Synanthropic spread of some salt tolerant plant species along roadsides in the continental part of Croatia

Our research was carried out in northern Croatia from 2018 to 2022 and we investigated the distribution of salt-tolerant plant species along roads (mainly along motorways) in a total of 51 study sites. We were the first to detect Cochlearia danica, a halophyte characterized by an Atlantic distribution, in the Croatian flora. We demonstrated the distinct roadside spread of Desmazeria marina, Parapholis incurva and Sagina maritima in a northerly direction towards the interior of the mainland. We recorded the mass occurrence of several salt-tolerant species already well documented in Central Europe along the surveyed motorways (e.g. Plantago coronopus, Spergularia marina) and provide data on other weeds that have spread along major roads. Three species found (Desmazeria marina, Puccinellia distans subsp. distans, Parapholis incurva) are included in the Croatian Red List

Synanthropic spread of some salt tolerant plant species along roadsides in the continental part of Croatia

Our research was carried out in northern Croatia from 2018 to 2022 and we investigated the distribution of salt-tolerant plant species along roads (mainly along motorways) in a total of 51 study sites. We were the first to detect Cochlearia danica, a halophyte characterized by an Atlantic distribution, in the Croatian flora. We demonstrated the distinct roadside spread of Desmazeria marina, Parapholis incurva and Sagina maritima in a northerly direction towards the interior of the mainland. We recorded the mass occurrence of several salt-tolerant species already well documented in Central Europe along the surveyed motorways (e.g. Plantago coronopus, Spergularia marina) and provide data on other weeds that have spread along major roads. Three species found (Desmazeria marina, Puccinellia distans subsp. distans, Parapholis incurva) are included in the Croatian Red List

Basics of the atmospheric energetics: A brief summary of global and regional atmospheric energetics reflected upon the university curricula

The purpose of this study is to provide an overview of the science and development of atmospheric energetics, its so far matured parts to date, and the direction of the researches. However, we restrict ourselves to the discussion of the very basic results of the researches to reveal the parts the introduction of which can be suggested into the compulsory education of the future meteorologist. This became feasible especially due to the rapid development of the personal computer that makes possible the calculation of the atmospheric energies for students by using their own laptops, so this field of meteorology now can be a tactile reality for them. The founder of atmospheric energetics was Lorenz, who formulated for a global, dry atmosphere the concept of available potential energy, which is the difference between the current energy state of the atmosphere and a reference state with minimum energy. His basic results concerning the global description of atmospheric energetics have already become part of the university curriculum. It is important to be able to describe the energy balance of the atmosphere both locally as well as globally, for which the introduction of enthalpy and exergy seemed appropriate. The advantage of examining the dry atmosphere is that significant simplifications can be applied, but the atmosphere is finally moist, so research has also started in this direction, first with a global and then with a local approach. The key is to find the reference state, which is a complex, computationally demanding task. In this paper, we focus on the most important steps of this process and concentrate on the thermodynamic basis of the new concepts

A biogén eredetű illékony szerves vegyületek (BVOC) és az ózon szerepe a növényfenológiában

