A kontyvirág gyökértetű (Patchiella reamuri Kalt.) újabb magyarországi megjelenése

A kontyvirág gyökértetû (Patchiella reamuri Aphididae: Pemphiganae) hazai elôfordulásáról 1963-ban számoltak be elôször. Majd negyven évvel késôbb 2011 tavaszán jelent meg ismét a konytvirág gyökértetû Magyarországon, nagylevelû hárson. A hárson kikelô fundatrixek utódai kivétel nélkül szárnykezdeményes lárvák voltak, melyek szárnyas imágóvá fejlôdve elhagyják a téli gazdanövényt. A kontyvirág gyökértetû nyári tápnövényei a kontyvirág félék. A nyári tápnövényén ez ideig még nem jelezték a faj hazai elôfordulását

The effect of mowing date on the development of common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.)

Common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.) is native to North America; it was introduced into Europe by contaminated agricultural goods from the end of the 19th century. Since then due to its excellent ecological adaptability it has invaded whole Europe. Common ragweed is not only a noxious weed causing yield losses in agricultural crops; it invades disturbed urban areas and its highly allergenic pollen induces allergic rhinitis to sensitive people. In urban areas mowing is the most widely used mean of ragweed control

A gabona levéltetvek hatása a búza sütőipari minőségére = Effect of cereal aphids on the baking quality of wheat flour

Szárbaindulás kezdetén történt drótkeretre feszített vektorháló anyaggal a 10-12 hajtást tartalmazó búzacsomók izolálása. Az izolátorok kihelyezését követően Diuraphis noxia, Rhopalosiphum padi, Sitobion avenae 5-5 szárnyatlan imágó egyedével történt a növények mesterséges levéltetű fertőzése. A puhaszemű Mv 17 fajta kalászhossza, kalászonkénti szemszáma, kalászonkénti szemtömege és a szemek átlagos tömege szignifikánsan csökkent kalászos hajtásonként 2-3 S. avenae táplálkozása következtében. A búzaliszt SE HPLC-vel meghatározott gliadin, glutenin és összes fehérje tartalma szignifikánsan nőtt a levéltetvek kártétele következtében. A gliadin és glutenin tartalom eltérő növekedése szignifikáns gliadin/glutenin arány csökkenést eredményezett, mely a sütőipari minőség egyik legfontosabb mutatója. A keményszemű Mv Magvas és Mv Magdaléna búza fajták kalászhossza és kalászonkénti szemszáma az utolsó év kivételével nem változott a levéltetű fertőzés hatására. A nagy egyedszámú D. noxia szignifikáns kalászonkénti szemtömeg és átlagos szemtömeg csökkenést eredményezett mindkét fajtán. A jóval kisebb egyedszámú S. avenae táplálkozása ugyanezt eredményezte. A keményszemű búza fajták gliadin, glutenin és összes fehérje tartalma szignifikánsan nőtt a levéltetvek táplálkozása következtében, de a gliadin/glutenin arány nem csökkent. A két keményszemű fajta gliadin, glutenin és összes fehérje tartalma valamint gliadin/glutenin aránya szignifikánsan különbözött. | Wheat plants (T. aestivum L; soft cultivar Mv 17; hard cultvs. Mv Magdaléna, Mv Magvas) were caged at the beginning of stem elongation (providing various isolation levels) and later artificially infected with respective aphid species (indigenous sp. M. dirhodum, S. avenae, R. padi; invasive sp. D. noxia). During development aphid number assessment was performed to correlate quantitative and qualitative results. Flours from grains of infected plants were analyzed for gluten proteins(glutenins, gliadins governing bread-making quality), albumins+globulins content by SE-HPLC. In Mv 17 cultv. both the glutenin and gliadin content was significantly higher in the seeds harvested from aphid infected plants. The gliadin/glutenin ratio was significantly lower in wheat flour prepared from infected plants than in from uninfected control. The most remarkable decrease in gliadin/glutenin ratio was caused by M. dirhodum, D. noxia, S. avenae infection followed by R. padi at high-abundance and low-abundance, respectively. Quality parameters of flour from hard kernel types are different. Feeding does not induce significant reduction in the gliadin, total protein content and gliadin/glutenin ratio. The glutenin content of cultv. Mv Magvas was significantly reduced by lower number of aphids, regardless of the species. Both quantitative and qualitative characters of the flours are significantly affected by plant sucking aphids in case of soft and less significantly in hard kernel cultvs

Hazai PVY izolátumok levéltetű átvitelében szerepet játszó gének molekuláris jellemzése = Molecular characterisation of genes playing role in aphid transmission of Hungarian PVY isolates

