Marketing-tudás menedzsment a magyar nagyvállalatoknál. Kutatási összefoglaló vállalati szakemberek számára

A Budapesti Corvinus Egyetem Marketing Tanszéke hazánk egyik leghosszabb múltra visszatekintő marketing tanszéke. Az oktatott tantárgyak kínálata, az oktatók tudományos színvonala és létszáma, valamint a kutatási témák több területet átfogó jellege miatt ma is vezető szerepet tölt be. Tanszékünkön 2003 óta folynak marketing-tudás menedzsment témakörben kutatások, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjprogramja az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok is támogatnak. A kutatásaink során több nemzetközi kutatócsoporttal, így a holland Groningen Egyetem, az amerikai University of Minnesota és a német Karlsruhe Institute of Technology kutatóival dolgozunk együtt. A témakörben végzett kutatási eredményeinket több rangos külföldi és hazai szakfolyóiratban és tudományos fórumon, például az Európai Marketing Akadémia konferenciáin publikáltuk. Összefoglalónkkal fel szeretnénk villantani azokat a legújabb tudományos eredményeinket, amelyek megítélésünk szerint a vállalatok számára a legfontosabbak lehetnek. Bízunk abban, hogy Önök is érdekesnek, gondolatébresztőnek és innovatívnak fogják tartani ezeket az eredményeket

Hogyan lesz a piackutatásból marketingtudás?

A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, milyen értéklánc mentén alakul a piackutatásból származó információ marketingtudássá; mitől függ, hogy a kutatási tanulmány csak egy újabb „papírkupac”, vagy a vezetői döntéstámogatás hasznos eszköze lesz. A szerző modelljében azokat a tényezőket vizsgálja, amelyek leginkább magyarázzák a piackutatások eltérő mértékű felhasználását. Ezt követően empirikusan teszteli a hipotéziseket a legnagyobb árbevétellel rendelkező magyar vállalatok adatait tartalmazó mintán. Az eredmények szerint a piackutatások akkor épülnek be hatékonyan a marketinginformációs-rendszerbe, ha a marketingvezető bízik a piackutatóban, és jó minőségűnek tartja az elkészült piackutatást. A döntéshozók nagyobb valószínűséggel tanulnak azokból a piackutatásokból, amelyek egy konkrét kérdés, probléma megoldását segítik, mint az általános, piacleíró tanulmányokból

A piaci információk szerepe a vezetői döntéshozatalban és a tudásteremtésben

A szerző tanulmányában arra a kérdésre keresi a választ, milyen értéklánc mentén alakul át a piackutatásból származó információ marketingtudássá; mitől függ, hogy a kutatási tanulmány csak egy újabb „papírkupac”, vagy a vezetői döntéstámogatás hasznos eszköze lesz. Eredményei szerint a piackutatások akkor épülnek be hatékonyan a marketing információs rendszerbe, ha a marketingvezető bízik a piackutatóban, és jó minőségűnek tartja az elkészült piackutatást. A döntéshozók nagyobb valószínűséggel tanulnak azokból a piackutatásokból, amelyek egy konkrét kérdés, probléma megoldását segítik, mint az általánosabb, piacleíró tanulmányokból. A szerző többváltozós matematikai-statisztikai modell felállításával azonosítja azokat a változókat, amelyek leginkább magyarázzák piackutatások eltérő mértékű felhasználását. A modellt egy 2003-ban végzett, hazai nagyvállalatokat reprezentáló kérdőíves felmérés mintáján empirikusan teszteli

Információ-felhasználási minták a magyar nagyvállalatoknál

Kutatásunkban a magyar nagyvállalatok körében vizsgáltuk az információ-felhasználási mintákat a piackutatások példáján, majd ezeket a rutinokat összevetettük a témakör nemzetközi szakirodalmában fellelhető információ-felhasználási módozatokkal. Eredményeink szerint a magyar menedzserek a piackutatásokat a döntéshozatalon és a piaci tanuláson kívül arra is használják, hogy saját vállalaton belüli, vagy cégük piaci pozícióját jobb színben mutassák be. A magyar cégek a piackutatásokat arra is használják, hogy álláspontjukat – az anyavállalattal szemben– hathatósabban tudják képviselni. Előfordul, hogy elferdítik, tévesen interpretálják azokat a kutatási eredményeket, amelyek rossz színben tüntetik fel a vállalatot. Tanulmányunkban rámutatunk arra, hogy a témakör kutatásaiban legtöbbször alkalmazott tipológia szűken értelmezi az információ felhasználás fogalmát - figyelmen kívül hagyja például a tacit tudás bővüléséhez kapcsolódó felhasználási módot

