Sajtócenzúra a kommunista Romániában

A második világháború utáni időszakban a romániai sajtó fokozatosan került a berendezkedő kommunista hatalom irányítása alá. A sajtóellenőrzés és a politikai hatalom megszilárdítása szoros kapcsolatban álltak egymással, és kölcsönhatásuk eredményeként fejlődött ki az ötvenes évek elejére meghonosodott sajtóirányítási rendszer. A sajtó ellenőrzése egyfelől eszköze volt a politikai hatalom megszerzésének, másfelől a megszerzett hatalom révén a pártnak egyre több lehetősége nyílt a sajtó irányítására

Fiatalkorú bírák, avagy egy új szakma születése

A fiatalkorú bírákkal kapcsolatos megítélést vizsgáltuk meg a pedagógiai és jogi sajtó elemzésének segítségével

Több mint interdiszciplina?

Az elmúlt évtizedben több tanulmány vizsgálta a magyar sajtótörténeti kutatá - sok helyzetét, illetve mérlegelte a Szabolcsi Miklós főszerkesztésében készült, 1892-vel záruló háromkötetes akadémiai sajtótörténet folytatásának lehetőségeit, módszertani kérdéseit. A felvetett főbb problémák címszavakban: a sajtótörténet inter diszciplináris, segédtudományi jellege, intézményhez köthető, szervezeti kere - teket biztosító, akadémiai kutatóintézethez rendelt átfogó kutatási program hiánya, a politika- és irodalomtörténeti keretek tágítása, a társadalomtörténeti szem pontok érvényesítésének szükségessége a kutatásban, a nyomtatott sajtó médiatörténeti megközelítése, könyv- és sajtótörténet együttes kezelése. Ezen túlmenően a kri - tikai kultúrakutatások is számos új szempont és narratíva végiggondolására sar - kallnak. Jelen dolgozat a magyarországi német nyelvű sajtó kutatása felől közelít a kérdéskörhöz

Az ifjúsági sajtó nyelve

Az alábbi feladatokat tűztem ki magam elé: felmérni, milyen újságokat olvasnak a mai tizenévesek, majd megismerni ezeket a lapokat. A kutatásom fókuszában e lapok nyelve, stílusa állt. A leggyakoribb újságok témáira, hangnemére is kíváncsi voltam. A valós helyzet megismerése után a nyelvművelés lehetőségeit, lehetséges útjait szerettem volna számba venni: hogyan terelhetnénk a tizenéveseket a színvonalasabb sajtótermékek felé? Milyen lehetőségek nyílnak az ifjúsági sajtótermékek számára a 21. században

Az 1945. júliusi papírbotrány reprezentációja a korabeli politikai sajtóban

1945. július 19-én a Nemzeti Parasztpárt központi lapja, a Szabad Szó beszüntette a megjelenését. Ez az eset a koalíciós időszak első átfogó sajtótámadását indította el az Ideiglenes Nemzeti Kormány ellen. A politikai lapok a kormány sajtópolitikáját okolták a parasztpárti lap, mint később kiderült, ideiglenes megszűnése miatt. A lapok élesen támadták a Neményi Papírgyár Rt.-t, a kormány sajtópolitikáját, valamint annak egyszemélyi irányítóját, Balogh István miniszterelnökségi államtitkárt. Az offenzíva végül eredményesen zárult: a baloldali lapok által főbűnösként kikiáltott Baloghot a kommunista párti Kállai Gyula váltotta fel, és lett kezdetben a papírkiutalás felelőse. Így a Magyar Kommunista Párt megtette az első lépést azon az úton, amelyet Rákosi Mátyás így fogalmazott meg a 1945. május 21-22-én tartott országos pártértekezleten: „Meg kell szerezni a sajtó irányítását. A harc most a sajtó területére tevődik át. Jó fegyver van a kezünkben: a papírkiutalás. A reakciós lapokat ki kell éheztetni”

