Vásárlói csoportok a Balaton kiemelt üdülőkörzet piachelyeinek példáján = Examining customer groups through the example of Balaton Resort Area marketplaces

Napjaink felgyorsult világában számottevő igény jelentkezik megfelelő kikapcsolódási lehetőségeket nyújtó szolgáltatásokra: ezek színterei lehetnek az elmúlt években gyarapodó számú (helyi termelői) piacok, amelyek teret biztosíthatnak közösségi tevékenységeknek is. A Balaton kiemelt üdülőkörzet szerepét növeli turisztikai potenciálja, hisz a térség a rekreációs lehetőségek széles körét biztosítja. A tanulmány célja a Balaton kiemelt üdülőkörzet piachelyein megjelenő személyek csoportjának vizsgálata, amelynek alapját egy 2016-ban végzett, közel egy éven át folytatott empirikus felmérés képezi. A szezonalitáshoz igazodva három alkalommal került sor komplex kérdőíves vizsgálatra a térség hét piachelyén, amely kitért – többek között – a helyszínnel, az áruk minőségi-mennyiségi jegyeivel, a szolgáltatások színvonalával való elégedettség értékelésére is. Az elemzés faktor- és klaszteranalízis alkalmazásával folyt. A faktoranalízissel öt fogyasztói attitűdöt sikerült meghatározni. Az élmény-, választék-, minőség-, ár-, illetve termékorientáció alapján klaszteranalízissel négy vásárlói csoport azonosítására került sor. A kalandkeresők számára a piaci hangulat és a termék egyedi ismérvei jelentik a piachelyszínek felkeresésének motivációját. Az ároptimalizálóknál egyedül az ár-érték arány a meghatározó. A kínálat megszállottjainak az árucikkek megfelelő minősége, választéka és egyedisége együttes elvárást jelent. A klasszikus piacozók a hagyományos értékeket hangsúlyozzák (termékminőség, választék, ár, a helyi árusítók helyzetbe hozása). A bemutatott vevői szempontok elősegíthetik a piachelyek fejlesztési irányainak kialakítását, a friss vagy egyedi termékek értékesítési láncainak újragondolását. A kapott megállapítások hasznosak lehetnek úgy a piachelyek és a térségi turizmus fejlesztésében érdekelteknek, mint a szakembereknek és a téma iránt érdeklődőknek

