Az államcsőd költségei régen és ma (Costs of sovereign defaults now and long ago)

Az államoknak nyújtott hitelekre gyakran gondolunk biztonságos befektetésként, lehetetlen vagy legalábbis valószerűtlen kimenetelként kezelve az államcsőd lehetőségét. Pedig államcsődök azóta vannak, amióta szuverén államok hitelt vesznek fel, és még csak nem is ritka eseményekről van szó. Amikor egy-egy válság vagy csődesemény felhívja erre a figyelmünket, a leggyakrabban elhangzó kérdés az, hogy miért következett be a csőd. Ebben a tanulmányban a szerző ennél furcsább kérdésre hívja fel a figyelmet: mi késztet egy hitelt felvevő államot arra, hogy visszafizesse hiteleit, vagyis miért nem megy csődbe? Ez rögtön felvet egy további, talán még meglepőbb problémát: miért kap egyáltalán egy szuverén állam hitelt? Ezekre a kérdésekre már régóta tudni véljük a választ: azért, mert az államcsődnek költségei vannak. A lehetséges költségek és a hozzájuk kapcsolódó empirikus kutatások értelmezésével és rendszerezésével, az ellentmondások feltárásával azonban a szerző felhívja a figyelmet arra, hogy bár elképzeléseink vannak és lehetnek, valójában nem ismerjük a törlesztést kikényszerítő és így az államadósságok létezését biztosító mechanizmusokat. Talán éppen azért nem, mert az államcsőd lehetséges politikai, gazdasági következményei - azaz költségei - idővel legalább annyira változnak, mint öltözködési, étkezési és közlekedési szokásaink. ____ Loans to sovereign states are often referred to as safe investments, treating default as an impossible or at least improbable event. Yet sovereign defaults have been arising ever since countries borrowed money. They are not rare at all. When a debt crisis or default event draws attention to the problem, the commonest question put is why defaults occur. This paper stresses the need to ask a less common question as well: why sovereign states repay loans, why they do not default. Consequent on that is why rational lenders give money to countries. The answer to these questions seems to be because defaults are costly. The paper reviews and systematizes possible cost types and explores inconsistencies in the related literature, to show that the mechanisms supporting the existence of sovereign debts are not precisely known. One reason why costs of defaults are challenging to study may be that the possible political and economic consequences of defaults change over time

Államcsődök nyomában = Sovereign defaults

Az államoknak nyújtott hitelekre gyakran gondolunk biztonságos befektetésként, felettébb valószerűtlen kimenetelként kezelve az államcsőd lehetőségét. Pedig államcsődök azóta vannak, amióta szuverén államok hitelt vesznek fel, ilyen eseményekre jóval többször és több helyen került sor, mint ahogyan azt gondolnánk – és nem csak Dél-Amerikában, nem csak katonai puccsok után, nem csak idegen devizában, nem csak nagyon magas adósság/GDP arány mellett. Lényegében csupán egy dolgot állíthatunk biztosan: az az állam fog mindig minden adósságszolgálati kötelezettségének eleget tenni, amelyiknek nincsen adóssága. Az értekezés az államcsődöt részben mint pénzügyi-gazdasági jelenséget, részben mint az opciós elmélet egy újabb alkalmazási területét, a tudatos döntési lehetőséget vizsgálja. ____ The dissertation seeks the answer for the following questions: 1. Is there a unique definition for sovereign defaults? If not, what are the possible definitions, and what are the ingredients that all definition has to comprise? 2. What are the types of sovereign defaults? From which aspects it is worth to classify the default events? 3. Why do sovereign states repay their loans, why do not they default? Why the literature could not provide a consensual answer to this fundamental question? 4. What is the relationship between the default risk of nominal and real bonds? If there is a theoretical difference between them, is it reflected in market data

