Curiosity – egy földi év a Marson

Tavaly nyáron új korszak kezdődött a vörös bolygó kutatásában: a víz több milliárd éves történetét és jelenlegi előfordulását tanulmányozó küldetések után végre egy olyan űrszonda érkezett felszínére, amely a fagyos környezet lakhatóságát vizsgálja, illetve a feltételezett múltbeli élőlények szerves anyagú maradványait keresi. A hatkerekű jármű azóta már közel két kilométert gurult a zord marsi terepen, s rendkívül izgalmas eredményei arra utalnak, hogy a leszállóhely térségében egykor talán valóban létezhetett a Földön kívüli élet

A marsi Gale-kráter formakincsének és felszíni összetételének vizsgálata webes térinformatikai eszközök alkalmazásával

Since the landing of NASA’s Curiosity rover inside the Gale Crater, this region became the most thoroughly investigated corner of Mars. A great variety of planetary datasets were acquired over its centrally located Aeolis Mons and the sorrounding plains as well, coupled with the direct field measurements and ground truth information gathered by the six-wheeled rover itself. These data sources can be integrated, analyzed and visualized by web-based GIS methods and platforms, in order to facilitate the fruitful cooperation between planetary scientists from different research fields and the public dissemination of these outstanding results, in the form of interactive web map applications

Klímaváltozáshoz kapcsolódó természeti kockázatok helyi léptékű elemzése és a társadalmi felkészültség vizsgálata Közép- és Délkelet-Európában – Egy transznacionális projekt eredményei

ABSZTRAKT: Az elmúlt években felértékelődött a globális klímaváltozás regionális hatásainak kutatása, s ezzel párhuzamosan az időjárási szélsőségek okozta természeti veszélyhelyzetek társadalmi következményeinek minél pontosabb feltérképezése. Helyi szinten a természeti kockázatokkal összefüggésben a társadalom növekvő sérülékenysége jelent kihívásokat, így egyre nagyobb az igény a társadalom és a gazdaság részéről a felkészüléssel és megelőzéssel kapcsolatos információkra. Az Európai Unió támogatásával több olyan nemzetközi projekt valósult meg a Kárpát-medencében, amely különböző szempontok alapján vizsgálja a klímaváltozás okait és hatásait (pl. CARPATH CC, korábban ADAM, CECILIA, ENSEMBLES, PRUDENCE stb.). Ezek közül a SEERISK projekt kilenc közép- és délkelet-európai ország részvételével működik 2012 óta, és fő célkitűzése egységes kockázatértékelési módszertan kialakítása a klímaváltozás következtében felerősödő természeti veszélyhelyzetekre való megfelelő katasztrófavédelmi felkészülés céljából. A tanulmány elsődleges célja bemutatni azokat az eredményeket és tapasztalatokat, amelyek közös alapokra helyezhetik a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok felmérését, térképi ábrázolását, az intézményi és lakossági felkészülést, a természeti veszélyhelyzetek kezelését. Az eredmények feldolgozása mellett részletesen ismertetjük a kockázatértékelési és a közösségi klímaadaptációs képesség elemzésére irányuló társadalomtudományi módszereket

A vidékiesség vonzásában: a nagyvárosi agglomerációk láthatatlan turizmusa Magyarországon

A nagyvárosi agglomerációk turisztikai szerepkörének értékelésére vállalkozó tanulmány a vizsgálatba vont térségek üdülőfunkcióját és szálláshelyigényes vendégforgalmát elemezve tárja fel az úgynevezett láthatatlan turizmusban érintett települések körét. Egyrészt a 2001. évi népszámlálás és a TeIR (2002–2014) adataiból kiindulva lehatárolja a különböző mértékű üdülőfunkcióval rendelkező településállományt, majd megvizsgálja az egyes agglomerációk turisztikai keresletében és kínálatában jelentkező disszonanciákat. Az üdülőállományra és a turisztikai piacra vonatkozó adatbázisok összevetése alapján megállapítható, hogy a pécsi és a miskolci agglomerációban szoros összefüggés van az üdülésben és a turizmusban érintett települések vonatkozásában, előbbiben Orfű, utóbbiban Bükkszentkereszt képviseli a konvencionális (regisztrált szálláshelyeket igénybe vevő) és a láthatatlan (a szálláshelystatisztikai adatgyűjtés körén kívül eső) turizmus szimbiózisának színterét. Amíg sem a győri, sem a budapesti agglomerációban nem találkozhatunk ilyen markánsan szembeötlő átfedéssel, addig a fővárost övező térségben Szentendrét a láthatatlan turizmus archetípusaként sikerült azonosítani. Szentendre esetében a regisztrált szálláshelyek mértéke, valamint az üdülőingatlanok számának jelentős volumene pedig együttesen felveti a szálláshely-statisztikai adatgyűjtés körén kívüli forgalom jelenlétét. Amíg a jelentős, 24 óránál rövidebb idejű kirándulóforgalmat generáló vonzerők elvétve befolyásolják az üdülőövezetek létrejöttét, addig a nagyvárosi agglomerációk természetközeli, különösen vízparti élményeket kínáló térszínei válnak a vidékies miliőre építő második otthonok melegágyaivá