Kurgans as landscape elements protected by the European Community

Our research aims at overviewing the present and the past of kurgans, which are our national values, furthemore it also aims at throwing light on their future under the new agricultural system of the EU in connection with cross-compliance. We will present both the historical background of the formation of Cumanian mounds, and their relationship with human society in the past centuries. They were of administrative, religious and burial importance in the early centuries. From botanical aspect they are valuable as landscape elements at present because of the specific way they were formed. Unfortunately, the different agricultural activities resulted in their continuous deterioration and their number also decreased over the past centuries. There were remarkable changes in agricultural regulation concerning Cumanian mounds in the EU – and in Hungary too – in 2010. They were declared protected landscape elements therefore they became part of cross-compliance. In our research we will check the results of the new regulation in relation to the changes in the state of Cumanian mounds in Békés County. Although our research has been carried out for a short time, the positive effects of the new regulation can be seen from nature conservation point of view

Egyedi tájértékeink védelme a kölcsönös megfeleltetés rendszerében

Kutatásunk célja a kunhalmok múltjának, jelenének áttekintése, rávilágítani jövőbeni sorsuk alakulására az Európai Unió új agrárszabályozási rendszerével a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatban. Bemutatjuk a halmok kialakulásának történeti hátterét, valamint, hogy az évszázadok során milyen kapcsolatuk alakult ki az emberi társadalommal. A korai századokban közigazgatási, vallási, temetkezési jelentőséggel bírtak. Kialakításuk sajátosságai miatt a jelenben tájképi, és botanikai szempontból értékesek. Mindazonáltal, főként a mezőgazdálkodási tevékenységek következtében az elmúlt századok során folyamatos pusztulásuk következett be, és jelentősen romlott az állapotuk. 2010-ben az Európai Uniós-, és így a magyar agrárszabályozásban jelentős változás állt be a kunhalmok szempontjából. Védendő tájképi elemmé nyilvánították, így a kölcsönös megfeleltetés részévé váltak. Munkánkban a szabályozás hatásait vizsgáljuk, és a Békés megyében található halmok állapotában beállt változásokat követjük nyomon

Egyedi tájértékeink, a gémeskutak hazai helyzete az Európai Uniós szabályozások tükrében

Kutatásunk célja egyik nemzeti értékünk, agrár-kultúrtörténeti emlékünk, a gémeskutak múltjának, jelenének áttekintése, valamint rávilágítani jövőbeni sorsának alakulására az Európai Unió új agrárszabályozási rendszerével, a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatban. Munkánk során végigtekintjük a gémeskutak kialakulásának történeti hétterét, bemutatjuk, hogy az évszázadok során milyen kapcsolatuk alakult ki az emberi társadalommal. Alapvető funkciójukon kívül, kialakult a hírközlési, művészeti, és tájképi szerepük is. A XX. század végére a technikai fejlődés következtében azonban jelentőségük csökkent, és ezzel párhuzamosan a darabszámuk is visszaesett. Lassan eltűntek a magyar tájról, a magyar pusztáról. Ekkor azonban jelentős változás következett be az Európai Uniós, és így a magyar agrárszabályozásban, mivel 2010-től jogszabály által védendő tájképi elemmé nyilvánították a gémeskutakat, és így a kölcsönös megfeleltetés részévé váltak. Ehhez kapcsolódva a szabályozás betartásának ellenőrzéséhez ki kellett alakítani egy alapadatbázist. Ennek a lényege megállapítani, hogy az egykor nyilvántartott gémeskutak mekkora darabszámban, és milyen állapotban maradtak meg az új évezredre, a szabályozás időpontjára. Ezen folyamat során végigjártuk az egykor nyilvántartott gémeskutakat, és a látottak alapján négy kategóriába soroltuk őket. A kutatás azt az eredményt hozta, hogy Békés megyében az 1950-es években nyilvántartott 762 db gémeskútból, 2010-ben 520 db már nem található meg, 222 db gémeskút megrongálódott, illetve romos állapotban lelhető fel a nyilvántartott helyén. Mindösszesen 20 db olyan gémeskút van a megyében, melyet mind a mai napig használnak, és tökéletes, működőképes állapotban található meg. A vizsgálat összértékelése alapján a gazdálkodók nincsenek felkészülve az új szabályozásra

A közösségi agrárszabályozások sikere a nemzeti tájképi elemek védelmében

A Közös Agrárpolitika reformjai és fejlődése következtében mára a mennyiségi előírásokon kívül minőségi elemeket is tartalmaz. 2010-ben az előírások körébe emelték a tájképi elemek védelmét, mely a támogatások folyósításának az egyik feltétele lett. Hazánkban a gémeskutak és a kunhalmok tartoznak ebbe a körbe. Mindkét tájelem szerves része a magyar tájnak és kultúrának. A halmok szempontjából fontos lépés volt ez, ugyanis addig – bár volt érvényes hazai szabályozás – folyamatos volt a pusztulásuk, rongálódásuk. Az előírás életbe lépése előtt állapotfelmérést végeztünk, az azt követő években teljes vizsgálatot folytatunk a békés megyei halmok körében, így követjük nyomon évről-évre a rajtuk beállt változásokat, de monitoring tevékenységet is végzünk. A szabály életbe lépésétől azonnali pozitív változás figyelhető meg a halmok területén. Elmondható, hogy célravezető a szankciók általi eredmény elérése a tájvédelemben is. Ugyanakkor, feltétlenül vizsgálni szükséges a gazdálkodókra – a táj használójára, alakítójára – gyakorolt jogi intézkedések hatásait is