A növényfenológia a szárazföldi vegetáció éves ismétlődő fejlődési fázisaival foglalkozó interdiszciplináris tudományterület. A fenológia fontos szerepet tölt be az ökoszisztémában, befolyásolja a talaj-növény rendszer szénmérlegét, szabályozza a biogeokémiai és biofizikai visszacsatolásokat, illetve magát az éghajlati rendszert is (Richardson et al., 2013). A növényzet fenológiai ciklusa szorosan összefügg az időjárással, leginkább a hőmérsékleten és a csapadékmennyiségen keresztül (Piao et al., 2019; Zhang et al., 2019), de más környezeti változókkal is összefüggésbe hozható (fotoperiódus, téli hőmérséklet, tápanyag-ellátottság). A növények életfolyamataik révén illékony szerves vegyületeket bocsátanak ki, ezeket együttesen BVOC-nak nevezzük (biogenic volatile organic compounds, magyarul biogén eredetű illékony szerves vegyületek). A BVOC-ok egyfajta szabályozó vegyületek, ezekkel kommunikálnak egymás között a növények, szabályozzák a gyümölcsérést és védekeznek a kártevők ellen. Emellett a BVOC-ok a légköri folyamatokban is részt vesznek, befolyásolják a csapadékképződést, a légkörben zajló kémiai folyamatokat, és szerepük van a szén globális körforgásában. A közepes szélességeken a növényzet életciklusa és a BVOC kibocsátás szorosan összefügg, ezért a BVOC kibocsátás a fenológiával együtt értelmezhető. A globális éghajlatváltozás a növényzet aktív életciklusát is megbolygatja, aminek befolyása van az ökológiai folyamatokra, a mezőgazdaságra, erdészetre, emberi egészségre és a gazdaságra is. A változó fenológia hatással van a BVOC kibocsátásra, ami az éghajlati rendszerben lévő kölcsönhatások miatt vissza is hathat az időjárásra, és ezen keresztül a fenológiai ciklusra. Emiatt fontos, hogy a BVOC-ok eredetét, éghajlati rendszerben betöltött szerepét megértsük. Tanulmányunkban áttekintjük a BVOC-ok forrását, szerepüket a Föld rendszerében, azon belül is a bioszférában és a légkörben. Összefoglaljuk a BVOC-ok gáz fázisának a kémiáját, részletezzük az oxidációját a légkörben, a BVOC kibocsátás összefüggését a szén-dioxid- és a troposzférikus ózon koncentrációjával. Majd néhány tanulmány és mérés eredményét ismertetjük, amelyek a földhasználatbeli változás következményeit vizsgálják. Kitérünk az éghajlatváltozás hatására és a várható kölcsönhatásokra, visszacsatolásokra. Jelen munka abból a célból született meg, hogy legyen egy összefoglaló a BVOC vegyületekről, amelyek több tudományterületen is (levegőkémia és fizika, biológia, ökológia) jelentős szerepet töltenek be; ezt sematikusan az 1. ábra foglalja össze. Mivel a természetben sincsenek éles határok a tudományágak között, így a cél egy olyan anyag megírása volt, amely igyekszik minél alaposabban összeszedni az ismereteket, különös hangsúlyt fektetve a BVOC-ok szerepére a légkörben

"Homályban és tükör-által" : barokk kori prédikátorok az isteni természetről

Eine der wahrend der Reformation geführten interkonfessionellen Glaubensdiskussionen erörterten zentralen Fragen war die Auslegung der göttlichen Natur. Das gröBte Interesse gait der Lehre über die Trinitt, daran konnte man seine Kráfte auf dem Gebiet von Sprachmachtigkeit und Rhetorik ermessen. Die Prediger mussten ihren Standpunkt im 17. Jahrhundert — schon wegen der Rivalitt unter den Konfessionen — noch überzeugender vortragen als bis dahin. Insbesondere nahm die Bedeutung der Predigten über die Dreifaltigkeit zu, da diese am meisten Raum für die Auslegung des Trinitts-Dogmas boten. In unserer Studie werden zunachst Péter Pázmánys einschlagige Ansichten erörtert. Er verweist auf die Schranken der menschlichen Sprache mit Berufung auf die Autoren der Patristik, trotzdem unternimmt er den Versuch, das Mysterium der Trinitt zu erlautern. Eine ganze Reihe von katholischen Predigern wird in seinen FuBstapfen mit diesem Paradoxon konfrontiert: Die Reden von András Illyés, István Illyés, István Landovics und Zsigmond Csúzy handeln allesamt von den Schranken der Texterkenntnis. Unser Überblick will darauf hinweisen, dass die katholische Apologie der rationalen Darstellung der heiligen Dreifaltigkeit gegenüber die Erfahrung der göttlichen Liebe nahelegen wollte. Auch die reformierten Prediger setzten sich mit der Erklrung der Lehre „ein Gott in drei Personen" auseinander. Durch die Darstellung des ekklektischen theologischen Werkes von Pál Debreceni Ember Szent Siklus (Kolozsvár/Klausenburg 1700) wollen wir illustrieren, wie die helvetische Richtung das Trinitts-Dogma auszulegen versuchte

