Stable organization of the early lexical-semantic network in 18- and 24-month-old preterm and full-term infants: an eye-tracker study

IntroductionAn organized mental lexicon determines new information acquisition by orienting attention during language processing. Adult-like lexical-semantic knowledge organization has already been demonstrated in 24-month-olds. However, the outcomes of earlier studies have been contradictory in terms of the organizational capacities of 18-month-olds, thus our aim was to examine lexical-semantic organization in this younger age group. In prematurely born infants, audiovisual integration deficits have been found alongside disruptions in language perception. By including late preterm infants with corrected ages in our study, we aimed to test whether maturational differences influence lexical-semantic organization when vocabulary is growing rapidly.MethodsWe tested 47 late preterm and full-term 18- and 24-month-old infants by means of an infant-adapted target-absent task using a slightly modified version of the original visual world paradigm for eye tracker.ResultsWe found a longer fixation duration for the lexical and semantic distractors compared to the neutral pictures. Neither language proficiency nor age affected the looking time results. We found a dissociation by age between taxonomic and associative semantic relations. Maturational differences were detectable in the initial processing of taxonomic relations, as processing in the preterm group was slightly delayed and qualitatively different in the first half of the looking time. The size and composition of the expressive vocabulary differed only by age.DiscussionIn general, our study demonstrated a stable lexical-semantic organization between 18 and 24 months of age, regardless of maturational differences

A célok és céltárgyak szerepe az eseményemlékezet és a fogalomalkotás fejlődésében = The role of goals and goal-objects in the development of event memory and concept formation

Vizsgálataink nyomán azt támasztottuk alá, hogy az önéletrajzi emlékezés kialakulását megelőzően kisgyermekek utánzásban megragadható felidézésére a noetikus emlékforma jellemző. Feltételezhetően az egyedi emlékek előhívása terén a korai időszakban az jelenti a korlátot, hogy kisgyermekek nem képesek ezen „noetikus” formához (az elsődleges reprezentációs formához) hozzákapcsolni a megtapasztalás kontextuális, megkülönböztető elemeit. Az „eseményfogalmak” és eseményemlékek kialakításában az oksági és a teleológiai (céloksági) interpretációs sémák játszanak főszerepet. Első kísérletünk eredménye, hogy egyszerű ismerős és új események utánzásos felidézése alkalmával kisgyermekek az események lényegi elemeit sikeresen felidézik, míg az eseménybe illesztett megkülönböztető jegyeket nem. Második kísérletünk arra keresi a választ, hogy a noetikus emlékformát milyen reprezentációs szervező elv támogatja. Vizsgálataink alátámasztják, hogy a célok olvasása alapvető szerepet kap az eseményemlékek organizációjában. Harmadik kísérletünk során a teleológiai hozzáállás és a kauzalitás emlékszervező szerepét, és e két intrepretációs séma hierarchikus viszonyát kívántuk tesztelni. Kétértelmű események utánzása nyomán azt tapasztaltuk, hogy az oksági szerveződéssel szemben a teleológiai értelmezés előnyt élvez. Negyedik kísérletünk alátámasztotta hogy az előzetes szándék erősíti a kauzális szervező elv használatát eseményemlékek kialakításánál. | Our studies have demonstrated that the nature of early memories (of young preverbal and just talking toddlers) collected in the form of imitation is mainly noetic. It is supposed that the main difficulty for infants in representing specific, distinct memories can be identified by the problem of integrating contextual features of experience with general, noetic forms of events. The general schemas of events can be captured after just one single exposure of them by infants, though their performance cannot be described as retrieval of episodic memories. The formulation of event-representation is lead by causal and teleological interpretative schemas. The most important result of the first line of our investigations is that infants re-enact the relevant features of both familiar and novel events, while they omit the embedded distinctive features of them. The aim of the second line of investigations was to find out the main organizational factor that results in noetic forms of representations. Our studies demonstrate the continued centrality of the teleological stance in encoding action sequences in terms of goals. The objective of the third line of studies was to highlight the relation of causal and teleological organisation of events. The imitative performance of ambiguous events revealed the advantage of teleological event organisation over causal interpretation. Our fourth experiment focuses on the role of convergent prior intentions in the coding of events

Neurokognitív integrációs folyamatok, nyelvfejlődés és nyelvi zavarok = Neurocognitive integration processes, language development and language disorders

A pályázatban olyan integrációs folyamatokat vizsgáltuk, amelyeknek szerepe a nyelvi feldolgozásban kevésbé ismert. Elektrofiziológiai módszerekkel megállapítottuk, hogy a szóhangsúly feldolgozását az akusztikai tulajdonságok, és a hangsúlymintázat reprezentációja együtt határozza meg. A felnőtt adatokat alátámasztják fejlődési és lexikalitás-vizsgálataink. A hangsúly akusztikai modellezésével kimutattuk, hogy a magyar gyerekek érzékenyebbek az ingerkezdet felfutási idejére, az angolok pedig az ingeren belüli modulációra. A nyelvi tapasztalatnak ezt az elemi feldolgozásra való visszahatását eddig nem mutatták ki. A szójelentés és mennyiségtulajdonságok kölcsönhatását számszavakkal vizsgáltuk. A lexikális szemantika szempontjából igazán újdonságnak számító eredmény a szókategóriához kötött keresési folyamatok jelentős eltérésének kimutatása. A lexikai feldolgozás és a szóformák kölcsönhatását vizsgálva az olvasásban működő valószínűségi tanulás új elemeit tártuk fel. Bizonyítottuk a jelentés-feldolgozás és a nyelvtani szerkezetépítés függetlenségét a személy-szám egyeztetés során alany és az állítmány idői távolságát változtatva. A diszlexiásoknál a feldolgozási folyamatok egymásra épülése nem tér el, különbség csupán a feldolgozási időben található. A pályázat összegzéseként a nyelvi feldolgozásért felelős agykérgi hálózat új fejlődési modelljét dolgoztuk ki. A kutatás sikerei új nemzetközi együttműködéseket hoztak. | The aim of this project was to investigate integration processes having a less know nrole in verbal processing. With help of electrophysiological methods we showed that word-stress processing relies on both acoustic properties and stress-pattern. This interpretation of the adult data was strengthened by our developmental studies and lexicality-focused investigations. The acoustic modeling of word stress revealed a particular sensitivity to onset rise-time in Hungarian children and to within stimulus modulation in the English. This effect of language experience on processing basic acoustic feature has not been reported yet. Number-words were used as stimulus material for investigating the association between word meaning and numerosity features. Our new results representing curiosity in lexical semantics suggest a significant variation in word category-related search processes. Studies on the interaction of lexical and word form processing let us to describe new elements of probability learning active during reading. Moreover, it could also be shown that semantic processing and grammatical structure composition were independent in number-person agreement. In dyslexics the interaction of processes is not different; differences are mainly present in the processing time. As a result of the project a new developmental model of the cortical network involved in language processes was developed. The project?s success led to new international collaborations

