Teen Incentive Program: A Research and Evaluation Model for Adolescent Pregnancy Prevention

For many American adolescents, the decision to delay pregnancy is a manifestation of attitudes and behaviors which increase their ability to avoid unplanned pregnancies. Poor self-perception and external locus of control, in turn, are considered to be major determinants of the quality of decisions that many adolescents make. Research informs us that many factors: family, environmental and psychological, come together to motivate the adolescent's self-perception and perception of the risks of pregnancy and childbearing. To motivate the freshmen at an inner city high school, a three phase program of interventions using professional staff from a nearby hospital was developed. Built into this program was a research component based on the classic experimental design. The sixty students in the experimental group met once weekly for eight weeks in small groups of 10-12 each, to learn social interaction, communication, and decision-making skills as well as family planning and male/female sexual responsibility. Additionally, condoms were distributed free of charge along with encouragement to use them whenever a decision was made to have sex. The six week career mentorship component of the program made it possible for these students to try out a possible life career by spending time with a professional person in a chosen area of health care. The students then returned to their groups for a six week termination phase. Pretesting, based on the Nowicki-Strickland test and the Rosenberg scales showed no differences between the control and experimental groups, and incremental improvement after treatment which was not statistically significant, however, posttests results show a significant increase in the use of contraception amongst sexually active program participants. In addition, frequency of sexual activity decreased by more than one half after treatment. Students who completed the program participated in a graduation ceremony and were given certificates. These young men and women gave very positive evaluations to the program. More significantly, many of them have returned as volunteers and peer mentors to work with a new group who have just started the new program cycle

Interdiszciplináris közösségfejlesztés és együttműködés izraeli és amerikai tapasztalatok és szaktudás alapján

A tanulmány az interdiszciplináris közösségfejlesztés és együttműködés fogalmi kereteit és gyakorlatát vizsgálja, amerikai és izraeli tapasztalatok alapján. Két interdiszciplináris szakmai csoport munkájára épül, melyek szociális munkások kezdeményezésére jöttek létre az USA-ban és Izraelben. A tanulmány bemutatja a téma főbb kérdéseit és fogalmait, így a mono-, multi-, inter-, transz-diszciplinaritás valamint a nézőpontok közötti megközelítés különbségeit. Emellett tárgyalja a különböző szakmai identitások kérdését, a közösségfejlesztés gyakorlatában részt vevő szakmák számára létrehozható közös tudásalap és készségek azonosítását, valamint a szervezetközi szempontok értelmezését. Bemutatja az interdiszciplináris közösségfejlesztésben és együttműködésben részt vevő szakemberek párbeszédeiből nyert adatok kvalitatív módszerekkel elvégzett tartalmi elemzését, illetve az izraeli és amerikai csoport eredményeinek összevetését. Az eredmények azt mutatják, hogy az eltérő célok, gyakoriság és intenzitás ellenére a két fórum között több a hasonlóság, mint a különbség. Az eredmények tükrözik a résztvevők megbeszélések fontosságába vetett hitét és a szakmaközi gyakorlat iránt érzett elkötelezettségét. Mindkét csoport meggyőződése volt, hogy a szervezetközi és szakmaközi kapcsolatok, valamint a szakmai-közösségi interakciók új modelljei mellett sokféle szaktudásra van szükség. A korábbi kutatásoktól eltérően a tanulmány a közösséget a közösségfejlesztési együttműködésekben külön diszciplínaként kezeli. Hasonlóan fontos a fejlesztés jövőbeli céljainak meghatározása, mely magába foglalja az alap és társszakmák, valamint a szociális munka képzésének és oktatásának, illetve más társadalomtudományi szakmák irányainak azonosítását. Az ajánlások az interdiszciplináris közösségfejlesztés és együttműködés további vizsgálatának szükségességére mutatnak rá

Community-Based Health Organization

xix. 362 hal.. 22.5 c

Another history of museums: from the discourse to the museum-piece

The history of museums could get inspired on the procedures of material studies and of Anthropology in order to take a new stand and move away from the institutional approach and consider the approach of objects traditionally labelled as museum objects. The socalled “museum pieces” are supposed to have a number of characteristics, particularly some great historical and artistic qualities, sometimes an heritage quality, but above all the ability to make “friends” around the community or around the world. In all these respects, it is proposed here a number of research procedures that may supplement or enrich the directions usually assigned to the history of institutions