A regionális köznyelviség vizsgálata Veszprém megyében = Survey on the regional use of language in Veszprém country

A regionális köznyelviség vizsgálata Veszprém megyében c. kutatás keretében 14 Veszprém megyei településen 190 adatközlővel dolgoztunk; közülük 158 személytől kérdeztük ki a teljes kérdőívet (297 kérdés), amely szociolingvisztikai, attitüdvizsgálatra vonatkozó és jelentéstani kérdéseket tartalmaz. 80 személlyel rögzítettünk folyamatos szövegfelvételt. A kérdőíves adatgyűjtés és a folyamatos szövegfelvételek eredménye 300 órányi rögzített hanganyag. A kérdőívekre adott válaszokat és a folyamatos szövegeket számítógépre vittük, illetve CD-n is tároljuk. A folyamatos szövegekből összeállítottunk egy kötetet Nyelvjárási szövegek Veszprém megyéből címmel. A beszélők spontán megszólalásainak fonetikus közlésével a vizsgált települések nyelvhasználatáról, nyelvjárásáról szándékoztunk pontos képet adni. A szöveggyűjteménybe a Veszprém megyében kijelölt 14 kutatópontról összesen 32 személytől lejegyzett szövegrészlet került. Kutatómunkánk tapasztalatait Regionalitás és nyelvjárásiasság Veszprém megyében címmel egy tanulmánykötetben foglaltuk össze. A kötetben a regionális köznyelviség elméleti kérdéseivel foglalkozó írások mellett külön-külön tanulmányban összegeztük a Veszprém megyei nyelvjárások hangtani, morfológiai, szókincstani és szóföldrajzi tanulságait. A tanulmánykötet szerzői között a kutatócsoport tagjain kívül más intézmények kutatói, valamint a kutatómunkába bekapcsolódó volt hallgatóink is szerepelnek. | In the course of the research “Regional standard Hungarian in Veszprem County” we have worked with 190 informants in 14 communities in Veszprem County; we have asked the whole questionnaire on sociolinguistic, attitude-concerning and semantic issues from 158 people (297 questions). We have recorded continuous texts with 80 people. 300-hour-long recorded tapescript is the result of the questionnaire-data collecting and continuous textrecords. We have put the recorded texts into the computer; we are storing them on CD as well. We have compiled a volume from the continuous texts; its title is “Dialectical texts from Veszprem County”. We aimed to picture the examined communities’ language use, dialect with the accurate phonetic description of the informants’ spontaneous speaking. In the textbook there are extracts from 32 people from 14 research spots in Veszprem County. We have summarised our research experiences in a study volume with the title “Regionality and dialeticality in Veszprem County. We have compiled studies on the theoretical issues of the regional standard Hungarian in the book, moreover, separate studies on Phonology, Morphology, Lexicology and Word Geography of the dialects in Veszprem County. Besides the members of the research group, there are other researches from other universities dealing with some similar topics and those students who joined our researches among the volume’s authors

FinUgRevita : nyelvtechnológiai eszközök fejlesztése kisebbségi finnugor nyelvekre

A jelenleg is futó nemzetközi FinUgRevita projekt (2013-2017) keretében olyan nyelvtechnológiai eszközöket fejlesztünk, melyek a kis finnugor népek közülük a manysik (vogulok) és udmurtok (votjákok) nyelvének digitális és online jelenlétét teszi lehetővé, és segíti az anyanyelvi beszélőket és a tanulni vágyókat a nyelvi kommunikáció különféle színterein. A kezdeti fázisban a két nyelv jelenkori leíró nyelvtanai alapján nyelvtani kivonatok készülnek, melyek a készülő online morfológiai elemző szabályrendszerét adják, míg az eddig megjelent nyomtatott szótárak szkennelésével, OCR-es elemzésével és manuális javítással az udmurt esetében 13000, míg a manysi esetében előreláthatólag 10-15000 szavas elektronikusan felhasználható szótár készül. A morfológiai elemző futtatásához és további nyelvtechnológiai eszközök fejlesztéséhez az interneten szabadon elérhető udmurt és manysi nyelvű tartalmakból nagy tokenszámú korpuszt építünk. A projekt célja, hogy a készülő eszközök online szabadon hozzáférhetőek legyenek az udmurt és manysi nyelvek beszélőinek és tanulóinak számára, és nem utolsó sorban kutatási célokra is alkalmazhatóak legyenek

Structural Adaptation of the Single-Stranded DNA-Binding Protein C-Terminal to DNA Metabolizing Partners Guides Inhibitor Design

