Cryopreservation of common carp sperm

Experiments were carried out to investigate the effect of five extenders (sucrose, glucose, fructose, KCl and a saline carp sperm extender) and two cryoprotectants (dimethyl-sulfoxide (DMSO) and methanol) on the cryopreservation of common carp sperm. Freezing of sperm using glucose extender and methanol as cryoprotectant resulted in the highest post-thaw motility, fertilization as well as hatching rates (63 ± 9%, 74 ± 15% and 67 ± 17% vs. 87 ± 5%, 84 ± 14% and 69 ± 14% using fresh sperm, respectively). In general, sugar-based extenders combined with methanol as cryoprotectant yielded higher motility, fertilization and hatching rates than ionic extenders in combination with DMSO. The jelly-like agglutination observed after thawing in samples frozen with sugar-based extenders did not reduce fertilization and hatching rates. Frozen–thawed sperm samples were able to successfully fertilize 10 g (8000) eggs

Cryopreservation of Pike Perch Sperm in Hatchery Conditions

Experiments were carried out on pike perch (Sander lucioperca L.) to find a method for stripping sperm without contamination by urine, to determine sperm concentration, and to fertilize large batches of eggs with cryopreserved sperm. Induced spawning technology for pike perch, an important predator fish species in Hungarian and central-eastern European pond aquaculture, has been developed only recently. Sperm cryopreservation can be an important tool for several reasons including the simplification of hatchery work and long-term preservation of genomes of males with high genetic value. In the present study, sperm was stripped without urine contamination, improving sperm quality, and large amounts of eggs were fertilized using 0.25 ml sperm, resulting in hatching percentages of 55±3% for 30-g batches of eggs and 87% for a 50-g batch

Investigations on the wastewater of a flow-through fish farming system

European and Hungarian fish consumption has been increasing for years. Intensive fish production is one potential methods to meet the ever-increasing demand of Hungarian consumers. However, for the sustainable growth of production, it is necessary to tackle one of the important problems of this type of fish production: reducing the nutrient content of the effluent water. Wetland can be a perfect application to solve the problem. In this research, we examine the efficiency of wastewater treatment in a fish farm where the effluent feeds the Szarvas-Békésszentandrás oxbow system. The current theoretical nutrient retention capacity of the wetland—based on literary data—is 53–61% for nitrogen (N), 76–84% for phosphorus (P) and 80– 91% for chemical oxygen demand (COD). In recent years, the production capacity of the plant has increased to 500 T/year and a new pre-settling and drum filter were added to the filtration, and thus the deterrent effect of the filtration system in 2014–2017 was 74% for "N", 63% for phosphorus and 83% for COD. The efficiency of the wetland was demonstrated by measurements carried out by an accredited independent laboratory proving that no limit value has been exceeded for the last 15 times. We can conclude that the wetland is able to carry out its tasks in the long term, independently of the season, and to ensure that effluent water does not pose a significant impact to the natural environment

Multicolor transzgenikus zebradánió vonalak létrehozása környezettoxikológiai és farmakológiai tesztekhez = Establishment of multicolor transgenic zebra fish lines for environmental toxicology and pharmacology tests

