A proveniencia elve a könyvtárban | Das Prinzip der Provenienz und ihre Anwendung in Bibliotheken

A XIX. században könyvtárakban és levéltárakban egyaránt a szakok szerinti rendezés elve érvényesült. Könyvtárakban ez a szakok szerinti fölállítás a legrégibb időkre visszamenő hagyomány volt, s még nem is olyan régen megdönthetetlen alaprendszernek látszott; levéltárak szakszerinti rendezése ellenben csak a múlt század találmánya volt, a francia racionális levéltári elv általános alkalmazása. Azóta a szakok szerinti rendezés mód-szere mind a könyvtárakban, mind a levéltárakban elvesztette uralmát. Könyvtárakban egy mechanikus, levéltárakban egy organikus elv váltotta fel : a numerus eurrens, illetőleg a proveniencia elve

The efficiency of written final exam questions in mathematics based on voluntary data reports, 2012-2015

L

Mathematikunterricht in Ungarn – Traditionen und Erneuerungen : Stellung, Ziele, Inhalt und Ergebnisse des Mathematikunterrichts der oberen Klassen der ungarischen Schulen

Der ungarische Mathematikunterricht befindet sich im Moment zwischen verschiedenen Polen: eine starke nationale Tradition und der Anspruch an eine Modernisierung, die anwachsende Zentralisierung in der öffentlichen Bildung und die methodische Freiheit in den Schulstunden, eine herausragend erfolgreiche Begabtenförderung und eine große Anzahl von Schülerinnen und Schülern, die gegen Ende der Mittelschule nur ein sehr niedriges Niveau in Mathematik erreichen. In unserem Beitrag steht der Mathematikunterricht in den Mittelschulen im Mittelpunkt. Neben der Beschreibung des institutionellen Rahmens wird auch auf die Reformen des Nationalcurriculums 2020 eingegangen. Diese streben an, unter Wahrung der wertvollen Traditionen des ungarischen Bildungssystems die Herausforderungen in der öffentlichen Bildung zu bewältigen

Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára? | Quand la Bibliothéqe du roi Mathias Corvin a-t-elle été détruite?

A Corvina-könyvtár számos megoldatlan problémája közé tartozik az a kérdés: mikor pusztult el a középkori Magyarországnak ez a leghíresebb alkotása? Ha a XVI. És XVII. Századnak erre vonatkozó forrásait vizsgáljuk, különös ellentmondás tűnik szemünkbe. A XVI. század hazai és külföldi tudós közvéleménye a fényes könyvtár pusztulását siratja, a XVII. században ellenben az az általános meggyőződés, hogy a könyvtár, vagy legalább jelentékeny része, még mindig megtalálható a budai várban. Mohács után a források arról beszélnek, hogy "az ázsiai barbárság elpusztította a könyvtárt", mégis 1666-ban az egykor olyan fényes királyi palotában megfordult bécsi könyvtáros, Lambeck több száz könyvet látott, igaz, hogy nagyon elhanyagolt állapotban..

A legrégibb magyar könyvtár belső rendje : a pannonhalmi könyvtár a XI. században

Középkori könyvtárainknak nemcsak kódexállománya semmisült meg vagy szóródott szét, hanem a rájuk vonatkozó forrásanyag is — legalábbis a XV. századnál korábbi időkre vonatkozólag — lesújtóan kevés. (…) Pedig a több száz bencés, ciszterci, premontrei, domonkos, ferences, ágostonos, pálos, klarissza és egyéb kolostoroknak bizonyára mindegyiknek megvoltak a szokásoknak és rendi előírásoknak megfelelő könyvjegyzékeik, amelyek a könyvekkel együtt pusztultak el. A pannonhalmi bencés monostor birtokainak, kincseinek királyi összeírása és vagyonjogi megerősítése az 1083–1095 közti időből az az oklevél, amely ezt az egyetlen könyvjegyzéket tartalmazza

Beatrix királyné könyvtára

A Mátyás király könyvtáráról készült leghasználatosabb jegyzékek (Weinberger, Hevesy, Fógel, Hoffmann Edit) megkülönböztetés nélkül Mátyás király könyveiként, korvinaként sorolják föl mindazokat a kódexeket, amelyek akár Mátyás király, akár Beatrix személyével hozhatók kapcsolatba. Tehát azokat, amelyeken a Hunyadi-ház címerével ellátott magyar címer, vagy Beatrix királyné aragon címere, vagy pedig mind a kettő megtalálható. Ez az eljárás abból az előre elfogadott, de semmiképp sem bizonyított föltevésből indul ki, hogy ha Beatrix esetleg hozott is magával könyveket Nápolyból, azok Budán természetszerűleg belekerültek a királyi könyvtárba; ugyanerre a sorsra jutottak azok a kódexek is, amelyeket a Mátyás királlyal kötött házasság után ajándékoztak neki, vagy ő maga készíttetett

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának ősnyomtatvány-gyűjteménye

Magyarország második legnagyobb ősnyomtatvány-gyűjteményét 1163 ősnyomtatvánnyal a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára őrzi. Ez a gyűjtemény kevés kivétellel egyes nagy könyvgyűjtő mecénások és néhány akadémikus adományából jött létre. Az első nagy adomány ezen a téren is a könyvtáralapító Teleki családtól származott; ma 409 ősnyomtatványról tudjuk megállapítani ezt az eredetet, mégpedig 392-ről a "G. Telekiek alapítványa" feliratú bélyegző alapján, 17-ről pedig régi jegyzékek segítségével