Származási hatások a munkapiacon? A társadalmi egyenlőtlenségek a iskolarendszeren kívüli átörökítéséről = Social Origin Effects in the Labour Market? Transmission of social inequalities outside the educational system

Disszertációmban azt a kérdést járom körül, hogy vajon megjelenik-e a szülői háttér, a származás hatása az iskolai pályafutáson túl, a munkapiaci sikeresség alakításában is. Azt vizsgálom, hogy két, egyébként azonos iskolai végzettséggel rendelkező emberre eltérő lehetőségek várhatnak-e az életben pusztán azért, mert az egyikük „jobb” (iskolázottabb, jobban kereső, vagyonosabb…) családba született, mint a másik? Kompenzálhatja-e az alacsony végzettségből fakadó munkapiaci hátrányokat a szülőktől örökölt (kulturális, anyagi, kapcsolati…) tőke? Vagy csökkentheti-e akár a diploma értékét is az alacsony származás, a gyerekkori hátrányos helyzet? Másként fogalmazva, a szülői háttér közvetlen hatását vizsgálom a megszerzett társadalmi pozícióra – elválasztva azt a közvetett, vagyis az iskolai végzettségen keresztül továbbörökített szülői háttér hatástól. (...

Meddig maradjon otthon az anya? – A gyermekfejlődés szempontjai

A tanulmány a gyermekfejlődés nézőpontjából vizsgálja, hogy milyen hosszan célszerű az anyának ott hon maradnia gyermekével annak születése után. Az idevágó szakirodalmat áttekintve a fizikai, kognitív és pszichoszociális fejlődés szempontjából vizsgáljuk, hogy melyik az az optimális időpont, amikor a kisgyermek számára az egyszemélyes (anyai) gondozást egyéb, jellemzően közösségi gondozással ajánlott felváltani. Az áttekintésből kiderül, hogy – bár minden gyermekre érvényes szabály természetesen nem létezik – bizonyos feltételek teljesülése esetén betöltött egy-másféléves kor után a közösségi gondozásból adódó hátrányok kockázata fokozatosan csökkenni kezd, majd hároméves korra egyre inkább előnyökkel is lehet számolni. A feltételek azonban szigorúak: mindenki számára elérhető, magas színvonalú ellátó intézményekre, a család és a munka összeegyeztetését biztosító munkapiacra, és arra van szükség, hogy a munkavégzést választó anyák ne éljenek át bűntudatot döntésük miatt . A záró részben a gyermekfejlődés szempontjából optimális családpolitikára – elsősorban a szülői szabadságok rendszerére – nézve fogalmazunk meg ajánlásokat

Születési kohorsz-vizsgálatok itthon és külföldön – tapasztalatok és tanulságok

Tanulmányunk a sokszínű vizsgálati lehetőségeket rejtő, ám ugyanakkor igencsak bonyolult metodikájú és befektetés-igényes kutatási formával, a születési kohorsz-vizsgálattal foglalkozik. Olyan vizsgálatok tapasztalatait mutatjuk be, amelyek egy adott időszakban született gyermekek csoportját követték hosszabb időszakon keresztül, többé-kevésbé rendszeres adatfelvételekkel. Ezek közül is azokkal foglalkozunk, amelyeknek kérdésfeltevése multidiszciplináris jellegű, vagyis a gyermek, majd a fiatal felnőtt jólétének és az azt alakító tényezőknek többféle aspektusáról gyűjtenek adatokat, és ezek sokrétű kapcsolatait vizsgálják. Célunk, hogy a külföldi tapasztalatok és a magyar előzmények alapján leszűrjük azokat a legfontosabb tanulságokat, amelyeket egy ilyen kutatás megtervezésekor feltétlenül szem előtt kell tartani

A családi értékek és a demográfiai magatartás változásának kölcsönhatása = Interrelationship between family values and demographic behaviour changes

