A mentális fáradtság hatása a figyelmi rendszerek működésére = Effect of mental fatigue on the functioning of attentional systems

A támogatott vizsgálat célkitűzése 3 kísérletsorozatra teljesítése volt, amely a mentális fáradtságnak a perceptuális és a figyelmi folyamatokra gyakorolt hatását vizsgálta: (1) A mentális fáradtság hatása a vizuális figyelmi szelektivitásra és kapacitásra, (2) A mentális fáradtság hatása a tárgyhoz kötött figyelmi kapacitásra, (3) A mentális fáradtság hatása a természetes tárgyak és természetes környezet észlelésére. A vizsgálati időszak alatt mind a három célkitűzés megvalósult. A kísérletsorozatok eredményei röviden a következők. Fáradtság hatására növekszik a figyelmi feladat szempontjából irreleváns zavaró ingerek hatása. Ugyanakkor, ha az adott figyelmi feladat nehéz, akkor a fáradtság hatása elsősorban a figyelmi kapacitás csökkenésében jelentkezik. A fáradtság okozta figyelmi kapacitás csökkenés azonban kevésbé jelentős akkor, ha a feladathoz kapcsolódó vizuális ingereket egy adott tárgyhoz tartozónak észleli a kísérleti személy. Végül, a természetes környezetet ábrázoló ingerekre ingerekre irányuló észlelési szenzitivitás is csökkent a fáradtság-szint növekedésével. | This three-year-long project aimed to investigate the effect of mental fatigue (i.e. Time-on-Task) on various perceptual and attentional processes. More specifically, three experimental series were conducted to get more insight into the effect mental fatigue on (1) attentional selection and capacity, (2) on object based attention, and, finally, (3) on the perception of natural scenes. All three experimental series have been finished during the supported period. The most important findings are as follows. First, the results clearly indicate that mental fatigue, due to Time-on-Task (ToT), compromises the ability to ignore distractors, but this effect strongly depends on the perceptual load (i.e. the perceptual complexity) of the target stimulus: With increasing ToT, distractor effect became smaller for higher perceptual conditions indicating that the capacity of attention to detect the complex target stimulus was decreased (experimental series 1.). On the other hand, the detrimental effect of fatigue on the capacity of visual attention was found to be less pronounced for target stimuli belonging to one-object compared to the condition when the targets belonged to two separate objects (experimental series 2.). Finally, it was found that perceptual sensitivity to complex natural scenes significantly declines with increasing Time-on-Task (experimental series 3.)

A fáradtság sokdimenziós természete = The multidimensional nature of fatigue

A fáradtság szorosan hozzátartozik az egészséges mindennapjainkhoz és a betegségeinkhez is. Ennek köszönhetően a fáradtság-jelenségekkel kapcsolatos vizsgálatok száma jelentős, de az összetevők nagy száma és az egyes jelenségek variabilitása mind a mai napig komoly nehézség elé állítja a fáradtság-kutatást. A jelen áttekintő tanulmány célja az, hogy átfogó képet adjon a leggyakoribb, illetve a legjobban dokumentált krónikus fáradtság-jelenségekről, például a post-stroke fáradtságról, a krónikus fáradtság szindrómáról és a depressziós fáradtságról. A felsorolt példákon keresztül láthatóvá válik a fáradtság sokdimenziós, a biológiai és pszichológiai mechanizmusok hálózatára épülő jellege. A tanulmány célja ugyanakkor az is, hogy bemutasson egy elméleti koncepciót, a főbb módszertani lehetőségeket, és a kutatási terület kulcskérdéseit. | Fatigue is a natural biopsychological condition; it is an inseparable part of our daily activities and our diseases. In the line with this, many studies have been dedicated to the investigation of various fatigue-related phenomena. In spite of the considerable scientific attention, the high number of relevant factors and the variety of fatigue phenomena still raise serious difficulties for fatigue research in our days. The main purpose of the present review is to provide an overall view of the most frequent and best-documented fatigue phenomena. For example, post-stroke fatigue, chronic fatigue syndrome, and the relationship of fatigue and depression are discussed. Through the discussed examples it is also aimed to highlight the multidimensional interactions of biological and psychological mechanisms associated with fatigue. In addition, the review shows more insight into a recent fatigue concept, the main fatigue assessments, as well as the key questions of this research area

A Sötét Triád személyiségvonások mint a gyors életmenet-stratégiák indikátorai : A korai stresszhatások, a kedvezőtlen körülményekhez való alkalmazkodás hatása a személyiségfejlődésre

