Towards Ultrasound Tongue Image prediction from EEG during speech production

Previous initial research has already been carried out to propose speech-based BCI using brain signals (e.g.~non-invasive EEG and invasive sEEG / ECoG), but there is a lack of combined methods that investigate non-invasive brain, articulation, and speech signals together and analyze the cognitive processes in the brain, the kinematics of the articulatory movement and the resulting speech signal. In this paper, we describe our multimodal (electroencephalography, ultrasound tongue imaging, and speech) analysis and synthesis experiments, as a feasibility study. We extend the analysis of brain signals recorded during speech production with ultrasound-based articulation data. From the brain signal measured with EEG, we predict ultrasound images of the tongue with a fully connected deep neural network. The results show that there is a weak but noticeable relationship between EEG and ultrasound tongue images, i.e. the network can differentiate articulated speech and neutral tongue position.Comment: accepted at Interspeech 202

Az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt időt befolyásoló prognosztikai tényezők vizsgálata = Analysis of the prognostic factors influencing the time elapsing until the contralateral hip fracture

Absztrakt: Bevezetés: Az ellenoldali csípőtáji törések előfordulását számos nemzetközi tanulmány vizsgálta, azonban az ellenoldali törésig eltelt időre vonatkozóan nem rendelkezünk adattal. Célkitűzés: A tanulmány célja volt meghatározni az egyes prognosztikai faktoroknak az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt időre kifejtett hatását, illetve a combnyaktörést követő ellenoldali csípőtáji törések előfordulását. Módszer: A vizsgálatban 60 éves, illetve idősebb – 2000-ben combnyaktörés miatt operált – betegek kerültek elemzésre, akik 2008. december 31-ig ellenoldali csípőtáji törést szenvedtek. A prognosztikai tényezők közül vizsgáltuk a nemnek, a kornak, a kísérő betegség jelenlétének, a combnyaktörés és a primer műtét típusának, a lakhelynek, illetve a primer ellátás szintjének a szerepét, melyeket egyutas varianciaanalízissel értékeltünk az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt idő tekintetében. Eredmények: A kritériumoknak 312 beteg felelt meg. A combnyaktörést követő ellenoldali csípőtáji törések évenkénti előfordulása 1,5 és 2,1% között változott, a kumulatív incidencia 8,24% volt az utánkövetési időben. Az ellenoldali csípőtáji törésig átlagosan 1159,8 nap telt el. Az ellenoldali csípőtáji törések előfordulása egyik évben sem mutatott szignifikáns eltérést egymástól. Az idősebb combnyaktörött betegek esetében szignifikánsan rövidebb idő (p = 0,010) telt el az ellenoldali csípőtáji törésig. Következtetések: A 60 év feletti combnyaktörötteknél az ellenoldali csípőtáji törések évenkénti előfordulása szignifikáns különbséget nem mutat. Az idősebb korcsoportok esetében az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt rövidebb idő felhívja a figyelmet az ellenoldali csípőtáji törések prevenciós stratégiájának fontosságára. Orv Hetil. 2018; 159(38): 1543–1547. | Abstract: Introduction: Although several national studies reported on the risk factors for contralateral hip fracture, there are no data about the prognostic factors of the time until contralateral hip fractures. Aim: The aim of the study was to analyse the impact of different prognostic factors on the time until the development of contralateral fracture and to determine the incidence of contralateral hip fractures after femoral neck fractures. Method: Patients aged 60 years and over with contralateral hip fracture between 01 Jan 2000 and 31 Dec 2008 were identified among those who suffered their femoral neck fracture in Hungary in 2000. Risk factors as age, sex, comorbidities, type of fracture and surgery, place of living and hospitals providing treatment for primary fracture were analysed by one way ANOVA focusing on the time until the development of contralateral hip fracture. Results: 312 patients met the inclusion criteria. The incidence of contralateral hip fracture after femoral neck fracture ranged between 1.5% and 2.1%, the cumulative incidence was 8.24%. The mean time until the development of contralateral hip fracture was 1159.8 days. The incidence of contralateral hip fracture showed no significant deviation. Significantly shorter time (p = 0.010) was detected until the contralateral hip fracture in older patients with femoral neck fracture. Conclusions: The yearly incidence of contralateral hip fracture showed no significant difference by patients with femoral neck fracture over 60 years. The shorter time until the contralateral hip fracture by the older age groups highlights the need of elaboration of prevention strategies. Orv Hetil. 2018; 159(38): 1543–1547

