A tanárok szerepe a bántalmazás megelőzésében, felismerésében és kezelésében

Peer bullying in schools has negative short- and long-term consequences for the students involved (Grinshteyn & Yang, 2017; Ladd, Ettekal & Kochenderfer-Ladd, 2017), and its prevention and treatment are of widespread interest to both researchers and practitioners. The systems approach to bullying (Twemlow et al., 2001) suggests that both teachers and parents have a role to play in providing models (Bandura, 1977) and that adults’ recognition and response to bullying as norm-breaking behaviour plays a vital role in the escalation of aggression. The aim of the present research was to assess the experiences and attitudes towards bullying of staff working in public education, especially pre- and in-service teachers, and to explore the practical implementation and perceptions of intervention and prevention options. The first sample of the mixed-methods study consisted of 402 pre- and in-service teachers, while the second sample included responses from heads of institutions, school psychologists, school social workers, developmental teachers, and other staff members (N = 844). Our results show that preservice teachers report higher exposure to bullying than teachers, but equally show antibullying attitudes. An important finding for teacher training is that among participants with a background of bullying perpetration, we found more participants with attitudes that were pro-bullying. When reviewing the current practices, we found that only 16.9% of respondents indicated that their institution currently had proactive-preventive practices in place. And when it comes to formulating the necessary steps, 38% of respondents, in contrast to professional recommendations, would seek primarily retributive solutions. The results are discussed considering their practical relevance.Az iskolai kortárs bántalmazás negatív rövid- és hosszútávú következménnyel jár az érintett diákok számára (Grinshteyn és Yang, 2017; Ladd, Ettekal és Kochenderfer-Ladd, 2017), így annak megelőzését és kezelését széleskörű érdeklődés övezi mind a kutatók, mind a gyakorlatban dolgozó szakemberek részéről. A bullying rendszerszintű megközelítése (Twemlow és mtsai, 2001) alapján a tanároknak és a szülőknek egyaránt modellnyújtó szerepe van (Bandura, 1977), és az agresszió eszkalációjában kulcsszerepet játszik, hogy a felnőttek normaszegő viselkedésként azonosítják-e a bántalmazást, illetve milyen módon reagálnak rá. Jelen kutatás célja a közoktatási intézményben dolgozók, elsősorban a tanárok és a tanárszakos egyetemi hallgatók bántalmazással kapcsolatos tapasztalatainak, attitűdjének felmérése, valamint a kezelési és megelőzési lehetőségek gyakorlati megvalósulásának, megítélésének feltárása volt. A kevert módszertanú kutatás első adatfelvétele 402 tanár és tanárjelölt bevonásával történt, míg a második minta a tanárokén túl intézményvezetők, iskolapszichológusok, iskolai szociális munkások, fejlesztőpedagógusok és más intézményen belüli dolgozók válaszait tartalmazta (N = 844). Eredményeink alapján a tanárszakos hallgatók magasabb bántalmazásbeli érintettségről számolnak be a tanárokhoz képest, azonban egyaránt bántalmazást elítélő attitűdöt mutatnak. A pedagógusok felkészítése szempontjából fontos eredmény, hogy a múltbeli bántalmazói háttérrel rendelkezők között több olyan résztvevőt is találtunk, akiknek az attitűdje bántalmazást támogató, kevésbé elítélő volt. A megvalósuló gyakorlatok áttekintésekor azt találtuk, hogy csupán a válaszadók 16,9%-a jelezte, hogy az intézményükben jelenleg is proaktív-preventív gyakorlat lenne érvényben. A szükséges lépések megfogalmazásánál pedig, a szakmai ajánlásokkal szembemenve, a válaszadók 38%-a elsődlegesen retributív megoldásokat várna. Az eredmények megvitatása a gyakorlati jelentőségüket szem előtt tartva valósul meg

Harmful Memories—Present Dynamics: The Heroic Helper’s Effect on Collective and Individual Responsibility and Prejudice