Hagyomány és korszerűség : az Akadémiai Könyvtár távlati fejlesztéséről

A könyvtárak, különösen a tudományos könyvtárak működése kívül esik a sajtó, a közvélemény érdeklődési körén, leszámítva egy-egy érdekesebb beszerzésüket, valamely mutatós szolgáltatásukat, kiadványukat vagy fontosabb évfordulójukat. Ezt, mint világszerte tapasztalható tényt, szinte természetes állapotnak foghatjuk fel. Fejlesztési terveik, gondjaik pedig különösen csak egy egészen szűk tudományos-szakmai kört érdekelnek

A reformkori Magyarország nevelésügye a sajtó tükrében = Press and pedagogy in Hungary during the Reformed Age

A most zárult kutatás keretében, (mely szerves folytatása az 1998-2002-es futamidejű OTKA kutatásomnak, mely a felvilágosodás kori magyar nevelésügyet vizsgálta a korabeli sajtó tükrében) nemzetközi együttműködéssel, teljességre törekedve feltártuk és feldolgoztuk a hazai reformkor időszakának teljes magyar nyelvű sajtóanyagából azokat a közleményeket, melyek a nevelésüggyel foglalkoztak. A magyarországi sajtó és a nevelésügy kapcsolata, és reformkori helyzete mindeddig feltáratlan terület volt. Arra kerestem a választ, hogy a lapok milyen módon közvetítették a neveléssel kapcsolatos új eszméket, a külföldi és hazai törekvéseket az olvasóiknak? Hogyan járult hozzá a sajtó az eszmék népszerűsítéséhez, hogyan próbálta meg a tájékoztatni és befolyásolni az olvasókat és az oktatásügy döntéshozóit egyes kérdésekben? Melyek voltak azok a legfőbb, nevelésügyet érintő területek, melyekkel a sajtó kiemelten foglakozott? Hatottak-e, és hogyan, a nevelés gyakorlatára a sajtóban megjelent írások? Olyan kérdések ezek, melyekre neveléstörténet-írásunk még nem adott kielégítő választ. Kutatásunkkal reményeink szerint hozzájárultunk a magyarországi nevelés reformkori történetének pontosabb, és az eddigiektől eltérő szempontú megismeréséhez. A kutatás időszakában két önálló kötet és 16 tanulmány jelent meg a kutatás témakörében a témavezető és munkatársainak tollából. Eredményinket nem csak publikációk formájában közöltük, hanem hazai és nemzetközi konferenciákon is bemutattuk. | This research is the continuation of my previous OTKA project that focused on the discourses in the press about the history of Hungarian education in the Era of Enlightenment. This project in joint international cooperation analyzed all the materials from the contemporary press that were relevant to, or about education. My central question was how the journals mediated the new ideas, principles, foreign and national endeavors to the Hungarian readers at that time. What knowledge did the readers learn, who were interested in contemporary problems, including the field of education as well? How did the Press contribute to the popularization of ideas, and how did it try to inform and influence the readers and the decision-makers? Which were the fields that were considered as very important from the point of the Press? Did the published writings, and if yes how, influence the practice of education? These questions have not been answered yet. Therefore this current project aimed to answer these questions based on contemporary primary sources. 2 volumes and 16 studies have been published from the field by the researchers. Besides not only have the texts been published, but they also have been presented at various conferences both abroad and in Hungary

A kisebbségi média és identitástermelés viszonyrendszere

"Tanulmányomban támpontokat kívánok adni a kisebbségi sajtó működésének megértéséhez. Az általam felvázolt elméleti keretek egyrészt a vonatkozó szakirodalom (óhatatlanul szelektív) áttekintésére, másrészt saját vonatkozó kutatásaink általánosítható eredményeinek ismertetésére épülnek. A tanulmány második fő részében empirikus eszközökkel vizsgáljuk, hogy a kisebbségi médiafogyasztás és a (szubjektíve megvallott) kisebbségi/etnikai identitás között milyen összefüggéseket állapíthatunk meg.