Fluoride toothpastes and fluoride mouthrinses for home use

Objective. To provide a brief commentary review of fluoride-containing toothpastes and mouthrinses with emphasis on their use at home. Toothpastes and mouthrinses are just two of many ways of providing fluoride for the prevention of dental caries. The first investigations into incorporating fluoride into toothpastes and mouthrinses were reported in the middle 1940s. Unlike water fluoridation (which is ‘automatic fluoridation’), fluoride-containing toothpastes and fluoride-containing mouthrinses are, primarily, for home use and need to be purchased by the individual. By the 1960s, research indicated that fluoride could be successfully incorporated into toothpastes and clinical trials demonstrated their effectiveness. By the end of the 1970s, almost all toothpastes contained fluoride. The widespread use of fluoride-containing toothpastes is thought to be the main reason for much improved oral health in many countries. Of the many fluoride compounds investigated, sodium fluoride, with a compatible abrasive, is the most popular, although amine fluorides are used widely in Europe. The situation is similar for mouthrinses. Concentrations of fluoride (F), commonly found, are 1500 ppm (1500 μg F/g) for toothpastes and 225 ppm (225 μg F/ml) for mouthrinse. Several systematic reviews have concluded that fluoride-containing toothpastes and mouthrinses are effective, and that there is added benefit from their use with other fluoride delivery methods such as water fluoridation. Guidelines for the appropriate use of fluoride toothpastes and mouthrinses are available in many countries.Conclusion. Fluoride toothpastes and mouthrinses have been developed and extensive testing has demonstrated that they are effective and their use should be encouraged

A fluoridok szisztémás és helyi alkalmazásának biológiai felhasználhatósága a caries prevencióban = Bioavailability of systematically and topically applied fluorides in caries prevention

1. A fluoridok biológiai felhasználhatóságát vizsgálva, napi 1 mg fluorid szisztémás bevitele esetén, különböző vivőanyagokban (só, tej, tabletta), középtávú humán kísérleti modellen mértük a 24 órás vizelet és a stimulált nyál fluorid koncentrációját. Négy hét után mindhárom csoportban szignifikánsan (p<0.001) emelkedett mind a vizelet, mind a stimulált nyál fluorid tartalma a kontroll csoporthoz képest. Eredményeink alapján mindhárom vivőanyag alkalmas a fluorid supplementációra. 2. A szisztémásan bevitt fluoridok biológiai hasznosulását egyhetes alacsony energiatartalmú (250-280 kcal/nap) diétát tartó önkéntes résztvevőkön vizsgálva, a fluoridos tejet fogyasztó csoport vizelet-, és stimulált nyál fluorid koncentrációjának szignifikáns (p<0.01, ill.p<0.001) emelkedését észleltük. 3. A szisztémásan bevitt fluoridok beviteli módszerének lokális hatását vizsgálva, a különböző pozicióban szájba helyezett szalmaszálon keresztül fogyasztott fluoridos tej a nyál fluorid koncentrációját eltérő mértékben befolyásolta. | 1. The effect of fluoride administered in salt, milk, and tablets on fluoride secretion in saliva and excretion in urine was compared in a medium-term study on young adults. After three four-week test periods, the subjects ingesting 1 mg of fluoride daily in the different vehicles, the samples of stimulated saliva and 24-hour urine showed a significantly higher level (p<0.001) of fluoride compared with the control group. Based on the results, salt, milk and tablets seem to be suitable vehicles for fluoride supplementation. 2. The bioavailability of fluoride in milk, investigated in an experiment during short-term Fasting on subjects consuming a low-caloric (250-280 kcal/day) diet, resulted in a significant increase (p<0.01, resp. p<0.001) in the fluoride concentration of urine-, resp. stimulated saliva. 3. The local effect of fluoridated milk administered in different ways on the fluoride profile Of human saliva, showed different fluoride concentrations in saliva, according to the different positioning of the straw, through which the fluoridated milk was consumed

Milk fluoridation for the prevention of dental caries

The aim of this review is to give an overview of 55 years experience of milk fluoridation and draw conclusions about the applicability of the method. Fluoridated milk was first investigated in the early 1950s, almost simultaneously in Switzerland, the USA and Japan. Stimulated by the favourable results obtained from these early studies, the establishment of The Borrow Dental Milk Foundation (subsequently The Borrow Foundation) in England gave an excellent opportunity for further research, both clinical and non-clinical, and a productive collaboration with the World Health Organization which began in the early 1980s. Numerous peer-reviewed publications in international journals showed clearly the bioavailability of fluoride in various types of milk. Clinical trials were initiated in the 1980s – some of these can be classed as randomised controlled trials, while most of the clinical studies were community preventive programmes. Conclusion. These evaluations showed clearly that the optimal daily intake of fluoride in milk is effective in preventing dental caries. The amount of fluoride added to milk depends on background fluoride exposure and age of the children: commonly in the range 0.5 to 1.0 mg per day. An advantage of the method is that a precise amount of fluoride can be delivered under controlled conditions. The cost of milk fluoridation programmes is low, about € 2 to 3 per child per year. Fluoridation of milk can be recommended as a caries preventive measure where the fluoride concentration in drinking water is suboptimal, caries experience in children is significant, and there is an existing school milk programme

Epidemiology and prevention of dental caries

No abstract available

A nyálmirigy hypofunctio aetiopathológiai jelentősége az orális és szisztémás megbetegedésekben különös tekintettel a Sjögren szindrómára = Etiopathological role of salivary gland hypofunction in oral and systemic diseases with special aspect to Sjögren`s syndrome