Konzorcium, társ p.: A rekurzió interdiszciplináris vizsgálata a nyelvben Alcím: pszichológiai alapok = Consortional assoc.: The study of recursion in language: psychological foundations

Kutatásaink eredményeiből nagy bizonyossággal következtethetünk arra, hogy: •Van prozódiai rekurzió, s ennek alapja az absztrakt prozódiai reprezentáció két formája, a prozódiai határ és a prozódiai prominencia. A magyar beágyazott tagmondatokat a lejtő dallammenet jellemzi. Ezt jelzik a produkciós és percepciós vizsgálatok eredményei is. A sértett intonációjú tagmondat megfelelő szerkezeti és jelentés-információ esetén a feldolgozás során újraépül. •Az eseményhez kötött agyi potenciálok jellegzetes komponensei, a CPS és a RAN a prozódiai határok feldolgozását jól követhetővé teszik. A CPS és a RAN vizsgálatával kapott eredményeink szerint az emberi agy az értelmes és értelmetlen mondatok prozódiai határait automatikusan dolgozza fel. Ez csak akkor képzelhető el, ha van absztrakt prozódiai reprezentáció. Ez az absztrakt reprezentáció mindaddig aktívan segíti a feldolgozást, amíg a prozódia nem sérül. •Egészséges felnőtteknél a szintaktikai és prozódiai határok eltérése a szerkezet újraépítését indítja el, ezt jelzi a P600 komponens megjelenése. Az afáziás nyelvi zavar a prozódiai határok automatikus feldolgozását nem érinti, a prozódia sértése szintaktikai korlátozottság esetén más kompenzációs mechanizmust indít el. Ép beszédértés esetén a szemantikára támaszkodik a feldolgozás. •A rekurzió specifikus jelensége, az inherens csoportosítás, csak korlátozottan ragadható meg a verbális és nem verbális produkció akusztikus jellemzőinek elemzésével. | Based on our findings, the following can be assumed with certainty: •Prosodic recursion exists, and its foundation is two forms of abstract prosodic representation, namely the prosodic border and the prosodic prominence. The embedded Hungarian phrases are characterized by a falling intonation contour. This is confirmed by production and perception experiments. Embedded phrases with violated intonation undergo restructuring during processing, if provided with proper structure and semantic information. •Two specific event-related brain potential components, CPS and RAN, allow to follow the processing of prosodic borders. Based on our findings studying the CPS and RAN components, the human brain processes the prosodic borders of both meaningful and meaningless sentences. This can only happen if there is an abstract prosodic representation. This representation actively helps the processing, as long as prosody is intact. • In healthy adults, the incongruence of syntactic and prosodic borders initiates a restructuring, indicated by the appearance of a P600 component. The aphasic language disorder does not influence the processing of prosodic borders. The violation of prosody in case of syntactic limitations starts a compensatory mechanism. In case of intact speech-comprehension processing relies on semantics. •Inherent grouping, a specific phenomenon of recursion, can only be limitedly understood when analysing the acoustic features of verbal and nonverbal production

Effect of maturation on suprasegmental speech processing in full- and preterm infants: A mismatch negativity study

Infants born prematurely are at higher risk for later linguistic deficits present in delayed or atypical processing of phonetic and prosodic information. In order to be able to specify the nature of this atypical development, it is important to investigatethe role of early experience in language perception. According to the concept of Gonzalez -Gomez and Nazzi (2012)there is a special intrauterine sensitivity to the prosodic features of languages that should have a special role in language acquisition. Therefore, we may also assume that pre- and full-term infants having months difference in intrauterine experience show different maturation patterns of processing prosodic and phonetic information present at word level. The aim of our study was to investigate the effect of these differences on word stress patternvs. phoneme information processing. Two age groups of infants (6 and 10 month-olds) were included in our study. 21 of 46 of the total of infants investigated were prematurely born with low birth weight. W e used the mismatch negativity (MMN) event related brain potential (ERP)component, a widely used electrophysiological correlate of acoustic change detection, for testing the assumed developmental changes of phoneme and word stress discrimination. In a passive oddball paradigm we used a word as standard, a pseudo-word as phoneme deviant, and an illegally uttered word as stress deviant.Our results showed no differences in MMN responses in the phoneme deviant condition between the groups,meaning a relatively intact maturation of phoneme processing of preterm infants a s compared to their contemporaries. However, the mismatch responses measured in the stress condition revealed significant between - group differences. These results strengthen the view that the total length of intrauterine experience influences the time of emergence of prosodic processing