Kutatás-módszertani trendek a marketingben

Az üzleti élet globalizálódása, a technológiai fejlődés által nyújtott új eszközök részben új lehetőségeket, részben új feladatokat, elvárásokat jelentenek mind a tudományos, mind a gyakorlati marketingkutatás számára. Változnak az adatfelvétel módszerei, a fogyasztók attitüdjének és magatartásának változásával a primer kutatás módszerei között is hangsúlyeltolódás következik be, megnő a megfigyeléses, a kísérleti vizsgálatok szerepe. A kvalitatív és kvantitatív kutatás közötti határvonal is elmosódik, mindkét kutatási módszertanban új típusú módszerek jelennek meg és terjednek el. A nagy adatbázisok, a Big data lehetőségeit is integrálnia kell a marketingkutatásnak és az adatelemzésnek. A tanulmány a jelenlegi változások, valamint a jövőbeli szcenáriók felvázolására is kísérletet tesz

Kiemelt állati eredetű hungarikumok marketinglehetőségeinek elemzése = Analysis of the marketing facilities of outstanding hungaricums of animal origin

Az OTKA kutatás keretében a Magyar szürke szarvasmarha és a Mangalica sertés, valamint a belőlük készült termékek marketinglehetőségeinek elemzését tűztük ki célul a kínálati és a keresleti oldal összefüggéseinek feltárása révén. A kutatás során elsőként szekunder piackutatási módszereket alkalmaztunk, majd átfogó és több irányú primer piackutatás végeztünk el. A fogyasztók attitűdjeinek és preferenciáinak felmérésére elsőként fókuszcsoportos-elemzéseket hajtottunk végre, majd egy 300 fős országos reprezentatív kérdőíves megkérdezést bonyolítottunk le. A keresleti oldal feltárása mellett a kínálati oldal elemzését is elvégeztük. Ennek keretében szakmai mélyinterjúkat készítettünk a két kiemelkedő hungarikumot jól ismerő ágazati szakemberekkel: termelőkkel, feldolgozókkal és kereskedőkkel. A szekunder adatok, ill. a mélyinterjúk, szakmai konzultációk alapján feltártuk a termelés, a feldolgozás és az értékesítés feltételrendszerét, illetve az integrációs kapcsolatokat. Az egyes termékek esetében SWOT elemzést készítettünk, majd termékenként külön-külön kidolgoztuk az alkalmazandó marketingstratégiák alapelveit, meghatároztuk a lehetséges célpiacokat, az egyes hungarikumok pozícióját, valamint a pozícióhoz társuló marketingeszközöket. | In the framework of the OTKA research, our purpose was to analyze the marketing opportunities of the Hungarian Grey cattle and the Mangalica pig breeds by revealing connections between the supply and demand. During the research, at first secondary market research methods were used, then a comprehensive and multi-directional primary market research was conducted. In order to observe the consumers? attitudes and preferences, at first focus group interviews were done, then a country-wide representative questionnaire survey with 300 people was conducted. In addition to exploring the demand, the supply was analyzed as well. During the latter research, professional depth interviews were made with two experts who are familiar with these two important Hungaricums: farmers, meat-packings and traders. On the basis of the secondary data, depth interviews and professional consultations, the condition system of production, processing and selling, as well as the integration connections were explored. SWOT analyses had conducted, and then the directions of marketing strategies, possible target markets, positions of the Hungaricums and the associated marketing methods were elaborated for each product

Reading before buying - exploring consumer attitudes toward informative function of packaging

Oftentimes, packaging is the first and only marketing tool consumers encounter before a purchase, therefore it is considered to be the most important communication and informative tool (Behaegel, 1991; Peters, 1994). The aim of the research is to better understand food label usage of consumers. To make the identification of behaviour patterns possible and to understand the way consumers use labels on packaging netnography has been chosen as the research method. We identified market factors in our research which result in label use. Based on our results, two large consumer segments were identified: conscious and non-conscious consumer behaviours. Reading information on packaging can be classified in two ways, according to method of use (superficial, conditional, incidental) and place (home, or point of sale)