An early look at the LDBC Social Network Benchmark's Business Intelligence workload

In this short paper, we provide an early look at the LDBC Social Network Benchmark's Business Intelligence (BI) workload which tests graph data management systems on a graph business analytics workload. Its queries involve complex aggregations and navigations (joins) that touch large data volumes, which is typical in BI workloads, yet they depend heavily on graph functionality such as connectivity tests and path finding. We outline the motivation for this new benchmark, which we derived from many interactions with the graph database industry and its users, and situate it in a scenario of social network analysis. The workload was designed by taking into account technical ``chokepoints'' identified by database system architects from academia and industry, which we also describe and map to the queries. We present reference implementations in openCypher, PGQL, SPARQL, and SQL, and preliminary results of SNB BI on a number of graph data management systems

Hipnózis hatása a prospektív emlékezeti teljesítményre

A prospektív emlékezet (PM) az a kognitív funkció, amely lehetõvé teszi, hogy egy jövõre irányuló szándékot megõrizzünk, felelevenítsünk és a jövõ egy adott idõpontjában, meghatározott kontextusban megvalósítsunk. Kísérletünkben elõször vizsgáltuk hipnózisban egészséges, önkéntes egyetemi hallgató kísérleti személyek(n=23) PM feladatban nyújtott teljesítményét három kondícióban. A kísérleti elrendezés összetartozó mintás, az éber és a hipnotikusan módosított tudatállapot sorrendje kiegyenlített volt. A kísérlet alaphelyzetében nem voltak PM ingerek, a vizsgálati személyek egyszerû reakcióidõ feladatot hajtottak végre (’ongoing feladat’). Az ún. elvárt helyzetben a vizsgálati személyek az alaphelyzettel megegyezõ’ongoing feladat’ végzése közben várták a PM ingereket, amelyek azonban a teljes feladatszakasz során sem jelentkeztek. A harmadik, ún. prospektív helyzet az elvárt helyezettõl abban különbözött, hogy itt a semleges ingerek között valóban meg is jelentek a PM ingerek. Az ’ongoing’ reakcióidõ feladatban megfigyelhetõ teljesítményváltozás lényeges információkat hordoz a prospektív feladat megoldásában szerepet játszó végrehajtó folyamatokról.Hipnotikusan módosult tudatállapotban a vizsgálati személyek a prospektív helyzet ’ongoing’ feladatában szignifikánsan gyorsabban teljesítettek, mint éber állapotban, viszont szignifikánsan többet is hibáztak. Eredményeink arra utalnak, hogy a hipnózis kikapcsolja a prospektív feladatok megoldásában szerepet játszó kontrollfolyamatokat, elõsegítve ezáltal a figyelmi fókuszban lévõ feladat gyorsabb megoldását, ami azonban egyúttal több téves riasztással is jár. Mindez úgy interpretálható, hogy a hipnózis felerõsíti az automatikus konfliktusmonitorozó és asszociatív keresõ mechanizmusokat

Hypnosis attenuates executive cost of prospective memory

Prospective memory is defined as the ability to formulate and carry out actions at the appropriate time, or in the appropriate context. The aim of this study was to identify the effect of hypnosis on prospective memory performance and to analyze the involvement of executive control processes in intention realization in a hypnotically altered state of consciousness. In one experiment, manipulating hypnotic instruction in a within-subject fashion, we explored event based prospective memory performance in three conditions – baseline, expectation and execution - of twenty-three volunteers. Our main result is that executing prospective memory responses, at the same accuracy rate, produced a significantly lower cost of ongoing responses in terms of response latency in the hypnotic state than in wake condition

