"Tiszta vizet a pohárba" - Vízminőség javítását célzó vízmikrobiológiai és vízkémiai vizsgálatok egy városi ivóvízhálózaton

A tiszta ivóvíz nélkülözhetetlen része mindennapos életünknek. Megfelelő minőségét szigorú magyar és európai uniós jogszabályok biztosítják, ellenőrzését pedig illetékes hatóságok kötelező rendszerességgel elvégzik. Magyarországon az ivóvíz minőségével illetve annak ellenőrzésével szemben támasztott követelményeket a 201/2001 (X.25) Kormányrendelet részletezi. A vízminősítés során alkalmazott biológiai vizsgálatok azonban döntően a humán kórokozók kimutatására irányulnak, közegészségügyi szempontokat vesznek figyelembe, így általuk nem kaphatunk képet az ivóvíz baktériumközösségének összetételéről. További hátrányuk, hogy a szabványoknak megfelelő módszerek tenyésztésen alapuló kimutatásokat foglalnak magukba, melyek nagyfokú szelektivitása bizonyított. A ma ismert baktériumoknak kevesebb, mint 1%-át tudtuk eddig tenyésztésbe vonni, több olyan baktériumdivízió is létezik, amelyik egyáltalán nem tartalmaz tenyészthető fajokat (Hugenholtz P. et all. 1998; Dunbar J. et all. 1999). A tenyésztésbe eddig nem vont fajok nagy száma a közösségszerkezeti vizsgálatok esetében szükségessé teszi a tenyésztéstől független, molekuláris alapú módszerek alkalmazását. A terminális restrikciós fragment-hossz polimorfizmus (T-RFLP) egyike azon polimeráz láncreakción (PCR) alapú módszereknek, melyekkel közösségi ujjlenyomat vizsgálható. A T-RFLP eljárás során a közösségi DNS mintát olyan primerpár segítségével szaporítjuk fel, melynek egyike fluoreszcensen jelölve van. Az így kapott terméket restrikciós endonukleázzal emésztjük. A közösség egyes tagjaiból származó, eltérő szekvenciájú PCR termékekből az enzimatikus hasítás révén különböző méretű, fluoreszcensen jelölt terminális DNS fragmentekhez jutunk, melyeket nagy felbontású kapilláris gélelektroforézis segítségével elválasztunk és lézergerjesztéssel detektálunk (Trotha R. et all. 2002). A terminális fragmentek vándorlási sebessége a gél elektromos erőtérben hosszuk függvényében eltérő, a méret növekedésével arányosan csökken a vándorlási sebesség. Az eljárás eredményeképp egy elektroferogramot kapunk, melynek X tengelyén a fragmenthossz, Y tengelyén pedig a fluoreszcens jel intenzitása szerepel. Az elektroferogramon megjelenő csúcsok görbe alatti területe arányos a hozzájuk tartozó szervezet közösségben képviselt relatív gyakoriságával, ami alkalmassá teszi ezt az eljárást szemikvantitatív diverzitáselemzésre, különböző közösségi minták elektroferogramjainak összehasonlításáva pedig vizsgálható a közösségek közötti hasonlóság mértéke (Liu W. et all. 1997; Wang M. et all. 2004). A T-RFLP jó felbontóképességével és gyorsaságával szemben azzal a hátránnyal rendelkezik, hogy a vizsgálat után a DNS minta nem nyerhető vissza, így a fajok utólagos rendszertani beazonosítására nem használható. Egy közösség tagjainak faji azonosítására leggyakrabban alkalmazott módszer a polimeráz láncreakción és molekuláris klónozáson alapuló klónkönyvtár analízis. Ennek során a közösségi DNS izolátumokból először 16S rRNS génszakaszokat szaporítjuk fel PCR segítségével. Ezt követően az egyes amplikonokat vektorokba ligáljuk, a vektorokkal pedig kompetens sejteket transzformálunk. A kompetens sejteket differenciáló táptalajon felnövesztve szelektálni tudunk azokra a klónokra, melyek tartalmazzák a ligált inzertet. Az ily módon elkészített klónkönyvtár tagjai a közösségi PCR termék egy-egy DNS molekulájának kópiáját hordozzák. A beépített génszakaszokat visszanyerve bázissorrend elemzés végezhető és adatbázisok segítségével azonosítani lehet a közösség képviselőit. Ezt a módszert sikerrel alkalmazták ivóvizek baktériumközösségeinek leírására (Keinänen-Toivola M. et all. 2006; Williams M. et all. 2004; Revetta R. et all. 2007). Szeged városának ivóvizét régóta érintő probléma az átlagosnál kisebb stabilitás. A csapból vett vízmintákban 3-5 nap állás után „biológiai uszadék” képződése tapasztalható. A probléma megoldásának érdekében és az egyéb tekintetben is kifogástalan vízminőség eléréséért a Szegedi Vízmű Zrt-nél széleskörű vízminőség javító beruházások folynak, melyek keretén belül mikrobiológiai vizsgálatokat végeztünk. A Szegedi Vízmű Zrt. átlagosan napi 35-40 000 m3 ivóvizet termel, melyet 7 vízműtelepen eloszló, 180-560 m mélyen lévő, védett vízadó rétegre telepített mélyfúrású kútjaiból nyer és a mintegy 650 km-nyi vízhálózat segítségével juttatja el a felhasználókig

