Oldódó és merev határok – privát fényképek tükrében. Egy mezőkeszüi asszony privát fotókorpuszának elemzése

Tanulmányomban egy mezőkeszüi asszony (H. E.) privát fényképkorpuszának elemzésére vállalkozom. Az elemzés része egy nagyobb lélegzetű kutatásnak (doktori kutatásomnak), melynek homlokterében a fénykép(használat) áll a mindennapi életben, különös tekintettel az alábbi kérdésekre: a fénykép és az egyén, a fénykép és a társadalom, a fénykép és a történelem, a fényképez(ked)és mint ritualizált viselkedés, a fénykép(használat) mint kommunikáció, a fénykép(ezés) funkciói, a fénykép mint lehetséges (vizuális) (auto)biográfia. A most bemutatott elemzéshez a következő forrásokat használtam fel: H. E. fotókorpusza (a H. E. háztartásában a kutatás pillanatában fellelhető összes, azaz 799 fénykép, a hozzájuk tartozó feliratokkal), a fotók tárgyi kontextusa, valamint több interjú (félig strukturált élettörténet-interjú, interjú az általános fényképhasználatról, fényképek egyenkénti értelmezése az előzetesen beszkennelt fotók mentén)

Kép, idõ, hang és mozdulat. Nádas Péter: A fotográfia szép története

Nádas Péter filmnovellája, A fotográfia szép története 1995-ben jelent meg a Jelenkor Kiadó Nádas-életműsorozatában, a Vonulás című kötetben. A fülszövegből megtudhatjuk, hogy a filmnovella 1992- ben, Monory M. András felkérésére íródott, s a megjelenés idejéig még nem készült belőle film. A műfajmegjelölés – filmnovella – különféle asszociációkat ébreszthet a filmművészet és az irodalom, a filmes nyelv és az irodalom nyelve, a vizuális és verbális jelrendszerek összefüggésével kapcsolatosan

A sajtófotók gyermekképe a nevelésügyi folyóiratokban 1960–1980

A gyermekkép, a gyermekkortörténet kapcsán az ifjúság antropológiai megjelenítésének kérdéseivel néhány évtizede mind a nemzetközi, mind a hazai tudomány (neveléstudomány, pszichológia, kulturális antropológia) intenzíven foglalkozik (Szabolcs, 1999; Pukánszky, 2001; Golnhofer és Szabolcs, 2005). Hogy a gyermekről és a gyermekkorról interdiszciplináris módon érdemes elgondolkodni, a neveléstudományban nem régi fejlemény. Az angol szociológusok által művelt ’új szociológia’ gyermekkorkutatásai metodikailag és tematikailag is áthelyezték a kutatói szempontokat, s a történeti és a társadalomtudományi, egyfajta fejlődéselvhez kötött aspektusok mellett a világképekkel, az azokkal szorosan összefüggő antropológiai, műveltségképi és mentalitási alakzatokkal való vizsgálódásokat is szorgalmaznak

Az aranysakál (Canis aureus Linnaeus, 1758) új előfordulásai Magyarországon

Összefoglalás. Az aranysakál (Canis aureus L., 1758) őshonos, Vörös Könyves ragadozó fajunk, amely a XX. század utolsó évtizedében újra megtelepedett hazánkban. Egy közepes testű, táplálék és élőhely választásában is generalista, a hazai közösségekben csúcsragadozónak számító faj megjelenése mindenképpen fontos változások kiváltója lehet az érintett társulásokban. A aranysakál megtelepedésének tényét ma már mindenki elfogadja, jelenlétét számos megfigyelés és a tömegtájékoztatásban (RTL Klub: Híradó, Fókusz, Reggeli Beszélgetés; Magyar Nemzet, Népszabadság) is megjelent híradás támasztja alá. Ugyanakkor, új bizonyító példányok gyűjtése, azaz a megtelepedés és így az új előfordulási terület bizonyítása nem történt meg. Ezt a hiányosságot pótoltuk azzal, hogy vizuális megfigyelések, közvetett jelek – hang, hullaték – vadászaton terítékre került egyedek tetemének, trófeájának – gerezna vagy koponya – vagy a terítékről készült egyértelmű fényképek alapján megkezdtük az új bizonyító példányok számbavételét és lelőhelyeik 10x10 kilométeres UTM kódjainak meghatározását, azaz a faj hazai élőhelyeinek részletes feltárását. 1999 és 2003 között összesen 32 példány egyértelmű azonosítását sikerült elvégezni. A vizsgált egyedekben hímek, nőstények, juvenilis és adult példányok is voltak, amelyek együttesen egyértelműen a szaporodó állományok jelenlétét bizonyítják. Vizuális megfigyelésekkel, és közvetett jelek alapján, két területen tudtuk bizonyítani az aranysakál folyamatos jelenlétét. A bizonyító példányok területi elhelyezkedése és a vizuális megfigyelések egyben alátámasztották a faj aktuális elterjedéséről korábban közvetett felmérések – kérdőíves felmérés és országos teríték adatok elemzése alapján – publikált eredményeinket