Kutatásunk során arra kerestünk választ, hogy a tradicionális értékrend és a tényleges népesedési magatartás során több évtizede fennálló feszültségnek népesedési szempontból pozitív vagy negatív irányú feloldódása várható el? A kutatás eredményei alapján összefoglalva megállapítható, hogy a negatív változat bekövetkezésére, az értékek változására, a tradicionális értékrend visszaszorulására lehet számítani. A házasságkötés nélküli együttélések növekvő gyakorisága megváltoztatta a korábban elutasító társadalmi vélekedést ezen párkapcsolati formák iránt, a megnövekedett társadalmi tolerancia ugyanakkor az élettársi kapcsolat arányának további emelkedését, egyben a házasság elfogadottságának a csökkenését eredményezte. A gyermekvállalási magatartásban előrejelezhető változások demográfiai szempontból még sötétebb jövőképet vetítenek fel. A gyermekvállalás életkorát halogató magatartás miatt napjainkban a 30-34 éves korcsoportba tartozó nők több mint egyharmada - bár a későbbiekben tervezi gyermek(ek) világrahozatalát - még gyermektelen, és várhatóan jelentős részük biológiai okok miatt gyermektelen is marad. A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy számottevően megnőtt a gyermektelenséget nem helytelenítő, elfogadó vélemények aránya, ami előre vetíti a még nem tudatos gyermektelenség, akaratlagos gyermektelenséggé transzformálódásának lehetőségét, veszélyét. | In our research we were interested in revealing whether this decades-long tension between the traditionalistic value system and the actual demographic behaviour will have positive or negative demographic consequences. Summarising the results of our inquiry we can state that we expect the realisation of the negative scenario: that is change in the value system and the decline of popularity of traditional views. Growing incidence of cohabitations has altered the formerly rejecting social attitude toward this form of partnership. Nevertheless, the increased social tolerance has contributed to further raise in the number of common-law marriages and to the decrease in the acceptance of marriages. Predictable changes in childbearing behaviour reveal an even more pessimistic future demographic scenario. Due to postponement of the age of childbearing more than one third of women in age group 30-34 years – though intends to give birth to a child(ren) in the future – is still childless, and probably their significant proportion because of biological reasons will remain childless. We found that the proportion of people claiming not to reject, accept or acknowledge childlessness has significantly increased, which projects the possibility and threat of transformation of not yet conscious childlessness to voluntary (intentional) childlessness. Emergence of conscious childlessness both in social value system and in demographic processes might inhibit non- or hardly-reversible unfavourable alterations, which might obstruct the country’s way out of the demographic crisis

Apoptótikus sejtek fagocitózisát szabályozó folyamatok molekuláris mechanizmusa = Molecular mechanism in the regulation of the phagocytosis in apoptotic cells

A szervezetben naponta elhaló sok milliárd sejt hatékony eltávolítása a feltétele annak, hogy ne alakuljanak ki kóros gyulladásos és autoimmun kórképek. Kísérleteink segítségével számos eddig ismeretlen elemét tártuk fel az eltakarító rendszernek. Megállapítottuk, hogy a folyamat szabályozásában lényeges szerepet játszik a fehérjéket keresztkötő transzglutamináz enzim, annak hiányában autoimmun reakció jelenik meg. A transzglutamináz, amelynek új szubsztrátjait ismertük meg és aktivitásának mérésére igen érzékeny módszert dolgoztunk ki, szükséges a sejtek elhalását megelőző sejtéréshez is. Az idegrendszerben az eltakarító mechanizmusok zavara eredményeink szerint transzglutamináz által keresztkötött fehérje zárványok felszaporodáshoz vezet; meghatároztuk hogy milyen fehérjék mely oldalláncai vannak ilyenkor keresztkötve. Az általunk kifejlesztett apopto-fagocita Tachman Low Density Array segítségével párhuzamosan mérni lehet hogy az eltakarító folyamatban szerepet játszó gének kifejeződése hogyan van szabályozva; eredményeink azt mutatják, hogy az elhalt sejteket bekebelező fagociták különbséget tesznek a különböző módon elhalt sejtek között. | The effective removal of the many billions of cells dying in our body every day is necessary to prevent the development of inflammatory and autoimmune diseases. In our experiments several so far unknown elements of this clearance mechanism have been revealed. It has been determined that the protein crosslinking transglutaminase plays an important role in the regulation of this process and the lack of this enzyme leads to autoimmune reactions. The transglutaminase, of which we have found several novel substrates and developed a new activity assay, also plays an important role in the differentiation of cells preceeding their death. The dysregulation of the clearance mechanisms in the central nervous system leads to the accummulation of transglutaminase cross-linked protein aggregates; we have determined which proteins at which residue are crosslinked in these structures. A novel Tachman Low Density Array has been developed for the parallel measurement and study of the regulation of the expression level of those genes which play an important role in the clearance of apoptotic cells; our results show that the engulfing cells can differentiate among dying cells according to the way how their death occured