A 2018/2019. évi légúti szezonban influenzaszerű betegséggel kórházban ellátott felnőtt betegek klinikai és mikrobiológiai jellemzése

Bevezetés, célkitűzés: Az influenzaszezonban fellépő, elsősorban virális megbetegedések jelentős morbiditási és morta- litási teherrel rendelkeznek. Célunk volt az influenzaszerű betegséggel (ILI) és akut légúti betegséggel (ARI) kórház- ba felvett felnőtt betegek mikrobiológiai és klinikai karakterisztikájának leírása. Módszerek: Egycentrumos, obszervációs kohorszvizsgálatunk során a 2018/2019. évi légúti szezonban a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Infektológiai Osztályára ILI/ARI diagnózissal felvett betegek eseteit dolgoztuk fel a kórház elektronikus adatbázisának segítségével. Bevonásra azon betegek kerül- tek, akiknél légúti PCR-vizsgálat történt. A bevont betegeket alcsoportokra osztottuk: klinikai ILI/ARI, PCR-pozi- tív ILI/ARI influezavírussal, PCR-pozitív ILI/ARI más vírussal. Elsődleges kimenetelnek a komplikált betegségle- folyást, másodlagos kimenetelnek a kórházi összhalálozást, az intenzív osztályos (ICU-) felvételt, az osztályos ápolás hosszát (LOS) és az ICU LOS-t választottuk. Statisztikai összehasonlításra a Mann–Whitney-féle U-próbát, a Fisher- féle egzakt tesztet használtuk. Eredmények: A bevont 112 eset 42,8%-ában igazolódott influenza A- vagy B-vírus, 7,1%-ban egyéb légúti vírus, má- sodik leggyakrabban az RSV etiológiai szerepe. Megelőző kórházi ellátás szignifikánsan gyakrabban fordult elő PCR- pozitív ILI/ARI esetekben (23,2% vs. 42,8%; p = 0,04); ugyanezen betegek körében a panaszok kezdetétől a diag- nózisig eltelt idő kb. 1 nappal rövidebb volt (3,0 ± 4,0 vs. 4,0 ± 5,0 nap; p = 0,02). A komplikációk gyakoriságát hasonló nagyságúnak találtuk (46,4% vs. 51,8%; p = 0,72), a leggyakoribb szövődmény a tüdőgyulladás volt (45,5%). ICU-felvételre az esetek 5,4%-ában volt szükség, a kórházi összhalálozás 3,6%-nak adódott. A medián LOS 8,5 ± 8,0 nap, a medián ICU LOS ideje 20,5 ± 30,5 nap volt. Következtetés: A vizsgált légúti szezonban ILI/ARI diagnózissal felvett betegek jelentős részében influenza-, kisebb hányadban egyéb légúti vírusok voltak felelősek a klinikumért. A leggyakoribb szövődmény a pneumonia volt. A lég- úti PCR-vizsgálat lehetőséget nyújthat az etiológia tisztázására

Effect of 80% Ethanol or 10% Formalin Fixation, Freezing at −20 ◦C and Staining on Myxobolus (Myxosporea) Spores to Be Deposited in Parasitological Collections

The preparation of myxosporeans for the description of myxospores and their preservation as type material in parasitological collections show great variations. Most frequently, formalin and ethanol are used for fixation and Giemsa solution for staining spores. In this work, authors studied the effect of 80% ethanol and 10% formalin fixation, freezing at −20 °C and staining on the size and transparency of two Myxobolus species of cyprinid fishes, M. bramae and M. bliccae spore, and recommended a new method for the deposition of type material to parasitological collections in museums. The studies have commended that fresh spores from mature plasmodia are the best material for measuring the size and studying the inner structures, the number of polar tubules in polar capsules and the morphological characters of the intercapsular appendix. The obtained quantitative data suggest that cryo- and chemical preservation do not have a notable negative effect on spores compared to fresh samples but they decrease the transparency of spores. Staining the spores with Ziehl–Neelsen has proved to be a useful method for studying the fine structure without size reduction, while Giemsa staining induced a shrinkage of spores so it seems to be not ideal for description of a new species. When treating spores of Myxobolus spp. with Lugol's solution, iodinophilous vacuoles in the sporoplasm were not recognised but visualisation of the coils of polar tubules was enhanced. As a type material for newly described species, authors suggest phototypes and spores fixed in 80% ethanol to be deposited into collections, as this preservation method is suitable for subsequent research, such as re-measurements and molecular analysis

Antiproliferative and cytotoxic effects of sesquiterpene lactones isolated from Ambrosia artemisiifolia on human adenocarcinoma and normal cell lines.

