„Közösen élünk” – a nemzethez tartozás és a többes nemzeti kötődés mintázatai kisebbségi helyzetben

Absztrak

Kötődések hálójában : A nemzeti identitás mintázatai a kisebbségi magyar fiatalok körében a GeneZYs 2015 ifjúságszociológiai felmérés adatai alapján

Doktori dolgozatom a kisebbségi magyar fiatalok nemzeti identitásának vizsgálatát célozta a GeneZYs 2015-ös ifjúságszociológiai felmérésre alapozva. A kétezres évek elején került sor az első olyan ifjúságszociológiai felmérésre (MOZAIK 2001), amely mind a négy, Magyarországgal szomszédos ország kisebbségi magyar fiataljaira vonatkozott, teret nyitva az összehasonlító vizsgálatoknak. Az azt követő közel 15 évben hasonló kvantitatív adatfelvételre nem került sor. Ez adta meg a GeneZYs 2015-ös ifjúságszociológiai felmérés jelentőségét, mivel közel másfél évtized után nyújtott átfogó képet a kárpátaljai, vajdasági, szlovákiai és romániai magyar fiatalokról. Erre a kutatásra épült a négy régióra vonatkozó összehasonlító elemzésem. Az elemzés egyik újszerűsége, hogy a 2010 után bevezetett könnyített honosítás intézményének a nemzeti identitás általam vizsgált dimenzióira gyakorolt lehetséges hatását is mérhetővé tette. A kötődések hálójának a hármas megközelítése jelentheti az elemzés másik újszerűségét. A nemzeti identitás dimenziói közül három kérdéskörben próbáltam a kötődéseket, illetve ezek jellemzőit és sajátosságait felvázolni. Egyrészt a többes kötődés (dual identity) vizsgálata által, amely a kisebbségi helyzetben a saját nemzethez és a többségi nemzethez való viszonyulás mintázatait tárta föl. A kisebbségi magyar fiatalok körében a kettős kötődés a leggyakoribb – a szlovákiai magyar fiatalok kivételével –, amely a többségi nemzet/ország iránti nyitottsággal függ leginkább össze, és nem kerül konfliktusba a magyar identitás megélésével. Másrészt a nemzetkoncepciók kapcsán elemeztem, hogy hogyan változtak az elmúlt évtizedekben a magyar identitás kritériumai, különös tekintettel a megváltozott magyarországi állampolgárságpolitika hatásaira. A kisebbségi helyzetben korábban élesebben elkülönülő kulturális és politikai nemzetfelfogás fellazult, vegyesen fordul elő a fiatalok nemzettipológiáiban. Harmadrészt bevezetem az otthonosság fogalmát, hogy megragadható legyen a nemzeti identitás térhez, tájhoz való kapcsolódása, a nemzeti önmeghatározás, valamint a szülőföld- és a haza fogalmain keresztül. Az elemzés azt mutatta, hogy minden régióban a helyi (régióhoz és/vagy országhoz való) kötődések primátusa megmaradt, a maguk regionális sajátosságaival. Ebben a hármas szerkezetben megmutatkozott a nemzeti kötődéseknek a kisebbségi helyzettel összefüggő, ezzel együtt a hétköznapi élet természetességében megélt valósága és komplexitása

A városrehabilitáció alakulása Budapesten = Development of urban regeneration in Budapest

Urban rehabilitation is one of the most important strategic tools of urban development. Urban rehabilitation focuses on the deteriorated and usually variously used settlement assemblies’ planned and organised renovation, reconstruction, upgrading, or rebuilding and with curbing the further slipping of slum areas while maintaining or improving their market positions. In addition to this the containment of the social structure’s negative processes and the improvement of the social situation may also be considered as tasks of the urban rehabilitation. It is inevitable to find an answer to the technical, economic and social problems and conflicts, a solution satisfying the most possible aspects. Budapest is the capital city of Hungary, Budapest is the eighth most populous city in the European Union. The II. World War and the socialist planned economy – the economic shortage – caused a lot of damages in the built environment in Budapest, especially high housing shortage, but conflicts also arose between social groups and the government. Urban regeneration focused first on technical, infrastructural, architectual problems and housing estates from prefabricated panel-building. The first really successful project was started in District IX. (Ferencváros) in 1985, and urban regeneration of the district continues even today. At initial stage main objectives were the renewal of buildings and publicly owned land. The important thing was to solve financing hence, there were no social actions. Since gentrification was observed in the affected area, experts criticized the efficiency of the model. Nowadays social arrangements are prerequisites for urban regeneration project-planning. Ferencváros started a project, called „Social Urban-Rehabilitation in Ferencváros, József Attila Plan, Phase I.” in 2013. Analysing the factual operations we can conclude, that although the project integrates several aspects – among other social as well – , it still focuses mainly on construction activities

Genetikai ismeretterjesztés fontossága óvodában és általános iskolában

A természettudományos ismeretterjesztés megismertetését már kisgyermekkortól el lehet kezdeni és meg lehet szerettetni a gyermekkel ezeket a képzési területeket. Óvodás korban az érzelmek kifejezetten fontosak a gyermekeknél, ezáltal meghatározó élményeket szerezhetnek egy-egy természettudományos tapasztalat, kísérlet, megfigyelés során, mely emlékek akár a gyermek későbbi érdeklődésére és a tantárgyakhoz való hozzáállására is hatással lehetnek. Számos korábbi kutatási eredmény is alátámasztja, hogy az érdeklődés felkeltése, illetve fenntartása erősebb, ha az tapasztalati tényen alapul, vagy emlékek, érzések fűződnek a jelenséghez, tananyaghoz. Ebben a tanulmányban egy genetikai ismeretterjesztő programot mutatunk be, amely játékosan ismerteti meg az óvodásokkal a genetika érdekességeit. A programban 6 különböző fővárosi óvoda 118 óvodása vett részt

The impact of brand, sex, moment and distance of estimation on the speed perception of vehicles

Our research explores whether stereotypes influence estimations of the speed of a cheap vehicle and an expensive one viewed on film by participants. A second aim was to determine whether stereotyping could arise while completing a questionnaire. DAVIES (2009) demonstrated that no effect attributable to stereotyping could be detected among 18–21 year old participants’ contemporaneous estimates of two vehicle speed (the cheap Volkswagen Polo and the expensive BMW). In Experiment 1 we tested Davies’result among 14–18 year old school students. No interaction was found between any of the factors involved. The analysis also revealed that neither the main effects due to brand, nor the moment of estimation of the speed was significant. Furthermore, the main effect due to participants’ sex was not significant. In Experiment 2 we tested DAVIES’ same results (2009) among university students (N = 351), but with a different experimental arrangement. Participants estimated the speed of cars from two different distances. No interaction was detected between any of the factors – brand, distance, sex – involved. The analysis revealed that neither the main effects of the brand, nor the distance of the vehicle from the camcorder was significant. However, the effect of participants’sex wasfound to be significant: females’ overall speed estimate achieved a higher grade of accuracy