"Homályban és tükör-által" : barokk kori prédikátorok az isteni természetről

Eine der wahrend der Reformation geführten interkonfessionellen Glaubensdiskussionen erörterten zentralen Fragen war die Auslegung der göttlichen Natur. Das gröBte Interesse gait der Lehre über die Trinitt, daran konnte man seine Kráfte auf dem Gebiet von Sprachmachtigkeit und Rhetorik ermessen. Die Prediger mussten ihren Standpunkt im 17. Jahrhundert — schon wegen der Rivalitt unter den Konfessionen — noch überzeugender vortragen als bis dahin. Insbesondere nahm die Bedeutung der Predigten über die Dreifaltigkeit zu, da diese am meisten Raum für die Auslegung des Trinitts-Dogmas boten. In unserer Studie werden zunachst Péter Pázmánys einschlagige Ansichten erörtert. Er verweist auf die Schranken der menschlichen Sprache mit Berufung auf die Autoren der Patristik, trotzdem unternimmt er den Versuch, das Mysterium der Trinitt zu erlautern. Eine ganze Reihe von katholischen Predigern wird in seinen FuBstapfen mit diesem Paradoxon konfrontiert: Die Reden von András Illyés, István Illyés, István Landovics und Zsigmond Csúzy handeln allesamt von den Schranken der Texterkenntnis. Unser Überblick will darauf hinweisen, dass die katholische Apologie der rationalen Darstellung der heiligen Dreifaltigkeit gegenüber die Erfahrung der göttlichen Liebe nahelegen wollte. Auch die reformierten Prediger setzten sich mit der Erklrung der Lehre „ein Gott in drei Personen" auseinander. Durch die Darstellung des ekklektischen theologischen Werkes von Pál Debreceni Ember Szent Siklus (Kolozsvár/Klausenburg 1700) wollen wir illustrieren, wie die helvetische Richtung das Trinitts-Dogma auszulegen versuchte

Három év, három pillanatfelvétel 100 budapesti hajléktalan ember körében, 1998 és 2000 között

Tanulmányunkban egy hajléktalan emberek körében végzett, longitudinális felmérés eredményeit igyekeztünk összefoglalni. Célunk a három év alatt folyamatosan nyomon követett populáció bemutatása volt, néhány változó mentén. A különböző, időnként izgalmas trendek feltárása mellett fontos eredménynek tartjuk, hogy sikerült bepillantást nyerni e nehezen megközelíthető célcsoport néhány tagjának mindennapjaiba. Úgy véljük, eredményeink hozzájárulnak a hajléktalan életforma pontosabb megértéséhez, a hajléktalan életformából adódó problémákat kezelni hivatott ellátórendszer fejlesztéséhez

Hegesztési paraméterek hatása korrózióval szembeni ellenállásra ausztenites rozsdamentes acéloknál

A korrózióálló acéloknál a korrózióállóságot az acél felületén keletkező króm-oxid réteg biztosítja. Hegesztéskor az acél homogenitása változik, ami a korrózióállóságot befolyásolja. Kísérleteinknél az X6CrNiTi18-10 típusú korrózióálló ausztenites acélcsöveknél vizsgáltuk a korrózióra való hajlamot különböző hegesztési paraméterek mellett (védőgáz, áramerősség). Eredményeink azt mutatják, hogy a korrózióra való hajlam a nagyobb védőgáz és a kisebb áramerősség esetén kisebb mértékű. A korróziós tesztet ASTM G48 szabvány szerint végeztük