A beszéd artikulációs mozgásának predikciója agyi jel alapján - kezdeti eredmények

Az augmentatív és alternatív kommunikációs technológiák (pl. agy-gép interfész, BCI) közvetlenül olvashatják az agyi jeleket, hogy pótolják az elvesztett beszédképességet. Nemzetközi szinten végeztek már kezdeti kutatásokat agyi jel (pl. EEG, sEEG, ECoG) és beszéd alapú BCI kidolgozására, azonban hiányoznak azok a kombinált módszerek, amelyek a nem invazív EEG-t, az artikulációt és a beszédjeleket összevontan vizsgálnák, és elemeznék az agyban zajló tervezési folyamat, az artikulációs mozgás, és a keletkezett beszédjel kölcsönhatását. A jelen kutatásban ismertetett multimodális (EEG, nyelvultrahang és beszéd) analízis és szintézis révén túlmutatunk a legkorszerűbb nemzetközi trendeken. A beszéd közbeni agyi jelek elemzését nyelvultrahang-alapú artikulációs adatokkal bővítjük, hogy több összehasonlítható bioszignál álljon rendelkezésre. Az EEG-vel mért agyi jelből mély neuronhálóval az artikulációs mozgásra vonatkozó információt (nyelvultrahang képek) prediktálunk. Az eredmények szerint az EEG és nyelvultrahang közötti kapcsolat kimutatható. A jelen kutatás hosszútávú célja, hogy hozzájáruljunk a beszéd alapú agyszámítógép interfészekhez: az eredmények potenciálisan alkalmazhatók lehetnek pl. beszédsérülteknek szánt kommunikációs segédeszközként

Long-term costs and survival of prostate cancer: a population-based study

PURPOSE There is a rising interest in measuring the societal burden of malignancies including prostate cancer. However, population-based studies reporting incidence costs of prostate cancer in the long term are lacking in Europe. The objectives of the study are to analyse the long-term costs and survival of prostate cancer patients treated by radical prostatectomy (RP) or conservative management (nRP). METHODS A retrospective claims data analysis of the National Health Insurance Found Administration of Hungary between 01.01.2002 and 31.10.2013 was carried out. Annual incidence costs related to prostate cancer and overall survival were calculated for a cohort of patients diagnosed between 2002 and 2005. RESULTS Altogether 17,642 patients were selected; 2185 (12%) of them have undergone RP. The annual incidence rate ranged between 4177 and 4736 cases. Mean age of RP and nRP patients was 59.4 (SD 5.9) and 71.0 (8.4) years, respectively. The mean survival time of the RP patients was significantly longer compared to nRP patients both in the total sample (11.2 vs. 7.4 years; p < 0.001) and in the subgroup <70 years (11.3 vs. 8.8 years; p < 0.001). At the end of the 12-year follow-up, RP patients had a higher (0.83 vs. 0.68), while nRP patients had a slightly lower (0.35 vs. 38) probability of being alive compared with the age-matched general male population. The long-term cumulative costs of the RP and nRP patients amounted to €4448 and €8616. The main driver of the cost difference was the high drug costs in the nRP group. CONCLUSIONS To our knowledge, this study applied the longest time-window in reporting population-based incidence costs in Europe. We found that not only RP patients lived longer but they had significantly lower total long-term costs than nRP patients. Therefore, radical prostatectomy is a cost-effective strategy in prostate cancer

A gyógyfürdőellátások igénybevételi mutatói Magyarországon = Utilization indicators of balneotherapy in Hungary