Az új típusú szociális szövetkezetek területileg eltérő foglalkoztatási szerepe

A korábbi - a kistérségi közfoglalkoztatásra fókuszáló - vizsgálatok (Tésits-Alpek 2014a, b, 2015) eredményeiből következik a kérdés, hogy hosszú távon mi lehet a célja a startmunka mintaprogram nyolc pillére közül a legnépszerűbb mezőgazdasági programnak. Bár jelentős területi differenciákkal, de országos szinten a közfoglalkoztatottak közel egynegyede a növénytermesztéshez, az állattenyésztéshez vagy hagyományos konzerváláshoz kapcsolódó munkákban vesz részt. A mezőgazdasági pillér esetében a Dunántúl (elsősorban Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Tolna megye) kevesebb településsel, ugyanakkor egy-egy településre jutó, jóval magasabb aránnyal reprezentálja magát, míg Észak-Alföldön (főként Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében) több település osztozik az országos átlagnál egyébként magasabb értékeken (Angyal-Őszi 2012, Artner 2013, Bagó 2013, Koltai 2013, Kulinyi 2013, Oláh 2012, 2014, Szabó 2013, Zemplényi 2013). A közfoglalkoztatási program népszerűsége a fent említett térségekben nem meglepő, hiszen az a helyi sajátosságokra figyelemmel valósítja meg a nagyüzemi és a háztáji gazdálkodás szimbiózisát, egyedi termékekkel és lehetőleg minél magasabb feldolgozottsági fok elérésével. Tehát éppen a leghátrányosabb helyzetű térségekben az alacsony képzettségű emberek számára kínálnak olyan megoldásokat, amelyek elvileg hosszú távon - gyakorlatorientált képzéssel kiegészítve - biztosítják megélhetésüket. Azonban ha csak az önellátó lakossági kertgazdálkodás és az ehhez kapcsolódó képességek oktatása a cél, az konzerválhatja is a periferikus helyzetet. Az olcsó munkaerővel mindez csak a rövid távú versenyképesség javítását szolgálja. Fontos kérdésként merül fel tehát, hogy hogyan lehet és lehet-e ezekben a térségekben a termelékenységet is figyelembe vevő tartós foglalkoztatás lehetőségét kínálni? Az új típusú szociális szövetkezetek létrehozásának támogatásáról 2012-ben született döntés, ennek első fázisa az ország 47 leghátrányosabb kistérségének 800 olyan települését érintette, ahol ötezernél kevesebben élnek, és a hagyományos pályázati rendszerben nem tudtak előrelépni (Giró-Szász 2012). Az akkori tervek szerint az induló szociális szövetkezetek számára 5 millió forintos támogatást irányoztak elő, többek között azzal a feltétellel, hogy a kisebb településeken minden halmozottan hátrányos helyzetű családot megpróbáljanak bevonni. A tervek szerint néhány év után, a következő fázisban már 15 millió, a harmadik szinten pedig 50 millió forintra lehet pályázni, amikor a közös tevékenységet már kisipari üzemekkel folytatják. 2013-ban az Új Széchenyi Terv keretében megjelentek a TÁMOP szociális gazdaság fejlesztésére kiírt pályázatai. Ebben kiemelt szerep jut a konvergenciarégiókban az önfenntartást célzó szociális szövetkezetek támogatásának. A pályázat többek között támogatást biztosít újonnan alakult szociális szövetkezeteknek, az adott térségben munka nélkül élő és mindennapi megélhetési problémákkal küzdő hátrányos helyzetű emberek önfenntartásának elősegítése érdekében. Ezáltal a hátrányos helyzetű térségekben élők lehetőséget kapnak arra, hogy csatlakozzanak egy olyan gazdasági, termelőtevékenységet végző közösséghez, ahol előteremthetik a mindennapi megélhetéshez szükséges jövedelmüket. A jelen vizsgálat célja, hogy felmérje a 2012. január 1. után alakult, új típusú szociális szövetkezetek megalakulásának körülményei mellett azok tevékenységének, foglalkoztatási, esetlegesen reintegrációs szerepvállalásának területi következményeit. További célként fogalmazódott meg azon erőforrások körének feltérképezése, amelyek segíthetik a térségi fejlődést, az életminőség javítását. A fentieken túl a legfontosabb cél a hosszú távú fenntarthatóság vizsgálata, olyan tényezők figyelembevételével, mint a termékek/szolgáltatások iránt megnyilvánuló folyamatos és megújuló kereslet megléte és területi hatóköre, amely elengedhetetlen a fennmaradáshoz, vagy épp a továbbfejlődéshez, növekedéshez. Szükségesnek láttuk tehát feltárni azokat az erőfeszítéseket, amelyek véleményünk szerint biztosíthatják a piacon maradás lehetőségét, esetlegesen a pályázati támogatások nélküli önfenntartás

A nemzetközi hallgatók vidéki egyetemvárosokra gyakorolt gazdasági szerepe Magyarországon Pécs példáján

The aim of the research is to examine the effects of the foreign students of the University of Pécs on the economy of the city and its environment. The number of international students has been increasing in recent years, their presence in the country has an increasing economic role, and their spending on entertainment, relaxation and travel has a positive impact on the local economy and the SME sector. The costs of international students, together with the tuition fees, contribute to the job creation and retention capacity of the region. The base of the research was a complex questionnaire survey of about one year, during which more than 21.8% of the students were involved. Our empirical study reveals the internal structure and magnitude of expenditures. The analysis revealed the main groups and their share of students determined by the spending structure. The results of the study point to the fact that foreign students pose a significant demand on the real estate market and on the apartment market as well as in other areas of the commercial and service sector. The presence of foreign students is a decisive source of revenue, which is likely to continue to grow in the future

Some Social and Regional Lessons of a Complex Roma Integration Programme (Case Study from a Hungarian Rural Area)

