A német keleti tartományok és Magyarország mezÅ‘gazdasági jövedelemhelyzetének összehasonlító elemzése

A cikkben hazánk és a német keleti tartományok mezÅ‘gazdasági jövedelemhelyzetének összehasonlítását tűztük ki célul, az egy hektár mezÅ‘gazdasági területre jutó jövedelemkategóriák alapján. A jövedelmek összehasonlítása arra szolgált, hogy a jelenlegi helyzet ismeretében hogyan alakulna a várható jövedelmi helyzet, ha a tá¬mogatások megszűnnének 2013-at követÅ‘en, a vizsgált két térség közül melyik járna rosszabbul. Az összehasonlításhoz a MezÅ‘gazdasági Számlarendszer (MSZR) és a Tesztüzemi Rendszer (TR) adatait használtuk. A jövedelem összehasonlítása során a támogatások és a nem fizetett munkaerÅ‘ feltételezett munkabérigényének szerepére külön kitértünk. Megállapítható volt, hogy a bruttó és nettó hozzáadott érték a keleti tartományokban támogatások nélkül is minden esetben magasabb. A végsÅ‘ jö¬vedelemkategóriák (nettó vállalkozói jövedelem, illetve üzemi eredmény) értékét a támogatások és a nem fizetett munkaerÅ‘ feltételezett munkabérigénye a két mezÅ‘gazdaságban egyaránt lényegesen befolyásolták. Az elÅ‘bbi tényezÅ‘ a keleti tartományok, míg az utóbbi a magyar mezÅ‘gazdaság jövedelmének alakulására gyakorolt na-gyobb hatást. Amennyiben a támogatásoktól eltekintünk, a nem fizetett munkaerÅ‘ bérigényét viszont figyelembe vesszük, úgy az MSZR adatai alapján a keleti tartomá¬nyok, míg a TR-adatok alapján a hazai mezÅ‘gazdaság bizonyul eredményesebbnek. Az eredmények ugyanakkor azt is jelzik, hogy a támogatások megszűnése esetén ha¬zánk és a keleti tartományok mezÅ‘gazdasága is veszteséges lenne, de a támogatások megszűnése az utóbbit jóval súlyosabban érintené. Ennek alapján megkockáztatjuk azt a következtetést, hogy 2013 után az agrártámogatások sokak által feltételezett drasztikus csökkentésére nem fog sor kerülni. Érdemes megemlíteni továbbá, hogy az MSZR-adatok alapján számított területegységre jutó hazai nettó vállalkozói jövedelem alapváltozata – lassú felzárkózást követÅ‘en – a csatlakozás utáni idÅ‘szakban kevesebb mint 10%-kal maradt el a keleti tartományok azonos tartalmú mutatójától. ----------------------------------------------------- The paper offers a comparative analysis of the Hungarian and Eastern German agricultural incomes categorised by income per hectare. The research is based on data taken from the Economic Accounts for Agriculture (EAA) and the Farm Accountancy Data Network (FADN). The comparative analysis also addressed the role of subsidies and the assumed wage cost of unpaid labourers. It was found that gross and net added values in the Eastern Federal States were in each case comparatively higher, even without subsidisation. The final income categories (net entrepreneurial income and net farm income) were in both economies significantly affected by the subsidies and the assumed wage cost of unpaid labourers. The former factor had a greater effect on the agricultural income categories of the Eastern Federal States, while Hungarian agricultural incomes were more influenced by the latter. If subsidies are disregarded but the assumed wage cost of unpaid labourers is considered, EAA data put the Eastern Federal States, while FADN data put the Hungarian enterprises higher on a scale of profitability. The findings also indicate that if subsidies were discontinued, both Hungarian and Eastern German agriculture would be making losses, although the impact on Hungarian agriculture would be significantly more severe. Consequently the authors venture to conclude that the envisaged drastic reductions of the CAP budget after 2013 will not occur. It is also worth noting that in the post-accession period the basic version of the net domestic entrepreneurial income per area unit calculated from EAA data slowly emerged and was only 10% lower than the corresponding indicator of the Eastern Federal States.mezÅ‘gazdasági jövedelem, magyar mezÅ‘gazdaság, Németország keleti tartományai, összehasonlító elemzés, 2013, agricultural income, Hungarian agriculture, Eastern Federal States of Germany, economic accounts for agriculture, farm accountancy data network, Agribusiness, Farm Management,

Are Farms in Less Favoured Areas Less Efficient?

This paper investigates farm technical efficiency (TE), taking into account technological heterogeneity among farms in the case of the Slovenian Farm Accountancy Data Network sample of farms in the 2007-2010 period. A random parameter model is used to analyse inter- and intra-sectoral heterogeneity of farms. The empirical results confirmed that it is important to handle both inter- and intra-sectoral heterogeneity. Additionally the estimations based on propensity score matching (PSM) demonstrated that farms in less favoured areas (LFAs) are slightly technically less efficient than farms in non-LFAs. However, combined PSM and difference in difference estimator cast serious doubts that LFA farms are less efficient in terms of TE. Both groups of farms are able to adopt technologies to natural and other conditions for their operation

The correlation between the agricultural productivity and the export performance of the agro-food foreign trade in the Visegrád Group countries following accession to the European Union

In this paper we have sought to answer three research questions: what was the difference between the agricultural export growth rates of the Visegrád Group countries following the EU accession; how did the multifactor productivity in the countries under study evolve; and could a correlation be observed between the growth rates of the multifactor productivity and of the agricultural exports. The average annual growth rate of the multifactor productivity was highest in Poland, followed by the growth rate in Slovakia, in Hungary and in the Czech Republic. The average annual growth rates of the exports of agricultural raw materials and of the total food economy had identical rankings except for Hungary. The results of the analysis allow the presumption that the different annual average growth rates of the multifactor productivity of agriculture have also influenced the development of the agricultural export performance of the countries under study.agro-food foreign trade, agricultural productivity, Visegrád Group countries, Agricultural and Food Policy, International Relations/Trade, Productivity Analysis,

LIFT Deliverable D3.1 Farm technical-economic performance depending on the degree of ecological approaches

This document presents the results of Task 3.2 (farm technical-economic performance) in workpackage (WP) 3 (farm performance of ecological agriculture) of the LIFT project. The overall aim of Task 3.2 is to assess and compare technical-economic farm performance across the European Union (EU) depending on the degree of ecological approaches adopted by farms and analyse drivers, affecting their performance