A fogyasztói árindex mérésének problémái = Problems and consequences of consumer price measures

Az amerikai szenátus CPI Bizottsága szerint a fogyasztói árindex (CPI), az átlagosan évi 3 százalékos mért inflációs ráta mintegy évi 1,1 százalékponttal felülbecsüli a megélhetési költségek változását (Boskin jelentés). Munkánkat e jelentés motiválta. Kutatásunkat a KSH fogyasztói árindexeire és háztartásástatisztikai adataira alapozva arra a következtetésre jutottunk, hogy a magyar adatok minden közgazdasági és indexelméleti megalapozottság ellenére sem mutatnak szignifikáns eltérést a Laspeyres és a Paasche indexek között. Ezért fokozott figyelmünket az okok keresésénrk szenteltük. Ezt alapvetően abban véltük megtalálni, hogy a fogyasztóiár-statisztikai osztály minden évben felülbirálja a háztartásstatisztikai felmérésekből származó fogyasztási (mennyiségi) adatokat, valamint minden évben átdolgozza a reprezentánsok súlyrendszerét. Ez az eljárás a Laspeyres-típusú árindexet lefelé nyomja. Kérdéses: amikor a legalacsonyabb szinten, a reprezentánsok szintjén, átdolgozzák a háztartás-statisztikai kiadási részarányokat, miközben elfogadjuk e korrekció mellett felsorakoztatott érvek egy részét, a gyakorlatban a reprezentánsok súlyarányának megállapításakor az alkalmazott ''szakértői'' becslés erőteljes szubjektív megfontolásokat takar. Az árosztály által módosított kiadási hányadok évenkénti változásainak követnie kellene a háztartás-statisztikából származó súlyadatok változását, ennek pedig ellentmond a változások között mért korreláció abszolút lazasága. | The CPI Commission of the USA Senate concluded that the change in the Consumer Price Index running 3 per cent per year overstates the change in the cost of living by about 1.1 percentage points per year (Boskin report). Our research was motivated by this finding. Based on consumer price indices and household budget data of HSO we concluded that Hungarian data inspite of every economic and indextheoretical logic dont show any significant discrepancy between Laspeyres and Paasche indices. Therefore our attention was strongly devoted to search causes. We think to find reason in the following: the Consumer Price Department overwrites the consumption data coming from household budget surveys and modify the weight-system of representants in every year. This method is pushing down the Laspeyres-type price index. While accepting part of the arguing to correct household budget weight-system, strong subjective reasoning prevail in ''expertiese'' estimation and it remains questionable why changes in modified weight-system of representants dont follow changes in real household budget data weights. This is proved by the absolut looseness of correlation between changes in representants weight-system and changes in household budget data weight-system

Poverty in Hungary with special reference to child poverty

Database of income surveys carried out by the HCSO on 25 percent subsamples of the 2 percent microcensuses in 1996 and 2005 with reference years 1995 and 2004 are outstandingly suitable to investigate the presence and the size of poverty in Hungarian society as well as its causing factors. In this study the authors present important results of their analyses concerning poverty issues in the years referred and the changes through the examined period. Child poverty and its underlying causes are discussed in some more details. In conclusion some basic characteristics of child poverty in Hungary are enlighted

Income or expenditure? Their competing role to characterize the living conditions of households

The individual data bases of the Hungarian Household Budget Surveys are suited to examine the relation between the incomes and expenditures of the households, and to study which of the two variables characterizes better the living conditions of the households, can separate better the poor from the not poor and, respectively, the well-off households from the not well-off ones. In the study the authors try to answer these questions on the data bases of the HBS in 2001 and 2002. It is also examined whether there was any appreciable change in these topics between the two years considered. Authors conclude that, if possible, both variables are to be taken into account in a complex manner, because the really poor are those poor in both respects and the really wealthy are well-off both in income and expenditure

Income inequality and poverty in Hungary in the mid 1990s

The first part of the paper, on the basis of the 1996 Income Survey of the HCSO, presents the income distribution and income inequality in Hungary in the mid 1990s and makes comparisons with data referring to the before transition period. The second part of the study discusses poverty issues such as how to measure the poverty, the various possibilities of choosing the poverty line and its consequences on poverty measures and the composition of the poor. The paper ends with some concluding remarks