A középkorú lakosság morbiditásának és mortalitásának összefüggése az MHC centrális régiójában található egyes génvariánsokkal és haplotipusokkal = Relationship between the morbidity and mortality of the middle-age people with some gene variants and haplotypes in the central region of MHC

A projekt keretében -korábbi adataink utánvizsgálat céljából - a középkorú lakosság morbiditásának és mortalitásának összefüggéseit tanulmányoztuk az MHC centrális régiójában található egyes génvariánsokkal és haplotipusokkal. Fontosabb új eredményeink: 1. Új módszert dolgoztunk ki a C4A és C4B gének kópiaszámának meghatározására 2. A C4B*Q0 (a C4B gén alacsony kópia száma) és a fokozott cardiovascularis morbiditás és mortalitás között kapcsolatot sikerült megerősítenünk az új genotipizálási módszer segítségével, 3. Elsőként sikerült feltérképezni az ősi kiterjesztett MHC haplotípusok előfordulását a magyar populációban és bizonyítottuk, hogy a leggyakoribb, 8.1 j. ősi haplotípus hordozóinak colorectalis carcinoma kockázata lényegesen nagyobb, mint a nem-hordozóké. 4. A C4B*Q0 genotípus és a fokozott cardiovascularis morbiditás és mortalitás között összefüggés egyik lehetséges magyarázata az, hogy a 21-hidroxiláz enzimet kódoló CYP-21 gén funkcionális rendellenessége és a C4A/C4B génszán közötti összefüggés áll fenn. Közel 100 egyén CYP-21 génjének szekvenálása segítségével találtunk ilyen összefüggést: a gén 4-es intronjában taláható két SNP ritka allélje csak a C4B*Q0 hordozókban fordult elő. Projektünk célkitűzéseit sikerült teljesíteni, a kapott eredményeinket 15, rangos nemzetközi folyóiratokban megjelent közleményben publikáltuk. | In order to reexamine our previous findings we studied the possible relationship between the cardiovascular morbidity/mortality of the middle-aged people and some alleles and haplotypes encoded in the central MHC region. Main results of the project: 1. A new method was worked out for direct counting of the copy number of the C4A and C4B genes. 2. Using this new method we have supported by new findings the strong association between the low copy number of the C4B genes (C4B*Q0) and the high rate of cardiovascular morbidity and mortality. 3. We were the first to map the occurrence of the ancestral extended MHC haplotypes in the Hungarian population and found that the carriers of the so-called 8.1 ancestral haplotype have an increased risk to develop colorectal cancer. 4. One of the possible explanation of the strong correlation between the C4B*Q0 genotype and the increased cardiovascular morbidity and mortality could be an association of the functional abnormalities of the CYP-21 gene (that encodes the 21-hydroxylase enzyme) and the C4A/C4B gene counts. We have examined this possibility by sequencing the CYP-21 gene in almost 100 subjects and found that the rare alleles of two SNPs in intron 4 of the gene occurs only in the C4B*Q0 carriers. Aims of the project were satisfied, the results were published in 15 papers in high-ranked international journals

A harmadik szinapszis. Molekuláris kölcsönhatások az elhaló sejtek és az azokat eltávolító makrofágok, dendritikus sejtek között. = The third synapsis. Molecular interactions between dying cells and macrophages or dendritic cells.