Az államcsőd költségei régen és ma

Az államoknak nyújtott hitelekre gyakran gondolunk biztonságos befektetésként, lehetetlen vagy legalábbis valószerűtlen kimenetelként kezelve az államcsőd lehetőségét. Pedig államcsődök azóta vannak, amióta szuverén államok hitelt vesznek fel, és még csak nem is ritka eseményekről van szó. Amikor egy-egy válság vagy csődesemény felhívja erre a figyelmünket, a leggyakrabban elhangzó kérdés az, hogy miért következett be a csőd. Ebben a tanulmányban a szerző ennél furcsább kérdésre hívja fel a figyelmet: mi késztet egy hitelt felvevő államot arra, hogy visszafizesse hiteleit, vagyis miért nem megy csődbe? Ez rögtön felvet egy további, talán még meglepőbb problémát: miért kap egyáltalán egy szuverén állam hitelt? Ezekre a kérdésekre már régóta tudni véljük a választ: azért, mert az államcsődnek költségei vannak. A lehetséges költségek és a hozzájuk kapcsolódó empirikus kutatások értelmezésével és rendszerezésével, az ellentmondások feltárásával azonban a szerző felhívja a figyelmet arra, hogy bár elképzeléseink vannak és lehetnek, valójában nem ismerjük a törlesztést kikényszerítő és így az államadósságok létezését biztosító mechanizmusokat. Talán éppen azért nem, mert az államcsőd lehetséges politikai, gazdasági következményei – azaz költségei – idővel legalább annyira változnak, mint öltözködési, étkezési és közlekedési szokásaink. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F34, H63

Államcsődök. Tények és alapfogalmak újragondolva

Államcsődökre jóval többször és több helyen került sor, mint ahogyan azt gondolnánk – nem csak Dél-Amerikában, nem csak katonai puccsok után, nem csak idegen devizában, nem csak nagyon magas adósság/GDP arány mellett. Lényegében csupán egy dolgot állíthatunk biztosan: az az állam fog mindig minden adósságszolgálati kötelezettségének eleget tenni, amelyiknek nincsen adóssága. Ebben a tanulmányban egyrészt arra a kérdésre kaphatunk választ, hogy milyen szempontok szerint lehet és érdemes rendszerezni az államcsődöket. Másrészt rávilágítok arra is, hogy a szokásos államcsőd-definíciók ugyan kényelmesek, de elfedik azt a tényt, hogy az államoknak nem csak hitel típusú kötelezettségei vannak; és amíg az egyéb kötelezettségek teljesítése nem áll le, addig az államcsődöket nem pusztán a fizetési képesség, hanem a fizetési készség hiánya is, a két probléma együtt okozza. ____

Információs tezaurusz

Dolgozatom témáját az építéstudományok tárgyköréből választottam. Az építőipar izgalmas szakterület. Izgalmas és leginkább gyakorlati terület, ahol fontos a precizitás. Itt képződik le mindaz az elméleti tudás, a pontos és precíz mérnöki munka eredménye, ami aztán otthonaink, és különböző funkciójú épületeink felépítéséhez vezet. Nem szabad elfelejtkeznünk azonban a terület azon résztvevőinek munkájáról sem, akiknek kiváló szakipari tudása nélkül egyetlen épület sem állna. Az építmények több szakma egymásra épülõ munkájával létrehozott összetett alkotások, így a kivitelezés szervezése, irányítása és megvalósítása létesítményenként különbözõ. Egy-egy szerkezeti megoldás egyszerre több, akár ellentétes funkció optimális összehangolását igényli, mint például a külsõ és belsõ terek elválasztása és összekapcsolása vagy a jó hõszigetelés és a szilárdság. Az építési tevékenység sajátossága hogy mindig más helyszínen, mindig egyedi létesítményt hoz létre.Az építőipar számos részterületre bontható, hatalmas fogalomtárral rendelkezik. Dolgozatomban a legalapvetőbb fogalmakat, szakkifejezéseket próbáltam összegyűjteni és kapcsolatukat rendszerezni.B

Száz János 70

Közgáz, MNB, BÉT, Bankárképző, Brókerképző, Sapientia Egyetem – töredékek az elmúlt 30 évbő

For the 70th birthday of Prof. Száz

Corvinus University, Budapest Stock Exchange, National Bank of Hungary, Training Center for Bankers, Sapientia University – fragments from the last 30 year