A potyvírusok levéltetű átviteléért a segítő fehérje (HC-Pro) és a köpenyfehérje (CP) három szakasza felelős: a HC-Pro amino-terminális végén található KITC motívum, a karboxi-terminális végén lévő PTK aminosav triplet és a CP DAG motívum. A burgonya Y vírus (PVY) általunk izolált, eltérő vektor hatékonyságú törzseit vizsgáltuk. A PVY-98, PVY-5 és PVY-111 törzsek HC-Pro és CP gének bázissorendjét meghatároztuk. A PVY törzsek HC-Pro fehérjéi nagyfokú hasonlóságot mutattak mind nukleinsav (98%), mind aminosav szinten (99%); a CP esetében a hasonlóság 91%, ill. 94% volt. A KITC, a PTK és a DAG motívum azonban teljesen megegyezett. Eredményeink azt bizonyítják, hogy a PVY levéltetű átvitelét szabályozó három aminosav motívumon kívül más tényezők is szerepet játszanak, mint pl. a HC-Pro és CP fehérje többi szakaszában talált aminosav különbségek. A PVY-5 és PVY-98 izolátumok HC-Pro génjét agrobaktérium vektorba klónoztuk és agrobaktériumba transzformáltuk. A zöld fluoreszcens proteinnel (GFP) transzformált transzgénikus növények segítségével vizsgáltuk a szuppresszor aktivitást. A PVY-98 és a PVY-H referencia izolátum HC-t tartalmazó klónnál sem lokális, sem szisztemikus csendesítés nem jött létre, a fluoreszkálás mértéke megegyező volt. A PVY-5 izolátumnál nem volt szuppresszió, a fehérje működésképtelen volt. A PVY-5 izolátumnál a szekvencia megváltozása stop kodont eredményezett. Így a fehérje karboxi-terminális vége nem íródott át, ezért vált működésképtelenné. | Three motifs of the helper component protease (HC-Pro) and the coat protein (CP) of potyviruses are involved in aphid transmission; KITC motif at the N-terminal of HC-Pro, PTK amino acid triplet at the C-terminal of HC-Pro and DAG motif of CP. HC-Pro and CP genes of Hungarian strains of Potato virus Y (PVY) with different aphid transmissibility were studied. Nucleotide sequences of the PVY-98, PVY-5 and PVY-111 were determined. Both nucleotide and amino acid sequences of HC-Pro proteins showed high similarity; 98% and 99%, respectively, while in the case of CP 91% and 94%, respectively. However KITC, PTK and DAG motifs were identical. According to our results, other factors also play role in aphid transmission of PVY beside the three conserved domains, such as alterations detected in other regions of HC-Pro and CP. HC-Pro and CP genes were cloned and transformed into Agrobacterium vector. Suppressor activity was examined using transgenic plants transformed with green fluorescence protein (GFP). With PVY-98 and PVY-H (as control strain) containing HC nor local neither systemic gene silencing occured, and they showed equal luminescence level. Controversially, there was not suppression with PVY-5, the protein proved to be non-functional. After checking the amino acid sequence of the PVY-5 isolate, a mutation that resulted in a stop codon was found. Thus, the C-terminal of the protein could not be translated and became non-functional

A globális éghajlatváltozás várható hatásai a növényvédelemben

A légköri CO2 koncentráció és az egyéb üvegházhatásért felelős gázok koncentrációjának növekedése miatt a Föld éghajlata melegszik és a klíma változik. Összeállításban a legfontosabb üvegházhatást kiváltó tényezők általános hatásait vizsgáljuk a növénypatogén mikroorganizmusokra, kártevő rovarokra és a gyomnövényekre, bemutatják a növény természetes ellenálló képességének útjait az abiotikus stressz-hatásokkal szemben. A megemelkedett CO2 koncentráció és a globális hőmérséklet-növekedés megváltoztatja a károsítók viselkedését, egyrészt, mert a megváltozott légköri CO2 tartalom miatt megváltozik fejlődési sebességük és a kiváltott tünetek ill. károk mértéke. Másrészt a megváltozott körülmények miatt megváltoznak maguk a növények is, amelyek ugyancsak változtatják a kórokozók fertőzési jellemzőit, a rovarok fejlődését is. Az előbb említett két fő tényező károsítókra gyakorolt hatása szerteágazó, egyes esetekben stimuláló, más esetekben gátló hatásokra kell számítanunk. Emiatt a hatások eredőjét nehéz tudományosan is megalapozott módon megjósolni. Mindehhez hozzá kell tenni azt is, hogy az éghajlatváltozás a mezőgazdasági régiók eltolódását is maga után vonhatja, és ez kiváltja a termesztett növények és azok károsítóinak változását is. Ennek következménye lehet az is, hogy az új területen megjelenő növénybetegségek és állati kártevők azokat a természetes növényi társulásokat is megváltoztathatják, amelyek azelőtt nem voltak kitéve a kultúrnövényeket károsító – számos esetben sokkal agresszívebb – fajoknak vagy változatoknak

Gazdaságilag jelentős levéltetű fajok aktiválása, kártétele és a legfontosabb nem cirkulatív vírusok epidemiológiájában játszott szerepe.

Item does not contain fulltex