The overall purpose of this study is to find out how to facilitate the integration of Roma people into society with the help of settlement and regional development. This is examined in the context of a specific project during which the site has been liquidated. The question arises as to what extent the implementation of the programme reached its target. The essay examines the implications of the programme for further development on the settlement concerned. The programme illustrates the importance of a complex approach, and the importance of interacting factors during the convergence of disadvantaged groups. This synergetic interaction is evaluated because it is extremely important with regard to the long-term sustainability and success of the programme. However, with the change of housing conditions, the immediate environment is also changing and one has to adapt to the new environment, which in many cases can lead to conflicts as well

Az ipari körzettől az innovációs körzetig – az innovációs földrajz első évszázada = From Industrial District to Innovation System – The First Century of the Geography of Innovation

A regionális reziliencia egyik meghatározó tényezőjét a helyi innovációs potenciál és aktivitás adja, amelynek területi alapú vizsgálata szorosan kapcsolódik a földrajztudományhoz, az innovációföldrajzhoz. Az innovációföldrajz új tudományterület, amelynek keretében alapfeltevéseiben is különböző elméletek születtek az innováció megértésére. Kutatási célunk, hogy feltárjuk és egyes dimenzióiban számszerűsítsük az innováció kérdéskörének elmélettörténeti dinamikáját, rámutatva a paradigmák változásaira, az elmúlt két évtized elméleteire. Bemutatjuk a neoklasszikus elméleti modellek tökéletesen informált és racionális, optimalizáló vállalatait, a helyelméleteket, az ipari körzetek helyhez kötött elméleteit és a háború utáni keynesiánus területi tervezési politikához kapcsolódó növekedési pólusok teóriáját. Elemzésünk kiterjed továbbá a tanuló régiók, a hálózatok, valamint az innovációs rendszerek kérdéskörére is, e szempontok szintén kapcsolódnak az innovációs geográfia vizsgálati horizontjához. E megközelítések tanulságai, valamint a földrajz kapcsolódó területeinek történeti és big data alapú elemzése hasznos lehet a területi tervezéssel foglalkozó szakemberek számára

A COVID-19 járvány nyomán formálódó szemléletváltás elemeinek megjelenése a 2020. évi uniós válságkezelés, valamint a 2020-ban közzétett új uniós iparstratégia dokumentumaiban

This article aims to provide a review about how the shift in economic strategy, partly in the wake of the COVID-19 pandemic, is reflected in the European Union’s new industrial strategy and to examine the elements of this discourse in the EU’s 2020 crisis management. In addition to the analisys of the EU crisis response, we are going tot o analyze the crisis management of Germany and Italy, the two largest industries in the European Union. The significance of the separate examination of these two countries is given by the fact that Koppány’s (2020) calculations of the world model of supply and demand-driven input-output show that the performance of the Hungarian economy is the most sensitive to the turbulence of the German and Italian economies (Koppány [2020]). The study will examine how the European Union and its two largest industrial powers have reacted to the epidemic in 2020 and will try to identify elements of the new trends observed internationally in the wake of the COVID-19 epidemic (appreciation of security of supply and national security, recognition of the importance of domestic production capacities, digitization, sustainability etc.). We will put special emphasys to report and examine the measures aimed at the SMEs, due to their key role in the regionalization and sustainability goals of the EU industrial strategy and economy in general

A nemzetközi hallgatók vidéki egyetemvárosokra gyakorolt gazdasági szerepe Magyarországon Pécs példáján

The aim of the research is to examine the effects of the foreign students of the University of Pécs on the economy of the city and its environment. The number of international students has been increasing in recent years, their presence in the country has an increasing economic role, and their spending on entertainment, relaxation and travel has a positive impact on the local economy and the SME sector. The costs of international students, together with the tuition fees, contribute to the job creation and retention capacity of the region. The base of the research was a complex questionnaire survey of about one year, during which more than 21.8% of the students were involved. Our empirical study reveals the internal structure and magnitude of expenditures. The analysis revealed the main groups and their share of students determined by the spending structure. The results of the study point to the fact that foreign students pose a significant demand on the real estate market and on the apartment market as well as in other areas of the commercial and service sector. The presence of foreign students is a decisive source of revenue, which is likely to continue to grow in the future