Hazai adatokat nyertünk a száj-és szemszáradás, és az azokkal kapcsolatos szubjektív panaszok gyakoriságáról. Összesen 600 személy adatait rögzítettük, ezek 34%-a panaszolt szubjektív szájszárazságot, és 7,5%-ban nyilatkoztak egyéb siccas tünetekről. A kérdezettek 21%-a szenvedett szubjektív xerophtalmiaban. A nyugalmi kevert nyál szekréciós rátája szignifikánsan magasabb volt férfiakban, mint nőkben, minden korcsoportban. A vizsgáltak 3.8 %-a szenvedett hyposalivatioban, ezek DMFT értéke és szájhygiéniája szignifikánsan rosszabb volt, mint a normosalivatios csoportban. A mély parodontalis tasakok száma személyenként nem mutatott szignifikáns eltérést az előbbi csoportokban. A nyugalmi, teljes nyálszekréció csökkenése volt mérhető a Sjögren szindrómás betegek vonatkozásában, míg a palatinalis szekréció nem különbözött a két csoportban. Megállapíthatjuk, hogy a vizsgált neuropeptidek szerepet játszhatnak a Sjögren szindrómában leírt szenzoros neuropathia kialakulásában Az IIM betegek esetében a jellemző szájnyálkahártya elváltozás a teleangiectasia volt. Kisnyálmirigyek vizsgálatakor PM/DM betegeknél legjellemzőbben az ultrastructuralis vizsgálatok a basal membran megvastagodását, és lamellaris szerkezetét mutatták. A szója táplálással létrehozott parotis hypertrophia modell vizsgálata az apoptosis irányában információkat nyújthat a humán parotisok hypertrophiájának megismeréséhez. | The aim of our study was to gain representative Hungarian data on prevalence of oral and ocular dryness. Altogether 600 persons were assessed, 34 % of them complained about subjective xerostomia, and 7.5% on other sicca symptomps. 21 % of them complained on subjective xerophtalmia. The resting whole salivary secretion rate was significantly higher in men than in women at every age groups. Regarding the dental status, DMFT value, and oral hygienic indices were significantly higher in the hyposalivation group. The frequency of the deep periodontal pockets didn't differ between the two groups. Although the resting, whole salivary secretion was lower in the Sjögren's group, the palatal secretion didn't differ between the two groups. Some examined neuropeptides can contribute to the pathogenesis of Sjögren's sy. in minor salivary glands in sensory neuropathy. In case of IIM patients the EM showed in minor salivary glands the thickening of capillary basal membrane, and lamellar structure of those. In soya feeding hypertrophy model we can examine the human parotid hypertrophy in the future

Foghiányokat kísérő egyszerű nukleotid polimorfizmusok hypodontiában = Single nucleotide polymorphisms in hypodontia

Komplex megközelítéssel tanulmányoztuk a fogcsírahiányban feltehetőleg résztvevő több egyszerű nukleotid polimorfizmust (SNP) a magyar populációban. A PAX9, az MSX1, az FGFR1, az IRF6 és az AXIN2 nyolc polimorfizmusát vizsgáltuk 192 hipodonciás, 17 oligodonciás és 260 egészséges önkéntes esetében. Az eset-kontroll analízisben mind az allél, mind a genotípus asszociációk gyakoriságát, valamint a haplotípus szintű asszociációk gyakoriságát tanulmányoztuk. Többváltozós Bayes hálózat alapú többszintű valószínűségi analízist (BN-BMLA) és logisztikus regressziót végeztünk. A hagyományos statisztikák azt mutatták, hogy a PAX9 -912-es SNP és az MSX1 SNP megváltoztatta a hipodoncia előfordulását, de korrekció után a hatások csak marginális tendenciát mutattak. A többszörös hipotézis tesztelésre alkalmasabb BN-BMLA analízist használva a PAX9 SNP-k szinergikus hatást adtak. Ezt megerősítette más többváltozós analízis is, és az összefüggés szignifikáns maradt a többszörös hipotézis tesztelés után is . A PAX9-1031-A-PAX9-912-T haplotípus volt a legjelentősebb kombináció ami csírahiányt okozott. PAX9 és MSX1 között az együtthatás gyengébb volt, míg más SNP-nek nem volt hatása a hipodonciára. Komplex analízisünk megmutatta a PAX9 és MSX1-es SNP-k együtthatásának fontos szerepét a fogcsírahiányra, míg az IRF6, FGFR1 és Axin2 SNP-knek nem volt detektálható szerepe a magyar populációban. A mi eredményeink is rávilágítanak a populációk közötti eltérések jelentőségére. | We studied the role of multiple single nucleotide polymorphisms (SNP) in tooth agenesis in the Hungarian population using a complex approach. Eight SNPs of PAX9, MSX1, FGFR1, IRF6 and AXIN2 were studied in 192 hypodontia and 17 oligodontia cases and in 260 healthy volunteers. Case-control analysis was performed to test both allelic and genotypic associations as well as associations at the level of haplotypes. Multivariate exploratory Bayesian network based multilevel analysis of relevance (BN-BMLA) as well as logistic regression analysis were performed. Conventional statistics showed that PAX9 SNP -912 C/T and the MSX1 SNP changed the incidence of hypodontia, although after correction the effects were only borderline tendencies. Using a statistical analysis better suited for handling multiple hypotheses, the BN-BMLA, PAX9 SNPs clearly showed a synergistic effect. This was confirmed by other multivariate analyses and it remained significant after corrections for multiple hypothesis testing. The PAX9-1031-A-PAX9-912-T haplotype was the most relevant combination causing hypodontia. Interaction was weaker between PAX9 and MSX1, while other SNPs had no joint effect on hypodontia. Our complex analysis shows the important role of PAX9 and MSX1 SNPs and of their interactions in tooth agenesis, while IRF6, FGFR1 and AXIN2 SNPs had no detectable role in the Hungarian population. Our results also reveal the variations of risk factors in hypodontia