A tudományos iskola keretében új interdiszciplináris kutatási terület megteremtésére került sor az apoptótikus sejtek és az azokat eltávolító sejtek közötti harmadi szinapszis tanulmányozására. Megállapítottuk, hogy a transzglutamináz 2 (TG2) enzim szerepet játszik az apoptotikus sejtek eltávolításában, az enzim hiányában autoimmun kórkép alakúl ki. A TG2 bejuthat a sejmagba, sejtbiokémiai hatása összefügg génkifejeződés befolyásolásával. Alzheimer kórban a TG2 résztvesz kovalensen összekötött fehérje aggregátumok létrehozásában. A TG2 védőhatást fejt ki a sejtelhalással szemben májsejtekben és szívizomsejtekben G fehérje, ill. protein diszulfid izomeráz aktivitásával. A PPAR? szerepet játszik az apoptótikus sejteket eltávolító fagocitáló képesség kialakításában fokozva fagocitózis gének kifejeződését. A PPAR?, a retinoid receptor és az LXR receptor szignál utak összekapcsolódnak a makrofágok koleszterol szintjének szabályozásában. A PPAR? aktiváció hatására a dendritikus sejekből fokozott fagocitózisra, hatékony lipid prezentációra és iNKT aktivitásra képes alpopuláció alakul. Apopto-fagocita Taqman Low Density Array-t fejleszttünkl 94 gén mennyiségi kifejeződése vizsgálatára. Az autofágiával elhaló sejtek eltávolítása szintén fagocitózissal történik, specifikus gének indukálódnak. A dendritikus sejtek kölcsönhatása apoptótikus vagy nekrotikus sejtekkel alkalmas az immunválasz finom szabályozására. | In the supported Research School a new interdisciplinary research area has been developed to study the third synapse formed between apoptotic cells and those which engolfe them. It has been established that the transglutaminase 2 (TG2) enzyme plays an important role in the clearance of apoptotic cells, the lack of this enzyme leads to autoimmune disease. TG2 can enter the nucleus and its cell biochemical effects are related to modulation of gene expression and modification of the cytoskeleton. In Alzheimer's disease TG2 participates in the formation of covalently cross-linked protein aggregates. TG2 can protect hepatocytes and cardiomyocytes against apoptosis through its G protein and protein disulphide isomerase activities. PPARγ contributes to the development of phagocytic capacity of macrophages by inducing specific phagocytic genes. The PPARγ, rretinoid and LXR receptor signal pathways are interlinked in regulating cholesterol content of cells. Activation of PPARγ in dendritic cells leads to the development of a subpopulation with increased phagocytic capacity, effective lipid presentation and iNKT activity. An apopto-phagocytic Taqman Low Density array has been developed for quantitative measuring of 94 genes in parallel. Cells dying by autophagy are removed by the same mechanism as apoptotic cells while specific phagocytic genes are induced. Dendritic cells interacting with apoptotic cells can fine tune the immune system

Spotlights on Contemporary Family Life

Spotlights on Contemporary Family Life covers four issues of cross-cutting importance to families Structures and forms of families: issues relating to a diversification of families away from the ‘traditional nuclear family form’ are relatively uncontroversial from an academic perspective, but much more so for policy makers and family associations. Chapter 1 provides a thorough overview of the state of contemporary European families. Solidarities in families: too often the issue of an ‘ageing society’ is simply reduced to the problem of over-burdening social care systems, but longevity also represents opportunities for new kinds of solidarities inside families and family networks, and new relations between family members – not to mention the satisfaction felt by people who can continue to live fulfilling and rewarding lives long after they’re considered ‘elderly’. Chapter 2 gives voice to authors who identify these new opportunities and challenges. Demographic change: women are having fewer children and having them later in life. Having children is now a conscious decision and fertility rates have declined below the level required to sustain our current populations. At the same time we witness the ‘greying’ of Europe, which brings with it a whole host of opportunities and challenges. Chapter 3 raises important issues for policy makers today. Volunteering: inspired by family associations who could not survive without the support of volunteers, this chapter gives an overview of what’s known - and what isn’t - about volunteering. Coinciding with the European Year of Volunteering 2011, this chapter takes a timely look at the efforts that families put into volunteering across Europe and the important benefits that Europe gains from all of this combined voluntary effort. Linden Farrer and William Lay work for the Confederation of Family Organisations in the European Union (COFACE). This publication was produced by FAMILYPLATFORM, a project funded by the European Commission

Graduates in the Labour Market: Does Socio-economic Background Have an Impact? The Case of Hungary

1149117