Absztrakt Bevezetés: A gyógyfürdőellátások helye az egészségügyi ellátásban jól meghatározott és jelentősen növekedett, a megvalósuló kezelések igénybevételi mutatói azonban kevésbé ismertek. Célkitűzés: Tanulmányunk célja a hazai gyógyfürdőintézmények egészségbiztosító által közfinanszírozott egészségügyi ellátásokra vonatkozó igénybevételi és egészségbiztosítási mutatóinak elemzése. Adatok és módszerek: Az elemzéshez felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő finanszírozási adatbázisából származnak. A vizsgált időszak a 2009 és 2016 közötti éveket öleli fel. Elemzésünkben vizsgáltuk a gyógyfürdőellátások kezelési számait, a társadalombiztosítási kiadásokat, az igénybevételek területi egyenlőtlenségeit és a kezelések számának nemenkénti és korcsoportonkénti megoszlását. Eredmények: A kezelések száma 2009-ben volt a legnagyobb 7 349 587 kezeléssel, míg az azt követő években ez fokozatosan csökkent – 2012-ben 6 558 204 kezelés történt. A ’Gyógyvizes gyógymedence’ ellátás volt minden évben a leggyakoribb ellátási forma, melynek előfordulása azonban csökkenő tendenciát mutat az évek alatt – 2009-ben 2 544 617, 2016-ban 1 898 338 kezelést végeztek. A legmagasabb társadalombiztosítási támogatás 2016-ban fordult elő 4,261 milliárd forinttal. Az előző években alacsonyabb kiadást láttunk: 2010-ben 3,928 milliárd Ft, 2011-ben 3,921 milliárd Ft és 2012-ben 3,875 milliárd Ft. 2016-ban az igénybevétel Csongrád megyében mutatja a legnagyobb előfordulást 13 714/10 000 lakos kezeléssel, és 8160 eFt/10 000 lakos társadalombiztosítási támogatással, míg a legalacsonyabb Nógrád megyében található 3233/10 000 lakos kezeléssel és 2192 eFt/10 000 lakos társadalombiztosítási támogatással. A lakosság, valamint a nemek korcsoportjainak bontásában is a 60–69 éves korcsoportban a legmagasabb az igénybevétel. Következtetés: A gyógyfürdőkben társadalombiztosítási finanszírozással megvalósuló ellátások igénybevételében az évek alatt jelentős változás országosan nem következett be, azonban nemek, korcsoportok és megyék szerinti bontásban érdemi területi eltérések mutatkoznak. Orv Hetil. 160(Suppl 1): 22–28. | Abstract Introduction: The role of spa therapy is well defined and its importance has significantly increased in the healthcare but the utilization indicators of the implemented treatments are less known. Aim: The objective of our study was to analyze the utilization and the social insurance indicators of the healthcare publicly financed by health insurance in spa institutions. Data and methods: The data used for the analysis were derived from the funding database of the National Health Insurance Fund of Hungary. The period examined covered the years between 2009 and 2016. The spa treatment counts, social insurance expenses, the territorial inequalities in utilization, sex and age distribution of the treatments were examined. Results: The treatment counts were the highest (7 349 587) in 2009 and they gradually decreased with 6 558  204 treatments by 2012. ‘Spa pool of medicinal water’ treatment was the most common care in each year which incidence showed a downward trend during the past years: 2 544  617 treatments were performed in 2009 but 2016 showed only 1 898  338 treatments. We found the highest health insurance expenditures in 2016: 4.261 billion HUF or 13.8 EUR. In the previous years, there was a lower health insurance expenditure: in 2010 3.928 billion HUF (14.3 million EUR), in 2011 3.921 billion HUF (14.0 million EUR) and in 2012 3.875 billion HUF (13.4 million EUR). The utilization made the highest incidence of treatments in Csongrád county with 13 174/10 000 inhabitants and 8160 thousand HUF/10 000 inhabitants of social security subsidy in 2016. The lowest utilization counts for treatments were found in Nógrád county with 3233/10 000 inhabitants and 2192 thousand HUF/10 000 inhabitants of social security subsidy. The highest utilization indicators were found in the age group between 60 and 69 in the distribution of population and genders. Conclusion: In the utilization of spa therapy funded by health insurance fund, no significant change has occurred during the past years but territorial discrepancies can be seen in sex, age, and county breakdown. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 22–28

