The Impact of the Coronavirus on Agriculture: First Evidence Based on Global Newspapers

l

A kiválasztási tesztek teljesítmény-előrejelző képességének vizsgálata

A szakirodalomban már az eddigiek folyamán is számos alkotás született a munkavállalói teljesítménnyel kapcsolatosan, ám az egyre fokozódó, világméretű munkaerőhiánynak köszönhetően manapság és valószínűleg a jövőben is kulcsszerepet fog betölteni a kutatásokban. A vállalatok körében tapasztalható egyre erősödő verseny még inkább megköveteli a legmegfelelőbb alkalmazotti gárda megtalálásának szükségességét. A tanulmány általános célja, hogy feltárja milyen mértékben képesek előre jelezni a későbbi dolgozói teljesítményt a kiválasztási folyamat során alkalmazott képesség-, készség- és kompetencia-mérő tesztek. A válasz megtalálásához egy Debrecen központú, szolgáltatószektorban tevékenykedő cég munkavállalóinak (N=50) egyes kvalitásai (általános intelligencia és konfliktuskezelési stílus) kerültek felmérésre. Továbbá ugyanezen munkavállalók lettek értékelve közvetlen feletteseik által. A felhasznált módszertant az említett tesztek és kérdőívek mellett leíró statisztikák és többváltozós lineáris regresszióanalízis képezte. Az eredmények alapján megállapítást nyert, hogy várhatóan a női nem, az egyetemi végzettség, az 1-3 éves vállalatnál eltöltött időszak szignifikánsan emeli a munkavállalói kommunikációs készséget; a konfliktuskezelési teszten problémamegoldó stílust elérő dolgozók potenciális problémamegoldó készsége meghatározóan jobbnak bizonyul; az általános intelligencia növekedésével egyidejűleg nő a munkakörspecifikus készségek valószínű szintje; Office ismeretek terén nem található jelentős lineáris összefüggés

Diszkrét választási modellek bemutatása, különös tekintettel a latent class elemzésre

A tanulmány célja, hogy egy margarinfogyasztásra vonatkozó preferenciákat vizsgáló kísérlet adatbázisát példaként felhasználva különböző, a hazai szakirodalomban még kevésbé tárgyalt diszkrét választási modelleket mutasson be, majd összevesse azok eredményeit. A becsült modellek között a már elterjedtebbnek számító multinomiális és random paraméterű logit mellett egy „félparametrikus” megoldás, a latent class és annak egy kiterjesztése, a random paraméterű latent class modellek is szerepelnek. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a modellek paraméterre és fizetési hajlandóságra vonatkozó becslései között jelentős eltérések vannak

The Impact of the Food Labeling and Other Factors on Consumer Preferences Using Discrete Choice Modeling - The Example of Traditional Pork Sausage

l

Diszkrét választási modellek becslése az R Apollo csomagjának használatával – multinomiális logit modell

A cikk célja, hogy bemutassa egy preferenciaértékelő módszer (diszkrét választási kísérlet [discrete choice experiments, DCE]) egyik leggyakrabban alkalmazott modelljének (multinomiális logit, MNL) becslési folyamatát és eredményeinek értelmezését az R Apollo csomag alkalmazásán keresztül. A szerzők egy mindenki számára hozzáférhető adatbázist használnak a tanulmányban példaként, amely a különböző utazási alternatívákra vonatkozó preferenciákat vizsgálja. Az adatbázis részletes bemutatását követően modelljük felépítésének lépéseit ismertetik, és végül az eredményeket értelmezik

Diszkrét választási modellek becslése az R Apollo csomagjának használatával – látens osztályú modell = Estimating discrete choice models by using R Apollo package – The latent class model

A tanulmány célja, hogy bemutassa a látens osztályú (latent class, LC) modell becslésének folyamatát és eredményeinek értelmezését az R Apollo csomag használatán keresztül. A szerzők egy mindenki számára elérhető adatbázis példáján keresztül prezentálják a modell felépítésének kritikus lépéseit és az eredmények értelmezését. Emellett kitérnek és ajánlásokat fogalmaznak meg a specifikációt érintő néhány kritikus kérdés vonatkozásában

Margarinnal kapcsolatos preferenciák vizsgálata egyetemista fogyasztók körében

Kutatásunk középpontjában a diszkrét választási kísérlet alkalmazhatóságának vizsgálata volt, az élelmiszerekkel (jelen esetben margarinnal) kapcsolatosan. A módszertan hatékonyságának felmérése mellett szerettünk volna képet kapni arról, hogyan is ítélnek meg a hazai fogyasztók egy olyan egészség szempontjából megosztó terméket, mint a margarint. Azaz milyen tulajdonságokat várnak el és melyek azok, amelyek növelik/csökkentik hasznosságérzetüket. Továbbá ezek összhangban vannak-e a civilizációs megbetegedések megelőzésével. A válaszok megtalálásához a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatói körében vittük végig a diszkrét választás kísérletét, a szakirodalomban leírt részletességgel. Modellünk becslései, a módszertan jelen területen történő sikeres alkalmazhatóságát igazolják. A kapott eredmények alapján, a zsír és sótartalom növekedésével arányosan csökken a fizetési hajlandóság (WTP), az előzetes elvárásokkal ellentétben a fogyasztói hasznosságérzetet nem befolyásolja jelentős mértékben a napraforgóolaj tartalom. A nyert információkból hasonló konzekvenciára jutottunk, mint a bevezetőben hivatkozott irodalmak szerzői. Következtetésünk szerint a mintában szereplő fogyasztók között részben jelen van az egészségtudatosság és a civilizációs megbetegedések megelőzését szolgáló döntéseket hozzák meg választásaik során. Kutatásunk korlátai között említést kell tenni újfent arról, hogy a tanulmány elsődleges célja a módszertan tesztelése volt, a bevont minta nem reprezentatív, így az eredmények nem alkalmasak általánosításra. Emellett az alkalmazott modell magyarázóereje (R^2) csekély. Ezen tényezőkből adódóan, jövőbeni kutatási irányokat jelenthet egy reprezentatív minta vizsgálata, valamint további modellek tesztelése.L

A Review of Purchasing Preferences for Margarine among Hungarian and International Students

L

A fogyasztói magatartás elemzése feltételes választási modellekkel – a mangalicakolbász példáján

A tanulmány célja, hogy felmérje a mangalicakolbászra vonatkozó fogyasztói preferenciákat, azaz meghatározza a vásárlási döntések során leginkább fontosnak ítélt terméktulajdonságokat, azok irányát és a szintjeikre vonatkozó fizetési hajlandóságot. A vizsgálat diszkrét választási kísérleten keresztül zajlott, ahol négy terméktulajdonságot (ár, hústartalom, eredetjelzés, beszerzési hely) azonosítottunk. A felállított hipotézisek szerint az eredetjelzés használata befolyásolja leginkább a fizetési hajlandóságot; a fogyasztók szociodemográfiai jellemzői meghatározó szempontot képviselnek a választások során. A becslésekhez három modellspecifikációit (multinomiális logit, látenscsoport-, véletlen paraméterű logit modell) is felhasználtunk. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a fogyasztók a törzskönyvezett állatból származó húsra vonatkozó eredetjelzést és a termelői piacon történő beszerzést egyértelműen preferálják a többi tulajdonságszinttel szemben. A hústartalom tekintetében már nem tudtuk ezt bizonyítani