Habitat urbanization and its effects on birds

By transforming landscapes, human activity creates new types of habitats with altered environmental characteristics that never existed before. As the process of habitat urbanization bears impact on more and more natural habitats, it is essential for us to understand the changes we bring forth in the ecological forces shaping urban animal communities. Birds are perhaps the most frequently studied model organisms by urban ecologists. It is a well known general pattern that urban avian communities have typically reduced species richness, while the density of a few successful species is often higher in cities than in adjacent more natural habitats. But it is less understood which mechanisms generate and uphold these community-level changes. In this review we discuss the most important components of the urban environment influencing birds’ physiology, behaviour or morphology, and compile several recent studies to illustrate their effects. To understand urban food webs we also review the results of bottom-up and top-down approach which suggest that altered food availability and predation may play key roles in forming recent urban bird communities. We encourage future research to focus more on experimental, manipulative studies, that would help us not just to realize general patterns but shed more light on the mechanisms, the underlying processes prompting changes in urban bird communities

Biologia Futura: adaptive changes in urban populations

Cities represent novel environments where altered ecological conditions can generate strong selection pressures leading to the evolution of specific urban phenotypes. Is there evidence for such adaptive changes in urban populations which have colonized their new environments relatively recently? A growing number of studies suggest that rapid adaptations may be widespread in wild urban populations, including increased tolerance to various anthropogenic stressors, and physiological, morphological and behavioural changes in response to the altered resources and predation risk. Some of these adaptive changes are based on genetic differentiation, although other mechanisms, such as phenotypic plasticity and epigenetic effects, are also frequently involved

Az utódgondozási rendszer szerepe a függőcinege ivari allokációjában = The role of parental care in sex allocation of Penduline Tits

A kutatasunk fo celja a fuggocinegek ivari konfliktusanak vizsgalata volt, specifikusan annak felmerese, hogy az ivari konfliktus hogyan befolyasolja a szex allokaciot. Tobb lenyeges lepest tettunk a celok elerese fele. Egyreszt, egy terepi vizsgalatsorozatban kumutattuk, hogy a himek szemcsikjanak merete es kondiciioja befolyasolja a szulok utodgondozo viselkedeset. Masreszt, egy aviariumi kiserletben tesztetunk 2 jelleget amik varhatoan szerepet jatszanak a tojok parvalasztasaban. Harmadreszt, becsultuk a himekl es nostenyek szaporodasi sikeret, es kimutattuk, hogy a neme erdeke ellentetes. | The objectiove of the project was to investigate sexual conflict in penduline tits, specifically, to assess the implication of this conflict for sex allocation. We made important advances to achieve this objective. First, carried out a series of field investigations that identified the eye-stripe size of males and their body condition as traits involved in parental decision. Second, in an aviary we tested 2 putative traits involved in female choice. Finally, we quantified the reproductive success of male and female penduline tits, and showed their antagonistic interest

A szociális viselkedés és az egyedek közötti rokonság kapcsolatának vizsgálata házi verebeken = The effects of relatedness on the social behaviour of house sparrows

A kutatásban három kérdésre kerestük a választ: (1) milyen rokonsági szerkezet jellemzi a házi verebek (Passer domesticus) téli csapatait, (2) azonosítják-e a madarak rokonaikat a csapatokban, és (3) befolyásolja-e a rokonság szociális viselkedésüket. Szabadon élő madarak molekuláris genetikai vizsgálatával kimutattuk, hogy a verébcsapatokra nem jellemző a rokon egyedek koncentrált előfordulása, azonban a legtöbb egyednek van legalább kisszámú közeli rokona a csapatokban. Fogságban tartott madarak vizsgálataiban azt találtuk, hogy a rokonság befolyásolja a madarak szociális viselkedését: a rokonok csapaton belül gyakrabban követik egymást; csapatos táplálkozásnál a tojók gyakrabban és többet potyáznak rokonaiktól; valamint a testvérek gyakrabban, de kisebb intenzitással verekednek egymással, mint nem rokon madarakkal. Eredményeink azt mutatják, hogy elsősorban az ismert rokonok (pl. testvérek) irányában viselkednek eltérően a madarak, azonban esetenként távolabbi (nem ismert) rokonokkal szembeni magatartásuk is különbözött a nem-rokonokkal szembeni viselkedéstől (pl. potyázás gyakorisága). Eredményeink elsőként igazolták, hogy a házi verebek felismerik közeli rokonaikat a csapattársak között, és hogy egyes szociális interakcióikat befolyásolja a csapattárshoz fűződő rokonság. | The project had three major questions: (1) how are birds related to each other in wild house sparrow (Passer domesticus) flocks, (2) are sparrows able to recognize their kin, and (3) does relatedness between flock-mates influence their social behavior? In a molecular genetic study of free-living birds, we found no evidence for concentrated occurrence of relatives in sparrow flocks. However, most birds had at least a few close relatives among their flock-mates. Studies on captive birds showed that their social behavior is affected by relatedness: relatives followed each other more often within the flocks than unrelated birds; females scrounged more often and more food from relatives than from unrelated birds; and siblings fought more often but less violently with each other than with unrelated flock-mates. Our results suggest that birds perform differential social behavior mainly towards familiar relatives (e.g. siblings), although we also observed some differential behaviors towards unfamiliar kin (e.g. frequent scrounging from non-sib and non-parent relatives). These results support that house sparrows are able to recognize their close kin in flocks, and that relatedness plays a role in their non-reproductive social interactions