This study was aimed at testing if exposure to a narrative about a heroic helper,can increment responsibility—taking about past ingroup wrongdoings and reduce prejudice and intergroup hostility in the present. We used the narrative of a Hungarian hero in an experiment who acted for targets of the Holocaust in Hungary, and measured if this narrative might increase collective responsibility for the Holocaust, decrease Hungarians’ hostile attitudes towards the Jewish minority, and this effect could be expanded to ongoing conflicts with other minorities. We used an experimental group (N = 99) exposed to the narrative, and a control group (N = 101) that was not. Both groups completed a test-battery measuring national identification, empathy,responsibility-taking, and prejudice. Data were analyzed with SPSS, and open-ended questions were content—analyzed by four independent coders. Results show that learning about a heroic helper increased acceptance of responsibility for the Holocaust and empathic abilities, whereas these effects were not generalized to current intergroup relations

Társas és társadalmi nevelés az iskolában – A Megtartó Közösségek Program hatásvizsgálata

Háttér és célkitűzések: A serdülők társas készségeinek fejlesztése és társadalmi tudatosságának növelése hozzásegítheti a diákokat ahhoz, hogy közösségük aktív és felelős tagjává váljanak. A Megtartó Közösségek Program kétnapos, intenzív tréning, mely a nem formális tanulás és az élménypedagógia eszközei segít- ségével kívánja támogatni a diákok szociális fejlődését. Célterületei közé tartozik a perspektívaváltás, az inkluzív szociális identifikáció, az énhatékonyság támogatása, az előítéletek csökkentése és a kollektív cselekvési szándék facilitálása. Jelen tanulmány a program hatékonyságvizsgálatát mutatja be. Módszer: Az adatgyűjtés 2019 és 2021 zajlott 14–18 éves Baranya megyei diákok bevonásával (N 5 296). Ismételt méréses vizsgálati és kontrollcsoportos elrendezésben a résztvevők 2–4 hét különbséggel töltötték ki a program célterületeire fókuszáló kérdőívcsomagot. Eredmények: A vizsgálat eredményei alapján a Megtartó Közösségek Program eredményesen növeli a serdülők perspektívaváltási képességét, észlelt társas énhatékonyságát, a roma emberek elfogadását és a hátrányos megkülönböztetés csökkentésére irányuló kollektív cselekvési hajlandóságát. Következtetések: Eredményeink rámutatnak arra, hogy a program alkalmas a társas-társadalmi készségek célzott fejlesztésére. A mérsékelt hatáserősségek mentén megfogalmazható, hogy a jelentős intervenciós hatás eléréséhez komplex, hosszabb időtartamú beavatkozások szükségesek

Társas megküzdési minták és identitáskonstrukciós folyamatok azonosítása történelmi tárgyú elbeszélésekben = Exploring coping strategies and processes of identity construction in fictional and non-fictional historical narratives