Single-stranded DNA-binding protein (SSB) is a bacterial interaction hub and an appealing target for antimicrobial therapy. Understanding the structural adaptation of the disordered SSB C-terminus (SSB-Ct) to DNA metabolizing enzymes (e.g., ExoI and RecO) is essential for designing high-affinity SSB mimetic inhibitors. Molecular dynamics simulations revealed the transient interactions of SSB-Ct with two hot spots on ExoI and RecO. The residual flexibility of the peptide–protein complexes allows adaptive molecular recognition. Scanning with non-canonical amino acids revealed that modifications at both termini of SSB-Ct could increase the affinity, supporting the two-hot-spot binding model. Combining unnatural amino acid substitutions on both segments of the peptide resulted in enthalpy-enhanced affinity, accompanied by enthalpy–entropy compensation, as determined by isothermal calorimetry. NMR data and molecular modeling confirmed the reduced flexibility of the improved affinity complexes. Our results highlight that the SSB-Ct mimetics bind to the DNA metabolizing targets through the hot spots, interacting with both of segments of the ligands

The Saami (Lappish) Bird Names: A Linguistic Analysis

A lapp madárnevek feldolgozása során minden hozzáférhető nyomtatott forrásban megtalálható összes madárnevet összegyűjtöttem, ezek között nemcsak közelebbről meghatározható genus- és speciesnevek voltak, hanem olyanok is, melyeknek jelentése nem vagy csak részben volt megfejthető. Nem tettem kivételt a gyűjtés során a hasonló munkákban hagyományosan nem szereplő háziszárnyasok nevével sem, s ugyancsak bevettem az adattárba a gyaníthatóan – bár a terepmunka hiánya miatt nem bizonyíthatóan – hapax legomenonokat, a gyermeknyelvi szavakat, valamint az olyan általánosabb kategóriákba tartozó szavakat is, mint pl. 'madár', 'vízimadár', 'ragadozó madár' stb. Ennek oka az volt, hogy igyekeztem minél teljesebb képet adni a lapp nyelvben található minden, madarat jelentő szóról, s ezek közül nem maradhattak ki ezek a szókészleti elemek sem. A gyűjtött szóanyagot alfabetikus rendben mutattam be a szójegyzékben. A szócikkeket két fő részre bontottam: az első a szó nyelvjárási előfordulásait, valamint jelentéseit és a szóanyag forrásait tartalmazza, a második az adott szó etimológiáját és annak forrásait. Az adatok elemzése az alábbi szempontok szerint történt: nyelvjárási megoszlás, eredet és szerkezet szerinti elemzés. A nyelvjárási megoszlás vizsgálata során megnéztem, milyen arányban találhatók az adattárban egy, két, három, négy, öt, hat, ill. valamennyi nyelvjárásban előforduló szavak. A megoszlásokat aszerint is minősítettem, mennyire tekinthető gyakorinak vagy éppen szórványosnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a valamennyi vagy csaknem valamennyi nyelvjárásban megtalálható madárnevek között meglehetősen nagy arányban vannak alapnyelvi eredetű szavak, míg a csak egy nyelvjárásból vagy két-három, de nem tipikus megoszlást mutató nyelvjárásból kimutatható szavak között ezek aránya csekély, s ez nem egyszer egyenesen akadálya, de legalábbis bizonytalansági tényezője is lehet az alapnyelvi eredeztetésnek. Az eredet szerinti elemzés során külön megvizsgáltam a különböző alapnyelvi rétegekből származó madárneveket, ennek során a korábban alapnyelvinek tartott szavak közül kettővel kapcsolatban erős kételyeimnek adtam hangot. A jövevényszavak átvételi irányai a skandináv, finn(ségi) és az orosz, s ezek az etimológiai rétegek is szoros kapcsolatot mutatnak a nyelvjárási megoszlással: régi skandináv eredetű szavak minden nyelvjárásban vannak, de újabbak a keletiekbe már nem kerültek be; finn jövevényszavak nincsenek a legdélebbi nyelvjárásokban, orosz jövevényszavak pedig csak keleten fordulnak elő. A szerkezet szerinti elemzésben a belső keletkezésű szavakat vizsgáltam. A két legfontosabb szóalkotási típus a képzett és az összetett szavak csoportja, valamint a madárnevek szempontjából igen fontos hangutánzás, de vannak ritkább keletkezési típusok, ide tartozik az elvonás, az elhasonulás, valamint a népetimológia, mely utóbbi típus formálisan nem egyszer volt besorolható valamely másik csoportba. Ebben a részben mutattam be a gyermeknyelvi elemeket is, melyek egyikének külön érdekessége, hogy nem szóteremtéssel jött létre, hanem finn jövevényszó, mely a lappban ráadásul jelentésváltozáson is átment. Külön fejezet szól az északi-lappban megfigyelhető újabb keletű madárnevekről, mivel a terminológiaalkotás feltétele annak, hogy a nyelv státusza emelkedjék, és alkalmas legyen a tudományos és hivatalos használatra. A madárnevek terén ez a folyamat az északi-lappban igen jól halad, és ezzel példát mutathat nemcsak a többi lapp nyelvjárás, hanem oroszországi rokon nyelveink számára is. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a lapp madárnevek rendszere nem mutat jelentős eltérést a többi nyelv madárneveitől: megvannak benne a népi és mesterséges nevek, az általánosan valamiféle madárra utaló és a konkrét fajt, fajtát jelölő nevek, találunk a nyelvterület egészén ismert és marginális használatú szavakat, valamint keletkezési típusaik és szerkezetük sem mutat jelentős eltérést pl. a magyar, finn, észt vagy éppen az angol, német madárnevektől. Ugyanakkor nem jelentéktelenek a speciálisan a lappra jellemző tulajdonságok sem: ilyenek pl. a más nyelveknél erősebb nyelvjárási megosztottság, a hivatalos nevezéktan hiánya miatt a népi nevek és a nyelvjárási alakok dominanciája, valamint az egyes keletkezési típusok arányainak eltérése más nyelvekétől. Kutatásaim megvilágítottak néhány olyan tényt és összefüggést, mely a madárnevek összegyűjtése nélkül talán rejtve maradtak volna (pl. a nyelvjárási megoszlások vizsgálata és ennek összefüggése az etimológiai típusokkal), valamint jó néhány szó etimológiáját sikerült felderíteni, ill. néhány korábbi eredeztetést megkérdőjelezni. A monografikus feldolgozás ténye mellett mindezek az eredmények alkotják jelen munkám legfontosabb eredményeit. The thesis deals with the Lappish bird denotations. I collected material from all the printed sources existing in all Lappish dialects. Not only genera and species are included in the database but also words and expressions with no meaning or with a meaning which cannot be exactly defined. Hapax legomenon, the names for poultry and names with such general meaning as e.g. ’bird’, ’wader’ etc. are also parts of the database. However, it is not usual in monographs like this, I wanted to introduce an aggregate picture of Lappish words meaning ’bird’. The material is exposed in alphabetical order. Entries consist of two parts: the first shows the names, their dialectological distribution and sources, while the second one introduces the etymology of the word with its sources. The analysis of the data refers to the dialectological distribution, etymology and structure of the words. While analysing dialectological distribution, I examined in what proportion there were bird names occurring in one, two, three, four, five, six dialects or in all seven dialects of Lappish and I also compared this distributions with the layers of origin. Distributions were also categorized on the base of their frequency. The results showed that the more dialects know the word, the more probably the word is originating form any of the proto-languages (proto-Uralic, proto-Finno-Ugric etc.), and, on the other hand, when a word is known only in one or more but not in typically distributed dialects, it is less probable that it comes from a proto-language stage. Analysing the origins of bird denotations, we found that the main types are proto-language origin, loanwords and words of inner origin, i.e. derivatives, compounds, onomatopoeic words and some other types as back-formation, dissimilation, variant and folk etymology. The words originating from several proto-language stages are one of the most important part of research. In the case of some ancient words, I tried to prove that they do not come from proto-languages. As for loanwords, their main sources are Scandinavian languages, Finnish and Russian. There is a close connection between dialects and loanwords: older Scandinavian loanwords can be found in all Lappish dialects, while newer ones are missing from the East dialect. On the other hand, Finnish loanwords cannot be found in the most southern dialects, while Russian ones occur only in the East. The structure of a bird name can be as follows: there are simplex words, derivatives and compounds. As for inner origin, in the case of bird denotations, onomatopoeia is extremely important, and that is why I dedicated a whole chapter to onomatopoeic words. A short chapter deals with the two names belonging to baby language, and another one with folk etymology. Creating terminology is an important and essential condition for a languages to be able to be used as an official language and the language of science. As in Northern Lappish, especially concerning bird names, this process is in action, I analysed the newly created bird denotations thoroughly. To sum up, we can claim that the system of Lappish bird denotations does not show many differences from that of other Finno-Ugric and/or other languages: there are peoplish and artificial names, general expression and names referring to genera or species, there are dialectical and generally known words among them, and even their etymological and structural types coincide with other languages. On the other hand, there are such special Lappish features which are also interesting, e.g. the strong dialectological distribution, the dominance of peoplish names as a consequence of the lack of official nomenclature, and the different proportion of types of origin. There are also some feature which, without this research, could have remained hidden, e.g. the connection between dialects and etymology. In addition to it, I exposed some new etymologies and queried some traditional etymologies. Along with the fact of a new linguistic monograph, these features form the most important results of the thesis