A pályázat támogatásával célunk olyan többszörösen transzgenikus zebradánió vonalak létrehozása volt, amelyek a fő toxikológiai célszervekben (máj, érszövet, vér, idegrendszer) fluoreszcens fehérjéket termelnek, így lehetővé teszik a mérgező anyagok hatásának gyors, in vivo detektálását és nyomon követését a jelölt szervekben. A munka során létrehoztunk egy új génkonstrukciót, amely a májban ösztrogénnel indukálható fluoreszcens fehérje kifejeződését eredményezi. A konstrukciót vad típusú és transzgenikus zebradánió embriókba injektáltuk és néhány alapító egyedből kiindulva létrehoztuk a transzgenikus vonalak F1 majd F2 generációját. A gén konstrukció integrációs helyének és kópiaszámának meghatározását megkezdtük, de költségtakarékossági okokból, csak az ösztrogén indukció alapján a legmegfelelőbb kiválasztott vonalakon végezzük el. A vérben, erekben és az idegrendszerben fluoreszcens fehérjéket kifejező transzgenikus vonalakból kétszeresen transzgenikus, homozigóta F2 vonalakat, valamint többszörösen transzgenikus hemizigóta egyedeket hoztunk létre. Megállapítottuk, hogy a kék színű fluoreszcens fehérje (EBFP) nem alkalmas az indukálható, májspecifikus konstrukció létrehozásához az általunk felállított vizsgálati rendszerben, ezért egy új fluoreszcens fehérje bevonásával (CFP) megkezdtük egy újabb májspecifikus konstrukció kialakítását. | In the framework of the project our aim was to develop multiple transgenic lines expressing fluorescent proteins in the toxicologically important target organs (liver, blood vessels, blood cells, nervous system). These newly developed lines would enable the fast in vivo detection of toxic effects on the labelled organs and the registration of changes. During the project we developed a new transgene construct that drives inducible fluorescent protein expression in the liver. This construct was injected to 1-2 cell wild-type and transgenic zebrafish embryos and the F1 and F2 generation of 3 founders was established. The determination of the transgene integration site and copy number is in progress, however, in order to save cost, it will be performed only on individuals showing the highest fluorescent signal inducibility as a response to estrogenic treatment. In the framework of this project, double transgenic, homozygous F2 individuals and hemizygous, multiple transgenic fish were produced from the available single transgenic lines in which the blood cells, the blood vessels or the nervous tissues are fluorescently labelled. We found out, that the EBFP is not a suitable reporter for developing such transgenic lines, as the signal it produces is too weak to be detectable. So a new blue fluorescent protein (CFP) was selected for building a new, blue construct. Purchasing the encoding plasmid caused a delay

Az ivari ciklus feltárása folyóvízi pontyféléknél különös tekintettel a márnára (Barbus barbus) és a paducra (Chondrostoma nasus) = Sexual cycle of riverine Cyprinids especially the barbel (barbus barbus) and the nase (chondrostoma nasus)

A hazai folyóvizekben élő halfajok szaporodásbiológiai vizsgálatát gazdasági és természetvédelmi szempontok indokolják. A balin (Aspius aspius), a jász (Leuciscus idus), a paduc (Chondrostoma nasus), a márna (Barbus barbus) és a karika keszeg (Blicca bjoerkna) ivari ciklusát jellemző adatokat értékeltük és kísérletet tettünk indukált szaporításukra is. A balin, a jász és a paduc petefészkében már október hónapban a vitellogenezis stádiumában lévő oociták voltak jelen döntő mennyiségben. A vakuolizáció időszaka a kora őszi időszakra esik. Az ívási időszakot megelőzően a vakuolizálódó sejtek hiánya és a vitellogenezis stádiumában lévő sejtek homogén mérete azt jelzi, hogy a balin, a jász és a paduc az egyszer ívó fajok közé tartozik. A márna és a karika keszeg petefészke viszonylag nagy számban tartalmazott a vakuolizálódás és a vitellogenezis stádiumában lévő oocitákat minden mintavételi időpontban. Az ívást megelőző hónapokban a petefészekben mennyiségi és minőségi változások egyaránt zajlanak. A ívási időszakot megelőzően a vakuolizálódó sejtek jelenléte és a vitellogenezis stádiumában lévő sejtek heterogén mérete azt jelzi, hogy a márna és a karika keszeg az un. többször ívó fajok közé tartozik. A fajok szaporodásbiológiájának mélyebb ismerete lehetőséget adott keltetőházi szaporításuk kidolgozására, illetve továbbfejlesztésére. A keltetőházi szaporítás, a védett környezetben történő ivadéknevelés és az ezt követő halasítás hozzájárulhat az áramlást kedvelő fajok megőrzéséhez. | Conservation purposes as well as economic reasons make it important to study the dynamics of oogenesis in riverine fish species of Hungary. Our investigation was conducted on the asp (Aspius aspius), the orfe (Leuciscus idus), the nase (Chondrostoma nasus), the barbel (Barbus barbus) and the white bream (Blicca bjoerkna). We monitored the ovarian cycles by determining the gonadosomatic index (GSI) and the development stages of oocytes. In asp, orfe and nase an early onset of vitellogenesis was recorded from late summer onwards. Ovaries were already well developed in October. At this stage of ovarian development, most of the oocytes were in the stage of vitellogenesis. GSI did not change considerably over the winter, but increased rapidly in early spring before spawning. In barbel and white bream, after the onset of vitellogenesis in the autumn, the endogenous vitellogenesis was not finished but continued until spawning in the spring. Oocytes in cortical alveoli stage were present in the ovaries even in the period of spawning. By comparing GSI indices and histomorphometric changes in the ovaries, the asp, orfe and the nase are regarded as one time spawners. Contrary, the barbel and the white bream are typical multiple spawning fish species. The knowledge from our experiments served as a basis for developing induced breeding techniques as well. Hatchery production of stocking fish is an important means maintaining or restoring eroded populations of the riverine species

