Stoic representation of insania in Seneca’s Phaedra

Phaedra is a drama of the presentation of human passion, with a focus on depicting how the heroine is unable to control the destructive forces of the soul. The study reveals that despite being aware of and expressing the destructive nature of her madness, she does not exercise self-control, but increasingly succumbs to the power of the passion for her stepson. After being rejected, in her insane state of mind, she accuses the young man, which has fatal consequences. Seneca often expresses Phaedra’s insanity with the use of pictorial representations and compares them to the destructive forces of nature. These metaphors inspired by nature highlight an important point in Seneca’s philosophy: the linkage of the cosmic and the individual. My aim is to emphasize Seneca’s Stoic interpretation of virtuous life and insania

A logisztikai tevékenységek alapvető szerződéstípusai II. A szállítmányozási szerződés

A jelen munka a logisztikai szektorban használt szerződéstípusok közül a szállítmányozási szerződés alapvető jellegzetességeit – elsősorban oktatási célú megközelítésben – ismerteti

Culpa in contrahendo. Felelősség lehetetlen szolgáltatás elvállalásáért

A szerződéseket teljesíteni kell – visszhangozzák a civilisztika évezredes falai. Előfordulhat azonban, hogy valaki olyan kötelezettséget vállal magára, amelynek teljesítésére valamilyen, már a szerződéskötés időpontjában fennálló oknál fogva bizonyosan nem kerülhet sor. Ilyenkor szinte önként adja magát a kérdés: mit kezdjen, és egyáltalán mit kezdhet a jog azzal, aki lehetetlent ígér? Mikor oldozza fel az egyébként betarthatatlan ígéret nem teljesítésének hátrányos következményei alól, s mikor kérje számon rajta ígéretét? Ha a számonkérés mellett döntene, erre milyen módon nyílik lehetőség? Más szóval: alkalmas-e a jog arra, hogy kikényszerítse a lehetetlent? A válaszokhoz a lehetetlen szolgáltatás elvállalásáért viselt felelősség természetének meghatározásán keresztül juthatunk el. A jelen munka célja ezért az, hogy minél pontosabban feltárja a lehetetlent ígérő felelősségének mibenlétét, valamint a – sokszor előkérdésként jelentkező – szerződéses kötőerő egyes részproblémáit. A fenti célkitűzés elérése érdekében elvégzett kutatás módszertanát alapvetően meghatározta az a meggyőződésünk, hogy civilisztikai problémák feltárása összehasonlító és történeti vizsgálatok nélkül aligha lehetséges. Az egyes jogi jelenségek lényegéhez ugyanis – álláspontunk szerint – csak akkor kerülhetünk igazán közel, ha megvizsgáljuk azt is, hogy azok hol, mikor és miért bukkantak fel, vagy éppen tűntek el. Ezért a kutatás munkamódszeréül a történetiségre is érzékeny jog-összehasonlítást választottuk. Az összehasonlítás tárgyául szolgáló jogrendszerek kijelölésénél pedig hazai jogunk fejlesztésének ügye érvényesült elsődleges szempontként: mind a kontinentális mind az angolszász jogi kultúrkörből igyekeztünk olyan jogrendszereket részletes elemzésnek alávetni, amelyek megoldásai – figyelemmel az értekezés tárgyára – a magyar polgári jog számára is fontos tanulságokkal szolgálhatnak. Természetes ugyanakkor, hogy az egyes jogrendszerek szemléleti alapállása a kutatási források körét is meghatározta. Ebből adódik, hogy az értekezés egyes fejezeteiben a jogtudomány és a joggyakorlat eredményeinek feldolgozása nem mindig mutat egyensúlyt. A helyes arányokat a vizsgált jogrendszer sajátos szemléletéhez igazodva próbáltuk megtalálni

A logisztikai tevékenységek alapvető szerződéstípusai I. A fuvarozási szerződés

A jelen munka a logisztikai szektorban használt szerződéstípusok közül a fuvarozási szerződés alapvető jellegzetességeit – elsősorban oktatási célú megközelítésben – ismerteti

Az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló választottbírósági kikötés tisztességtelenségéről

A választottbíráskodás történetileg elsősorban a kereskedelmi jogvitákra szabottan kialakított sajátos vitarendezési mód. Aligha meglepő hát, hogy a fogyasztói jogviták arbitrálhatóságának kérdése időről időre felmerül. Az utóbbi időben – figyelemmel az uniós jogi fejleményekre, valamint a magyar jogfejlődési tendenciákra is – különösen a fogyasztói szerződésekbe ÁSZF útján inkorporált választottbírósági kikötések jogi sorsa vet fel izgalmas kérdéseket. A jelen tanulmány ezek egy részét igyekszik körüljárni