A neuromusculoskeletalis rehabilitáció szakmapolitikai indikátorai Magyarországon = Health policy indicators of neuromusculosceletal rehabilitation in Hungary

Absztrakt Bevezetés: A mozgásszervi és bizonyos agyi keringési zavarokhoz kapcsolódó kórképek előfordulási gyakoriságának emelkedésével egyre nagyobb igény mutatkozik a neuromusculoskeletalis rehabilitációs ellátásokra. Célkitűzés: Elemzésünk célja a neuromusculoskeletalis rehabilitációs fekvőbeteg-ellátás szakmapolitikai indikátorainak feltérképezése Magyarországon. Módszerek: Elemzésünkhöz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisát használtuk. Az elemzés a 2014 és 2017 közötti időszakot öleli fel. Vizsgáltuk a rehabilitációsmedicina-ágyak megoszlását, a betegforgalmat, a betegutakat. Elemeztük a rehabilitációs ellátások hozzáférésének (ágyszám) és igénybevételének (betegszámok) területi egyenlőtlenségeit. Eredmények: Magyarországon 2017-ben a közfinanszírozott rehabilitációs medicina alaptevékenység végzéséhez összesen 6798 ágy állt rendelkezésre (6,94 ágy/10 000 lakos). A legalacsonyabb ágyszámot Komárom-Esztergom (1,5 ágy/10 000 lakos), Somogy (2,0) és Pest (2,7) megyében találtuk. A 10 000 lakosra jutó legmagasabb ágyszámot Zala (12,6 ágy/10 000 lakos), Győr-Moson-Sopron (12,2) és Baranya (11,5) megyében találtuk. A 10 000 lakosra jutó több mint kétszeres igénybevételi különbségek (Komárom-Esztergom megye: 52,3 beteg; Győr-Moson-Sopron megye: 136 beteg) is területi egyenetlenséget igazolnak. A beteg- és esetszám 2014 és 2017 között növekedő tendenciát mutat, míg az átlagos ápolási idő 21,8 és 22,4 nap között változott évente. A 10 000 lakosra jutó ágyszám és betegszám közötti összefüggés korrelációs együtthatója igen magas, 0,798-as érték. Következtetés: A neuromusculoskeletalis rehabilitáció területén jelentős területi egyenlőtlenségeket találunk mind az ágyszámkapacitásokban, mind az igénybevételi betegforgalmi mutatókban. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 13–21. | Abstract Introduction: With the increasing number of the incidence of neuromusculoskeletal and brain circulation disorders, there is a higher demand for neuromusculoskeletal rehabilitation care. Aims: The aim of our study is to analyse the performance indicators of neuromusculoskeletal rehabilitation care in Hungary financed by the statutory public health insurance system. Methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund of Hungary. We analysed the period between 2014 and 2017. We investigated the distribution of neuromusculoskeletal rehabilitation hospital beds, the patient turnover and patients’ pathways. We analysed the regional inequalities in the access to (hospital beds) and utilization (number of patients) of rehabilitation care. Results: In 2017, there were 6798 publicly financed neuromusculoskeletal rehabilitation hospital beds in Hungary (6.94 beds/10 000 population). We observed the lowest number of hospital bed in Komárom-Esztergom (1.5 beds/10 000 population), Somogy (2.0) and Pest (2.7) counties. We found the highest number of hospital beds in Zala (12.6), Győr-Moson-Sopron (12.2) and Baranya (11.5) counties. The more than 2-fold difference in the utilization (Komárom-Esztergom: 52.3 patients/10 000 population; Győr-Moson-Sopron: 136 patients/10 000 population) confirms regional inequalities. Between 2014 and 2017, the annual number of patients showed an increasing tendency, while the average length of stay varied between 21.8 and 22.4 days/patient. The correlation coefficient between hospitals beds and the number of patients was very high (0.798). Conclusion: We found significant regional inequalities in the access to and utilization of neuromusculoskeletal rehabilitation. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 13–21