THE HABITAT USE AND SELECTIVITY BY TOPMOUTH GUDGEON (PSEUDORASBORA PARVA)

The topmouth gudgeon is an invasive species of the European fish fauna that causes problems not only as a competitor of native fishes in natural waters but also generates damages in pond fish farming. The behaviour of topmouth gudgeon has already been studied from a number of aspects, however, complex investigations on the habitat use of the species in invaded regions were not carried out yet. Here the habitat use of the fish in a close-tonature pond system was examined with special, non-selective minnow traps and observations were subsequently complemented by aquarium experiments. Our findings revealed that in a pond inhabited by predator fish, topmouth gudgeon preferred the pelagial region, while in a pond free of predator fish, they preferred the littoral zone. The examined abiotic parameters had no effect on the habitat use of the fish. In a simplified artificial environment experiments have yielded the same results. The findings showed that topmouth gudgeon is rather flexible in adapting to the environmental conditions, the available nutrition base, but from the aspect of habitat use the most significant factor is probably the presence of predatory fish. The results can establish an effective suppression method of topmouth gudgeon populations with predator fishes

Comparison of ovarian cycles of Hungarian riverine fish species representing different spawning strategies

Investigations on the ovarian cycle of fish species that inhabit Hungarian rivers are necessitated by both environmental and economic reasons. The objective of our research was to explore new fundamental knowledge concerning the ovarian cycle of the white bream (Blicca bjoerkna, Linnaeus, 1758), barbel (Barbus barbus, Linnaeus, 1758), orfe (Leuciscus idus, Linnaeus, 1758) and nase (Chondrostoma nasus, Linnaeus, 1758). Histological investigation of ovaries and determination of proportions of oocytes in different stages of development is an appropriate method for the description of spawning characteristics of these species. Our results show that the GSI value for all four investigated species starts to increase at the end of summer and reaches its maximum before spawning. In the barbel and white bream, the presence of oocytes in the stage of cortical alveoli and the heterogeneous size of oocytes in the stage of vitellogenesis in the pre-spawning period indicate that barbel and white bream are multiple spawners. In contrast, in the orfe and nase, the absence of oocytes in the stage of cortical alveoli and the homogeneous size of cells in the stage of vitellogenesis indicate that orfe and nase are single spawners

Az angolna (Anguilla anguilla L.) táplálkozása a Balaton parti övében | Feeding of European eel (Anguilla anguilla L.) in the littoral zone of Lake Balaton

