Integrated stratigraphy of the Gusterita clay pit: a key section for the early Pannonian (late Miocene) of the Transylvanian Basin (Romania)

The Neogene Transylvanian Basin (TB), enclosed between the eastern and southern Carpathians and the Apuseni Mountains in Romania, is a significant natural gas province with a long production history. In order to improve the (bio) stratigraphic resolution, correlations and dating in the several 100-m-thick upper Miocene (Pannonian) succession of the basin, the largest and most fossiliferous outcrop at Gusterita (northeastern part of Sibiu) was investigated and set as a reference section for the Congeria banatica zone in the entire TB. Grey, laminated and massive silty marl, deposited in the deep-water environment of Lake Pannon, was exposed in the similar to 55-m-high outcrop. The uppermost 25 m of the section was sampled in high resolution (sampling per metres) for macro- and microfossils, including palynology; for authigenic Be-10/Be-9 dating and for magnetostratigraphy; in addition, macrofossils and samples for authigenic Be-10/Be-9 isotopic measurements were collected from the lower part of the section as well. The studied sedimentary record belongs to the profundal C banatica mollusc assemblage zone. The upper 25 m can be correlated to the Hemicytheria tenuistriata and Propontoniella candeo ostracod biozones, the uppermost part of the Spiniferites oblongus, the entire Pontiadinium pecsvaradense and the lowermost part of the Spiniferites hennersdorfensis organic-walled microplankton zones. All samples contained endemic Pannonian calcareous nannofossils, representing the Noelaerhabdus bozinovicae zone. Nine samples were analysed for authigenic Be-10/Be-9 isotopic measurements. The calculated age data of six samples provided a weighted mean value of 10.42 +/- 0.39 Ma. However, three samples within the section exhibited higher isotopic ratios and yielded younger apparent ages. A nearly twofold change in the initial Be-10/Be-9 ratio is a possible reason for the higher measured isotopic ratios of these samples. Magnetostratigraphic samples showed normal polarity for the entire upper part of the outcrop and can be correlated with the C5n.2n polarity chron (11.056-9.984 Ma, ATNTS2012), which is in agreement with the biostratigraphic data. Based on these newly obtained data and correlation of the biozones with other parts of the Pannonian Basin System, the Guterita section represents the similar to 11.0-10.5 Ma interval, and it is a key section for correlation of mollusc, ostracod, dinoflagellate and calcareous nannoplankton biostratigraphic records within this time interval

A Gerecse pannóniai puhatestűi és lelőhelyeik: rétegtan, őskörnyezet és fejlődéstörténet

A Gerecse földtani térképezése során a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet geológusai új, vagy régen feledésbe merült és részletesen soha nem dokumentált pannóniai feltárásokat azonosítottak a hegység északi előterében, az onnan dél felé felnyúló völgyekben, és a hegység belsejében is. Az ezekből begyűjtött puhatestű fauna (kiegészítve a már korábban ismert tatai puhatestű faunával és régebbi gyűjteményi anyagokkal) és a feltárásokban megfigyelhető szedi - mentológiai jellemzők alapján a pannóniai rétegsor itt is, mint az egész Dunántúli-középhegység északnyugati peremén, egyetlen transzgresszív–regresszív ciklusból áll. A ciklus transzgresszív szárnyát a tatai téglagyári feltárá sokban a vékony transzgresszív bázisrétegre települő Száki Formáció kékesszürke agyagja és az abban megőrződött mély szublitorális fauna, míg a Gerecse központi részén, a tardosi Vályus-kút környékén, 375 méter tengerszint feletti magas - ságban a lignites agyaggal kezdődő rétegsor felső részén települő, szintén mély szublitorális puhatestűeket tartalmazó agyag képviseli. A dunaszentmiklósi Iván halála-völgyben valószínűleg egy szökőár hozta létre a kréta fekü anyagából képződött konglomerátumot, homokos mátrixában tömegesen megjelenő zárt (két teknős) pannóniai kagylóhéjakkal. Az üledékciklus regresszív szárnyát az Újfalui Formáció képződményei adják; ezek legjobb feltárásai a Gerecse északi előterében, a Neszmély környéki völgyekben (Nyáraska-völgy, Disznós-kúti-völgy, Csekendi-völgy) és Süttő környékén találhatók. A formációt felépítő felfelé sekélyedő, néhány méter vastag ciklusok faunája a kagylók uralta sekély szub lito - rális együttesekből, a csigák magas diverzitásával jellemzett litorális faunákból, és végül mocsári puhatestű együtte - sekből áll. Gyűjteményi anyagokban előfordulnak folyóvízi fajok is. A transzgresszív szárny a Congeria czjzeki zóna felső részébe tartozik, míg a regresszív szárny a Lymnocardium ponticum zóna része; a teljes ciklus képződésének kora 9,4–8,7 millió év lehetett. A fáciesek elterjedése alapján a transzgresszió már tagolt térszínen játszódott le, majd az üledékképződéssel egyidejűleg is folyt a terület vetődéses deformációja, de a tatai és vályus-kúti rétegsorok közötti nagy magasságbeli különbség csak további vetőmozgásokkal, a Gerecse utólagos kiemelkedése nyomán jöhetett létre

From marginal outcrops to basin interior: a new perspective on the sedimentary evolution of the eastern Pannonian Basin

Sedimentary successions exposed at basin margins as a result of late-stage inversion, uplift and erosion usually represent only a limited portion of the entire basin fill; thus, they are highly incomplete records of basin evolution. Small satellite basins, however, might have the potential of recording more complete histories. The late Miocene sedimentary history of the Șimleu Basin, a north-eastern satellite of the vast Pannonian Basin, was investigated through the study of large outcrops and correlative well-logs. A full transgressive–regressive cycle is reconstructed, which formed within a ca. 1 million-year time frame (10.6–9.6 Ma). The transgressive phase is represented by coarse-grained deltas overlain by deep-water lacustrine marls. Onset of the regressive phase is indicated by sandy turbidite lobes and channels, followed by slope shales, and topped by stacked deltaic lobes and fluvial deposits. The deep- to shallow-water sedimentary facies are similar to those deposited in the central, deep part of the Pannonian Basin. The Șimleu Basin is thus a close and almost complete outcrop analogue of the Pannonian Basin’s lacustrine sedimentary record known mainly from subsurface data, such as well-logs, cores and seismic sections from the basin interior. This study demonstrates that deposits of small satellite basins may reflect the whole sequence of processes that shaped the major basin, although at a smaller spatial and temporal scale

Integrated stratigraphy of the Guşteriţa clay pit: a key section for the early Pannonian (late Miocene) of the Transylvanian Basin (Romania)

International audienc