostic Waiting Time in Patients with Suspected Oncological Diseases in Hungary

Background and Objectives: Medical imaging is a key element in the clinical workup of patients with suspected oncological disease. In Hungary, due to the high number of patients, waiting lists for Computed Tomography (CT) and Magnetic Resonance Imaging (MRI) were created some years ago. The Municipality of Budapest and Semmelweis University signed a cooperation agreement with an extra budget in 2020 (HBP: Healthy Budapest Program) to reduce the waiting lists for these patients. The aim of our study was to analyze the impact of the first experiences with the HBP. Material and Methods: The study database included all the CT/MRI examinations conducted at Semmelweis University with a referral diagnosis of suspected oncological disease within the first 13 months of the HBP (6804 cases). In our retrospective, two-armed, comparative clinical study, different components of the waiting times in the oncology diagnostics pathway were analyzed. Using propensity score matching, we compared the data of the HBP-funded patients (n = 450) to those of the patients with regular care provided by the National Health Insurance Fund (NHIF) (n = 450). Results: In the HBP-funded vs. the NHIF-funded patients, the time interval from the first suspicion of oncological disease to the request for imaging examinations was on average 15.2 days shorter (16.1 vs. 31.3 days), and the mean waiting time for the CT/MRI examination was reduced by 13.0 days (4.2 vs. 17.2 days, respectively). In addition, the imaging medical records were prepared on average 1.7 days faster for the HBP-funded patients than for the NHIF-funded patients (3.4 vs. 5.1 days, respectively). No further shortening of the different time intervals during the subsequent oncology diagnostic pathway (histological investigation and multidisciplinary team decision) or in the starting of specific oncological therapy (surgery, irradiation, and chemotherapy) was observed in the HBP-funded vs. the NHIF-funded patients. We identified a moderately strong negative correlation (r = −0.5736, p = 0.0350) between the CT/MR scans requested and the active COVID-19 case rates during the pandemic waves. Conclusion: The waiting lists for diagnostic CT/MR imaging can be effectively shortened with a targeted project, but a more comprehensive intervention is needed to shorten the time from the radiological diagnosis, through the decisions of the oncoteam, to the start of the oncological treatment