Ambrosia artemisiifolia L. (Asteraceae) contains sesquiterpene lactones as characteristic secondary metabolites. Many of these compounds exert antiproliferative and cytotoxic effects.To isolate the sesquiterpene lactones from the aerial part of A. artemisiifolia and to elucidate their cytotoxic, antiproliferative and antibacterial effects.The compounds were identified by one-dimensional (1D) and 2D NMR, HR-MS spectroscopy from the methanol extract. Isolated compounds were investigated for their cytotoxic and antiproliferative effects on human colonic adenocarcinoma cell lines and human embryonal lung fibroblast cell line using MTT assay. The selectivity of the sesquiterpenes was calculated towards the normal cell line. To check the effect of drug interactions between compounds and doxorubicin, multidrug-resistant Colo 320 cells were used.A new seco-psilostachyinolide derivative, 1,10-dihydro-1'-noraltamisin, and seven known compounds were isolated from the methanol extract. Acetoxydihydrodamsin had the most potent cytotoxic effect on sensitive (Colo205) cell line (IC50 = 7.64 µM), also the strongest antiproliferative effect on Colo205 (IC50 = 5.14 µM) and Colo320 (IC50 = 3.67 µM) cell lines. 1'-Noraltamisin (IC50 = 8.78 µM) and psilostachyin (IC50 = 5.29 µM) showed significant antiproliferative effects on the multidrug-resistant Colo320 cell line and had moderate selectivity against human embryonal lung fibroblast cell line. Psilostachyin C exhibited cytotoxic effects on Colo205 cells (IC50 = 26.60 µM). None of the isolated compounds inhibited ABCB1 efflux pump (EP; P-glycoprotein) or the bacterial EPs.Acetoxydihydrodamsin, 1'-noraltamisin, and psilostachyin showed the most remarkable cytotoxic and antiproliferative activity on tumour cell lines and exerted selectivity towards MRC-5 cell line

Kis ivóvízellátó rendszerek és magánkutas ivóvízellátás egészségkockázata = Health Risks of Small-Scale Drinking Water Supply Systems and Private Wells

Az európai régióban a lakosság 23%-ának ivóvízellátását közösségi vagy magán ellátást biztosító kis ivóvízellátó rendszer biztosítja. Magyarországon az ivóvízellátás 95%-a közműves ellátásból származik, azonban a lakosság közel 40%-át (kb. 4 millió fő) kis vízellátó rendszerek látják el, 3%-ot tesz ki az egyedi, nem közműves ellátás (pl. kis lakóközösségek, tanyák, régi mezőgazdasági vagy ipari telepek), a lakosság fennmaradó 2%-ának ivóvizét pedig magánkutak biztosítják. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által kezelt adatbázisok elemzésével értékeltük a kis és nagy ivóvízellátó rendszerek, valamint a magánkutak jellemző vízminőségének különbségeit. A kis (5000 főnél kevesebbet kiszolgáló) ivóvízellátó rendszerekben a nagyobb arányban kifogásolt vízminőség minden vizsgált paraméter vonatkozásában azonosítható, azonban fokozottan a másodlagos vízminőségromlást jelző mikrobiológiai paraméterek, úgymint coliform baktériumok, telepszám 22°C-on, illetve a geológiai eredetű kémiai paraméterek, mint az arzén, a bór, a vas és a mangán tekintetében. Az NNK Környezetegészségügyi Vizsgáló Laboratóriumában vizsgált magánkutak vízminőségi adatai alapján a kútvizek minősége mikrobiológiai, elsősorban fekális szennyezők és kémiai, például nitrát tartalom, növényvédőszerek mennyisége következtében változatos, fogyasztásuk jelentős közegészségügyi kockázatot jelenthet

A novel actin binding site of myosin required for effective muscle contraction

nature structural & molecular biology advance online publication a r t i c l e s Several cellular motor functions, including cell proliferation and differentiation, muscle contraction and intracellular transport, are powered by different types of myosins, which act in complex with actin 1,2 . Myosins The pivotal question is, what is the molecular mechanism behind actin activation of myosin that determines the force and velocity of muscle contraction? The importance of understanding the actin activation of myosin extends beyond muscle function. This process probably resembles the activation of a wide array of NTPases by their own track system or activator. In support of this notion is the fact that allosteric activation is an evolutionarily conserved universal mechanism among motor proteins and signaling enzyme complexes, including kinesin-tubulin, G protein-guanine nucleotide exchange factor 7 and kinase-scaffold systems 8 . Although the phenomenon of actin activation has long been acknowledged, its mechanism and structural background are unknown. We believe that this process is related to a specific actin-myosin interaction. The atomic structure of actomyosin has not been determined, however, high resolution electron micrography 9,10 and in silico docking simulation