Területileg kiegyensúlyozott vagy kiegyensúlyozatlan turisztikai fejlesztések? – Turisztikai forrásallokációs vizsgálatok a Balatonnál

Jelen tanulmány egy nagyobb kutatási témakör kiválasztott szelete, amelynek célja az európai uniós forrásokból megvalósult fejlesztések köréből a dedikáltan turizmusfejlesztésre fordítható források allokációjának prioritásonkénti, területi és időbeli változásainak feltárása és értékelése a desztinációfejlesztés folyamatában, fejlesztéspolitikai dokumentumokban kitűzött célokkal összevetve. A kutatás mintaterületéül a Balaton térségét jelöltük ki. A vizsgált területi egységben 285 turisztikai pályázat adatait tartalmazó adattáblát hoztunk létre a palyazat.gov.hu, valamint a terkepter.nfu.hu oldalak projektkeresőjének felhasználásával. Az elemzés során varianciaanalízissel vizsgáltuk a megvalósult és a támogatói döntéssel rendelkező turisztikai tárgyú projektek területi vonatkozásait. Az elnyert támogatások területi eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy azok súlypontja a vizsgált időszakban a part menti települések irányába tolódott el

Group-specific analysis of commuting in the most disadvantaged areas of Hungary

The study aims to examine the commuting opportunities of the most disadvantaged job seeker groups living in Hungary's most disadvantaged regions, as well as Hungary’s spatial and group-specific boundary conditions. The study also aims to develop and present an indexation process (fMFÁ model), allowing the measurement of the mobility degree of different territorial units (in this case, the municipalities) and effects of certain factors determining commuting (transport subsidies, individual choices and options). The index measures the degree of mobility by considering individual and several types of public transport, expenses and expected time of commuting. The present document defines mobility for territorial units, separating its objective and subjective types. The group-specific analysis of boundary conditions is implemented through a questionnaire survey and logical models, the aim of which is twofold. On one hand, the model specifies the maximum commuting distance, which would be accepted rationally for the most disadvantaged job seekers. On the other hand, it presents a decision-making dilemma, namely the choice between commuting to work and local employment. Thus, the study provides insights into the specific features of labour market mobility of the target group. The Average Mobility Level Model and the Adjusted Mobility Index also evaluate the regional structure of the group-specific features of commuting. Through all these, the present study may promote a more efficient spatial allocation of employment policy measures. Strengthening of local employment in areas where group-specific mobility degrees are lower and support to improve commuting opportunities and employment centres where the mobility degrees are appropriate can contribute to the decrease of unemployment

An in-depth survey of the factors causing dissatisfaction within the group of elderly workers in South Transdanubia

The currently still active age group (aged 50–64) faces a number of difficulties with the approaching retirement age, as their ability to work and adapt quickly to changing situations are constantly losing their effectiveness. With this, of course, we do not claim that an older worker will carry out his or her work less effectively than a younger worker, as the experience gained in a particular job can balance out the performance differences stemming from age. However, as we approach the retirement age, losing your job at an older age would pose serious challenges for those who would want to return to the group of economically active workers. It is unlikely that they will find a job that matches their qualifications, as their knowledge is less up-to-date and employers would prefer young people who could be relied on in the longer term, as opposed to those who need to be replaced within a few years. These potential difficulties are revealed by the widely distributed questionnaire, which seeks to identify the motivations and preparedness of different social strata for the changing challenges of a precarious age, based on the current economic situation and living conditions of the workers. Results: Through the questionnaire survey, we were able to gain insight into how aging workers are preparing for their approaching retirement years and what steps they can take to preserve their current labour market position, as well as what opportunities they might have for returning to the labour market after losing their jobs as a result of possible redundancies. Conclusion: Due to the aging national age structure, the situation of the aging workers is becoming an increasingly widespread problem, which, if we are not able to remedy in time, then will have to count on the degradation of the employability for the examined group in the near future. This will be mainly due to the constantly deteriorating health status of the individuals and the overwhelmed health care system that needs to provide for all age groups