Az élőhely-urbanizáció ökológiai és viselkedési következményeinek vizsgálata házi verebeken = Ecological and behavioral consequences of urbanization for a worldwide urban exploiter, the house sparrow

A projekt során azt vizsgáltuk, hogy (i) az élőhely-urbanizációval miként változik a táplálékkompetíció és a predációs nyomás intenzitása, (ii) a madarak viselkedése, stressz-élettana, kondíciója és szaporodási sikere, és hogy (iii) az élőhelyi különbségek környezeti hatások vagy alkalmazkodás következményeként alakultak-e ki. Kimutattuk, hogy a felnőtt városi verebek erősebb ragadozóelkerülő reakciót mutatnak, mint a vidéki egyedek, ami intenzívebb városi predációs nyomásra utal. Ugyanakkor nem találtunk élőhelyi különbséget a madarak kompetitív képességeiben. Szintén nem volt különbség a sterssz-élettani és fizikai kondíciót jellemző tulajdonságokban. A vidéki populációk madarai több és nagyobb méretű fiókát neveltek, mint a szuburbán párok. Fogságban, azonos körülmények között szaporodó madarak esetében ugyanakkor nem volt élőhelyi különbség sem a szaporodási sikerben, sem a fiókák méretében. Vizsgálataink összességében a fiókakori környezeti hatások jelentőségét erősítették meg az urbanizációs gradiens mentén tapasztalható szaporodási és morfológiai különbségek kialakulásában. Úgy véljük, hogy különösen jelentős hatású a megfelelő rovartáplálék mennyiségének és/vagy összetételének kedvezőtlenné válása a városi területeken, ami a házi verebek mellett más rovarevő állatok számára is megnehezítheti az urbanizált helyeken való megtelepedést és fennmaradást. | Our aim was (i) to test the effects of habitat urbanization on the intensity of food competition and predation risk in bird populations, (ii) to study its effects on the sterss-physiology, condition and behavior of birds, and (iii) to test whether the morphological differences we found in house sparrows along the urbanization gradient represent environmental effects or adaptation. We found stronger predatory risk avoidance in adult urban sparrows than rural ones, suggesting higher predation risk in urban habitats of the species. There was no habitat difference in the competitive ability of sparrows. We also did not find any consistent difference in the birds’ stress response and multiple estimates of body condition between differently urbanized populations. Rural birds in wild populations had higher reproductive success and reared heavier nestlings than pairs in a suburban population. On the other hand, in captivity there was no habitat-related difference in either reproductive success or nestling mass. We concluded that environmental factors, particularly nestling food may play a key role in generating reproductive and morphological differences along the urban gradient. Reduced arthropod densities in urban habitats may negatively affect the reproduction and survival of other insectivorous animals that still persist in urbanized environments

Éghajlatváltozás erdőn, mezőn: a vadon élő állatok kutatásának tanulságai

Az élőlények környezetének klimatikus viszonyai a legfontosabb ökológiai tényezők közé tartoznak, amelyek meghatározzák az állatok és növények éves életciklusát, befolyásolják a populációkat alkotó egyedek szaporodási és túlélési sikerét, és hosszútávon az életmódban, viselkedési és morfológiai tulajdonságokban megfigyelhető evolúciós változásokat indukálhatnak