Kísérleti kutatásokkal igazoltuk, hogy a csoportközi észlelésben a saját csoport iránti pozitív elfogultság, illetve a külső csoportok negatív megkülönböztetése akkor jelentkezik, ha a helyzetben a csoportok közötti történelmi konfliktus aktualizálódik. Az észlelésben megnyilvánuló elfogultság függ a személyek nemzeti azonosulásának típusától és mértékétől. Ugyanebben a kísérletsorozatban kidolgoztuk és igazoltuk a történelmi pályához kapcsolódó kollektív érzelmek kategóriáját. A kutatás céljára kifejlesztett tartalomelemző eszközökkel három történelmi esemény (honfoglalás, kiegyezés, Trianoni békeszerződés) szöveges bemutatását elemeztük 1900-tól napjainkig megjelent középiskolás történelem könyvekben, illetve 16 történelmi eseményt elemeztünk kortárs általános-és középiskolai tankönyvekben valamint egy 500 fős mintától nyert laikus történelmi elbeszélésekben. Az eredmények azt mutatták, hogy mind a történelemkönyvek, mind a laikus elbeszélések a magyar csoportot illetően alacsony ágenciájú identitást közvetítenek. A huszadik századi traumatikus események kognitív elaborációja csak az utóbbi évtizedben indult meg. A történelmi regények identitás közvetítő funkciójának tartalomelemzéses vizsgálatiban megállapítottuk, hogy a csoportközi konfliktust elbeszélő szövegek kategoriális empátiát hívnak elő. A regények magyar szereplőinek érzelmi készletét a depresszív dinamika jellemzi. Nagy számban jelennek meg a történelmi pályához kapcsolódó érzelmek. | Experimental research provided evidence that ingroup favoritism in intergroup perception is enhanced by actualization of historical intergroup conflict. Ingroup favoritism depends on type and strength of national identification. In a series of experiments we have elaborated and verified the category of historical trajectory related emotions as a type of collective emotions. Content analytic tools which have been developed for the purpose of studying historical texts were used to analyzing three historical events in high school history books published from 1900 on. Similar study was carried out with 16 historical events in contemporary secondary school and high school history books, and with lay history stories gathered from a stratified sample of 500 subjects. Results show that both history books and lay stories transmit a kind of national identity which is characterized by low agency. Cognitive elaboration of the traumatic events of the twentieth century has begin only int he past decade. Studies of historical novels' functions in mediating national identity provided evidence that narratives on intergroup conflicts evoke categorial empathy. Emotional repository of Hungarian characters is dominated by depressive dynamics. There is a high frequency of historical trajectory related emotions

A nevelésszociológia alapjai

A nevelésszociológia „az a szakszociológia, amely a különböző társadalmi közösségeket szocializáció közben mint a nevelés alanyait, illetve tárgyait vizsgálja. A nevelésszociológia fogalmának meghatározására – sem tárgyát, sem feladatait illetően – nem alakult ki egységes vélemény. Ezért nevelésszociológiáról – vagy az egyes részletkérdéseiről – szóló feldolgozásokban a legkülönfélébb értelmezési lehetőségek fordulnak elő” – Kozma Tamás, az első magyar nyelvű nevelésszociológiai kötet szerzője ekként mutatja be a tudományterületet az MTA Pedagógiai Bizottság Nevelésszociológiai Albizottság alakuló ülésén. A több kiadást megért kötet máig megalapozza azokat a tanulmányokat, amelyek a nevelés és oktatás intézményeit és folyamatait a nevelésszociológia szemléletével közelítik meg. Kötetünk tanulmányai jól példázzák e megközelítési és elemzési mód sokféleségét, egyúttal szemléletének meghatározó vonásait. A tudományterület kiemelkedő művelőinek írásai alapos áttekintést nyújtanak a nevelésszociológia történetéről, kapcsolódásáról a neveléstudományhoz és a szociológiához, és azokról a jelenleg is izgalmas kérdésekről, amelyek a politika formálását és eredményességét érintik

Énkép - cigánykép. A cigányság szociális reprezentációja az olasz és a magyar társadalomban = Self-image – Gypsy-image. The social representation of Gypsies in the Hungarian and in the Italian context

A kutatás két többségi társadalom, a magyar és az olasz, cigányságról alkotott szociális reprezentációját tárja fel több módszeres megközelítéssel. A jelentéskonstrukciókban talált különbségeket konstruktivista nézőpontból értelmezi: a két kontextus e specifikus többség/kisebbség viszonyának különbségeivel és az általános társadalomtörténethez szorosan kapcsolódó többségi identitáskonstrukciók minőségi különbségeivel magyarázza. | The present study uses a multi-method approach to explore the social representation of Gypsies in two social contexts, the Hungarian and the Italian one. Differences in the representations are explained from a constructivist perspective, throw the differences of the specific Majority/Minority relationship and the qualitative differences of identity constructions in the two majorities, closely connected to the general social history