Variations and determinants of antibiotic consumption in Hungarian adult intensive care units

PURPOSE: The aim of this work was to study the use of systemic antibacterials and its possible determinants in Hungarian intensive care units (ICUs). METHODS: Hospital pharmacy. departments provided package level dispensing data for their corresponding ICU (2006). Data were converted into defined daily doses (DDDs) and expressed as DDD per 100 patient-days and DDD per 100 admissions. Antibiotics were ranked by volume of DDDs, and the agents responsible for 90% of total use (DU90%) were noted. To explore differences and relationships between antibiotic use and antibiotic policy elements/ICU characteristics, the analysis of variances or the Pearson correlation analysis was performed. RESULTS: Valid data were obtained for 44 ICUs. Antibiotic use varied widely (from 27.9 to 167.8 DDD per 100 patient-days and from 104.7 to 1784.6 DDD per 100 admissions). In total, 11-34 different antibacterials per ICUs were used, of which, 5-15 were in the DU90% segment. The proportional use of parenteral agents ranged from 46.2 to 98.3%. The mean of overall antibiotic use was highest for penicillins with beta-lactamase inhibitors, followed by quinolones and third-generation cephalosporins. Of the studied factors, only the ICU category (i.e., level of care) showed significant association with total antibacterial use. CONCLUSIONS: The striking differences in total antibiotic use and the extensive use of the oral agents in some ICUs may indicate room for improvement. As none of the antibiotic policy elements were accompanied by lower antibiotic use in the pooled analysis, it suggests that-beside the ICU category-other unrevealed factors determine antibiotic use. Copyright (c) 2011 John Wiley & Sons, Ltd

Milyen mikrobiológiai laboratóriumi háttér áll rendelkezésre az intenzív betegellátást végző osztályok számára? = Microbiological service for intensive care units in Hungary

Az intenzív osztályon az infekciók hatékony kezeléséhez elengedhetetlen a megbízható mikrobiológiai háttér, a mikrobiológiai leletek értékeléséhez infektológus vagy mikrobiológus szakember. A hazai felnőtt intenzív osztályok antibiotikum-politikájáról, mikrobiológiai hátteréről, infektológiai/mikrobiológiai konzultációs lehetőségeiről 97 kérdést tartalmazó kérdőív alapján készült felmérés. Az intenzív osztályok 62%-a (60/96) küldte vissza a kitöltött kérdőívet. A kérdésekre válaszoló osztályok 55%-ában működik az anyaintézetben mikrobiológiai laboratórium. Az antibiotikum-választáshoz a mikrobiológiai lelet szolgáltat elsősorban információt, míg a gyakori nosocomialis pneumoniák kórokozójának kimutatására szolgáló pozitív tenyésztésű alsó légúti minta eredménye hét közben 50%-ban, hétvégén 90%-ban, munkaidőn kívül infektológus 70%-ban, mikrobiológus 55%-ban érhető el. Az osztályok közel fele veszi igénybe az infektológus, kevesebb mint egyharmada a mikrobiológus segítségét. A mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztikai háttér messze nem optimális a magyarországi intenzív osztályok esetében, ezt a működési minimumfeltételek sem írják elő. Nagyon kevés a személyes szakmai konzultáció lehetősége is. | For the effective treatment of patients with infectious diseases in intensive care units, reliable microbiological diagnoses and correct evaluations of results by expert infectious disease specialists/microbiologists are indispensable. A 97-question survey was conducted about the antibiotic policy, the available background of the microbiological diagnoses and the consultation possibilities in infectious diseases/microbiology at intensive care units in Hungary. Sixty-two percent (60/96) of questionnaires were returned. Of these units, 55% had a microbiological laboratory in-house. Microbiological reports usually serve as basis for the choice of antibiotic treatment. It is an undesirable practice that during working days and during week-ends the proportions of positive microbiological reports sent back to the wards within the optimal time are only 50% and 90% of the cases during working hours, while out of working hours the help of an infectious disease specialist and a microbiologist specialist was available in 70% and 55% of the cases, respectively. Almost half of the units requested the help of an infectious disease specialist whereas only one-third of them turned to a microbiologist. Accordingly, the background for microbiological laboratory diagnoses available for intensive care units is far from optimal in Hungary and is not adequately stipulated in their working conditions