Szárazulati és tengeralatti üledékhézagok elkülönítése a Dunántúli-középhegység alsó- és középső-kréta rétegsoraiban = Distinction of subaerial and submarine gaps in the Lower and Middle Cretaceous successions of the Transdanubian Range

Alkalmazott vizsgálati módszerek: Szelvényezés és mintavételezés Vékonycsiszolat-készítés és vizsgálat Mikrofauna vizsgálat (vékonycsiszolat, oldási maradék) Makrofaunavizsgálat: zöldalga, ammonitesz, telepes korall Egyéb vizsgálat: kőzetszövet és mikrofácies, katódlumineszcencia, termikus és röntgendiffrakciós, fő és nyomelem, oxigén és szénizotóp, nehézásvány Vizsgált Tatai Mészkő fedőjű üledékhézagos előfordulások: Alsó-Hajag, Felső-Hajag, Bakonybél, Som-hegy; Lókúti-domb tető; Zirc-borzavári úti kőfejtő; Olaszfalu, Eperjes; Bakonycsernye, Tűzköves-árok, Mór, Éles-kő; Vértessomló, Szarvaskút; Tata, Kálvária-domb. Tési Agyagmárga fedőjű vizsgált üledékhézagos előfordulások: Lókút, temetői feltárás; Zirc, Istenesmalmi-kőfejtő; Zirc, faluvégi kőfejtő; Mór, Lófar-völgy Az üledékhézagok Szárazulati: Karsztosodás, vadózus cement a feküben, allit ásványok a fedőben, kaolinit dúsulás, szárazföldi eredetű mikroméretű szervesanyag, folyóvízi, tavi fedőüledék, transzgressziós bázisüledék, Változás a stabilizotóp összetételben , lumineszcencia képesség romlása. Tengeralatti: Bioeróziós nyomok felszínen, lokális tanúüledék, mélyvízi sztromatolit, tengeri fosszíliával, jelentős elemdúsulás, szárazföldi ásványok hiánya, a szárazfölditől eltérő elemdúsulás, átülepített, roncsolt tengeri mikrofauna Meghatároztuk a Tatai, és a Tési Formációval fedett üledékhézagok tér és időbeli elterjedését. A Tatai Mészkő fedőjű üledékhézagok tengeralattiak, a Tési Agyagmárga fedőjűek szárazulatiak. | Methods of investigation used: Depicting columnar sections and sampling in the field Preparation and study of thin sections Palaeontological investigations: microfossils, Dasycladales, ammonites, colonial corals Other investigations: Microfacies and texture, Cathodeluminescense microscopy, Thermal and X-ray diffraction, Major and trace elements, Oxygene and carbon isotopes, Heavy minerals Studied sections under Tata Limestone: Alsó-Hajag, Felső-Hajag, Som-hegy, Bakonybél, Top of Lókút Hill; Zirc-Borzavár quarry; Eperjes, Olaszfalu; Tűzköves Ravine, Bakonycsernye; Éles-kő, Mór; Szarvaskút,Vértessomló; Kálvária Hill,Tata. Studied sections under under Tés Clay: Eastern end, Lókút; Istenesmalom, Zirc; quarry at the northern rim of, Zirc; Lófar Valley, Mór. Characterization of gaps Continental: Karstification, vadose cement allite minerals in the cover beds concentration of kaolinite terrestrial microscopic organic matter fluvial and lake sediments transgressional basal beds change in the concentration of stabile isotops decreasing of luminescence ability. Submarine: Bioerosional traces local test sediment deep-water stromatolite with marine fossils concentration of elemnts different from the subaerial one lack of minerals of terrestrial origin reworked marine microfossils. Gaps below the Tata Limestone are submarine in origine, while those below the Tés Clay are all subaerial. Gaps covered by either the Tata Limestone or the Tés Clay are deliniated both geographically and in time

Arcom romló földi mása. Az emlékállítás narratív stratégiái

Felejtsd el arcom romló földi mását – fogalmazta meg utolsó kérését Dsida Jenő Végrendelet című versében. Azaz: a testre csak az élet folyamán van szükség; ami utána következik, mindaz már a testtől függetlenül zajlik. Ezért a testet el lehet, el kell felejteni. Különösen a betegség és a haldoklás által megrontott testet