Eel, Anguilla anguilla L. that were introduced into Lake Balaton between 1961 and 1991 have a significant effect on the structure and functioning of the aquatic biota in Lake Balaton. During their accelerating phase, the eel stock competed with many indigenous fish species (e.g. common bream, Abramis brama (L.)). However, stocks of most fish species (e.g. zander, Sander lucioperca (L.)) were directly influenced by eels predating their juveniles. Disappearance of many animal species from Lake Balaton could be caused by eels as well (e.g. burbot, Lota lota (L.), weatherfish, Misgurnus fossilis (L.), Danube crayfish, Astacus leptodactylus (Eschscholtz)). From 1991 no more eels were introduced to the lake, and the stock density has been continuously decreasing. Nowadays, density of the stock is only 8–12% of the maximum that was reached in 1991. In this study, we investigated what changes occurred in the feeding habit of eel compared to observations of 1970 and 1980. Based on the results of stomach content analysis of eels carried out during 2010, following conclusions were established: 1, Fish, which is one of the main food items of eel, was usually found alone in the alimentary tract. The ratio of piscivorous eels increased in summer. 2, Mixture of mussels, snails and other benthic organisms were characteristic food of eel along with Amphipod crustaceans that could however occur as pure prey as well. The ratio of these organisms was the largest in spring. 3, Eeel is an omnivore species, which can adapt to food sources of various seasons. | Az 1961 és 1991 között nagy mennyiségben telepített angolna, Anguilla anguilla L. a Balaton anyagforgalmára és élővilágára igen jelentős hatással volt. Az angolnaállomány növekedési fázisában bizonyítottan jelentős konkurenciát jelentett számos őshonos halfaj számára (pl., dévérkeszeg, Abramis brama (L.)), de emellett ivadékfalásával közvetlenül is befolyásolta egyes halfajok állományát (pl. fogassüllő, Sander lucioperca (L.)), illetve ragadozásának több állatfaj Balatonból történt eltűnésében is szerepe lehetett (pl. menyhal, Lota lota (L.), réticsík, Misgurnus fossilis (L.), kecskerák, Astacus leptodactylus (Eschscholtz)). 1991 óta angolnatelepítés nem történt a tóba, az állomány sűrűsége így azóta folyamatosan csökken, jelenleg már csak 8–12%‐a lehet az 1990‐es években elért maximumnak. Jelen vizsgálataink során így arra voltunk kíváncsiak, hogy ezen erősen csökkent állománysűrűség, illetve az időközben megváltozott termelékenységi viszonyok (csökkent a tó produktivitása) mellett mennyiben változott meg az angolna táplálkozása az 1970‐es és 1980‐as években megfigyeltekhez képest. A 2010‐ben fogott angolnák (n = 70) gyomortartalmának vizsgálata alapján a következő főbb megállapításokat tehettük: 1. A halat – mint az egyik fő tápszervezetet – általában önmagában fogyasztják az angolnák. A halat fogyasztó angolnák részaránya a nyári hónapokban megnövekszik. 2. A kagylót, csigát, bentikus szervezeteket egymással kombinálva, egymást kiegészítve veszi fel a táplálkozás során az angolna, azonban a bolharák előfordulhat önmagában is mint főtáplálék. Ezen szervezetek részaránya a tavaszi hónapokban a legmagasabb. 3. Az angolna sokféle vízi szervezetet elfogyaszt, s jól alkalmazkodik az egyes időszakokban fellelhető táplálékkínálathoz

Áttekintés az indukált halszaporításban alkalmazott hormonbejuttatási módszerekről = Overview on Hormon Administration Methods in Fish Propagation

A szerzők áttekintést adnak a hormonálisan indukált ivarérlelés és szaporítás során alkalmazott hormonbejuttatási módszerekről. Kitérnek a gyakorlatban még el nem terjedt, kísérleti szintű legfrissebb kutatásokra is. Ismertetik a különféle hormonkezelések alkalmazását, kategóriába sorolását, alkalmazásuk előnyeit és hátrányait. Végül beszámolnak egy új, kimondottan magyar kutatók által kifejlesztett kezelésről