Az élettörténet-elmélet szerint a gyermekkorban tapasztalt különböző környezeti (ökológiai és/vagy társadalmi) feltételekhez való alkalmazkodást a legkülönbözőbb tulajdonságok széles skálája szabályozza, ami különböző viselkedési stratégiákat eredményez. A kiszámíthatatlan és zord körülmények általában gyorsabb élettörténeti stratégiákat eredményeznek, amelyeket a korai érés, a nagyszámú, de alacsony kötődéssel jellemezhető szexuális kapcsolat és az utódokkal szembeni alacsonyabb szülői támogatás jellemez. A kiszámíthatatlanság és a zord körülmények nemcsak a szociális és érzelmi működésre vannak hatással, hanem olyan személyiségvonások kialakulását is elősegíthetik, melyek a társas kapcsolatok nagyobb mértékű instabilitásához vezethetnek, illetve az önzőbb viselkedési formáknak kedveznek. Hasonlóképpen, a negatív, traumatikus gyermekkori tapasztalatok, mint például a rossz szülői bánásmód vagy az intenzív szülő-gyermek konfliktus befolyásolja a személyiségfejlődést, és bizalmatlan, rosszindulatú interperszonális stílust eredményezhet. A jelen rövid áttekintés célja, hogy összefoglalja a kora életkori negatív élményeknek a személyiségfejlődésre és a gyors élettörténeti stratégiákra gyakorolt hatásával kapcsolatos eredményeket. Azzal, hogy megmutatjuk, hogy e két területen párhuzamosságok vannak, például a kedvezőtlen környezeti feltételekhez való alkalmazkodásban, reméljük, hogy megfelelő kiindulópontot és elméleti keretet szolgáltathatunk a személyiségvonások és személyiségfunkciók ultimatív és proximatív szinteken történő átfogó megismeréséhez és az erre irányuló jövőbeli vizsgálatoknak

Eredményesen oktatjuk-e azt, amit fontosnak tartunk? Ahogy az orvosképzés oktatói látják = Whether we teach effectively what we consider being important? As seen by medical educators

Magyarországon az általános orvostudományi szakra vonatkozó Képzési és Kimeneti Követelmények határozzák meg, hogy a végzett orvostanhallgatóknak milyen tudással, valamint jártasságokkal, készségekkel, képességekkel, azaz kompetenciával kell rendelkezniük. Kutatásunkban egyrészt azt vizsgáltuk, hogy az orvosképzéshez a Képzési és Kimeneti Követelményekben megfogalmazott kompetenciák fontosságát hogyan ítélik meg az oktatók, másrészt, hogy ezeket milyen mértékben közvetítik oktatói tevékenységük során. Az empirikus kutatást 2017 ôszén végeztük négy magyarországi orvosképzô intézményben, saját fejlesztésû kérdôív használatával. Az elemzéshez GAP-analízist, Wilcoxon-próbát, faktoranalízist alkalmaztunk. Kérdôívünket a négy orvosképzô intézmény összes oktatójához eljuttattuk (1790 fô), közülük 439-en töltötték ki a nyomtatványt (24,5%). A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az oktatók a képzés során egyetlen kompetenciát sem közvetítettek olyan mértékben oktatási gyakorlatukban, mint amennyire azokat fontosnak tartották (egy kivételével). A fontosság és a közvetítés mértéke között – kompetenciánként eltérô mértékû – statisztikailag is igazolható negatív rés (GAP) található. A vizsgált kompetenciák jól azonosítható faktorokba sorolhatók, melyek megfelelnek a nemzetközi szakirodalomban elfogadott háromkörös modellnek. A kutatás rámutatott arra, hogy az orvosképzésben – a szûkebben vett orvosszakmai ismeretek mellett – további fejlesztési és fejlôdési lehetôségek rejlenek, amelyek fontosságát az oktatási folyamat végrehajtói, az oktatók is megerôsítették. A hiányok és a szükségletek felismerése mellett ezek megvalósításához az oktatók saját készségeinek fejlesztése is fontos, köztük a pedagógiai, módszertani ismereteké is. = In Hungary the training and output requirements of faculty of general medicine determine the required knowledge, skills and abilities, i.e. competences of graduated me dical doctors. On the one hand, we examined how the tea chers ponder the weight of competences established for medical education in the training and output requirements, on the other hand to what extent they mediate these during their teaching activity. The field research by self-developed questionnaires was carried out in four Hun ga - rian medical schools in the fall semester 2017. For evaluation we used gap analysis, Wilcoxon signed-rank test and factor ana - lysis. The questionnaire was sent to all lecturers (n=1790) of the four medical schools and 439 of them filled it out (24.5%). Results of the research show that the lecturers do not mediate any competence in their teaching practice in such an extent, as important as they consider it is (except one). There are statistically proved negative gaps between the extent of importance and mediation – to a different extent per competence. The examined competences can be grouped in well identifiable factors, which corresponds to the three-circle model accepted in the international literature. Results of the research underline, that be - side the core competences of medical knowledge, there are further developmental opportunities in the medical education, the importance of which was ensured by the lecturers as well. In addition to the realization of lacks and needs the development of lecturers’ skills as well as pedagogical and didactical knowledge are inevitable for the implementation

Az orvosi antropológia oktatásának kihívása

Pikó Bettina1, Csathó Árpád2, Bánfalvi Attila3, Lázár Imre4, Susánszky Ann

Quantifying the motivational effects of cognitive fatigue through effort-based decision making

Voici un ouvrage de petit format qui propose une mise au point très utile consacrée à l’Union Européenne. En trois parties contenant chacune trois chapitres, il dresse un tableau précis des élargissements possibles de l’UE. Dans la première partie, l’auteur aborde la perspective de l’extension de l’UE. Le chapitre un traite la question des prochains élargissements avec une présentation instructive des contraintes imposées aux candidats par la Commission européenne et des candidats officiels e..