Az igazi otthon dísze!

A plakáton egy kövérkés, kopaszodó, szemüveges, jól öltözött kereskedő kínálja portékáját. A vevők, egy kalapos hölgy és egy szintén elegáns férfi érdeklődve nézik a figyelmükbe ajánlott, díszesen keretezett női portrét. Egy üres képkeretben olvasható: "Hoffmann Budapest, IV., Károly-körút 28, IV., Gerlóczy-utca 5 Telefon [...] Alapítva: 1880"

Önkéntes koordinátori munka és önkéntesség a Baptista Egyházi Szociális Módszertani Központban = Volunteering and role of volunteer coordinator work at the Baptist Church Social Methodological Centre

Az önzetlen segítségnyújtás a keresztényi élet része. A baptista egyház életén belül is mindig elsődleges szerepet játszott a krisztusi parancs: a felebaráti szeretet és a diakónia. 2017-ben jött létre a Baptista Szociális Módszertani Központ, amelyben újra kellett szervezni az önkéntes munkát 30 önkéntessel. Módszertani tevékenységünk végzéséhez elengedhetetlen az ellátórendszer alapos szakmai ismerete és ebbe a rendszerbe kell beilleszteni az önkéntesek munkáját. Önkénteseinket felkészítjük mind az intézményi, mind pedig az intézményen kívüli önkéntes munkára. Az önkéntesek toborzásán, képzésén és foglalkoztatásán túl az az önkéntes koordinátor feladata, hogy erősítse a már meglévő párbeszédet és az együttműködést a baptista önkéntesek, a gyülekezetek és a szolgáltató intézmények között. | Giving selflessly is part of Christian life. The Baptist Church, always lived by Jesus’ command: love and serve your neighbour. In 2017, the Baptist Social Methodist Centre was established, in which volunteerism had to be rearranged with 30 volunteers. To complete our work of methodology, a thorough professional knowledge of the care system and the inclusion of volunteers was required. We train our volunteers to work both in and outside of the institution. In addition to recruiting, training, and employing volunteers, the volunteer coordinator’s job is to strengthen the existing dialogue and collaboration between Baptist volunteers, congregations, and service institutions

Közvetítő kereskedelem, migráció és az etnicitás politikája. Az erdélyi gábor romák megélhetési stratégiái

Az alábbi tanulmány a gábor romák között ma elterjedt megélhetési stratégiákkal kapcsolatos tapasztalataim egy részét foglalja össze. Példák sorával szemlélteti, hogy a gábor kereskedők hogyan alkalmazkodtak – többnyire sikeresen – a rendszerváltás utáni gazdasági és társadalmi átalakulás kontextusában megjelenő új kihívásokhoz, és részletesen elemzi, hogy milyen szerephez jut az etnicitás politikája a megélhetési stratégiák megtervezése és alkalmazása során. A tanulmány célja egyrészt az, hogy „láthatóbbá” tegye azon gazdasági gyakorlatokat, amelyek révén a gáborok jövedelemre tesznek szert, ily módon demisztifikálja a „termelés” folyamatát, valamint ellensúlyozza és kiegészítse a gábor roma presztízstárgy-gazdaság elemzésére fókuszáló, korábbi kutatói érdeklődésem fogyasztás-centrikusságát. Emellett a tanulmány elősegítheti a többségi társadalom tagjai által a romákhoz gyakran társított, munkával és munkaetikával kapcsolatos, olyan negatív sztereotípiák dekonstruálását, amelyek a romákat „munkakerülőkként” stb. mutatják be, ezen keresztül pedig hozzájárulhat a hétköznapi (média- és egyéb) diskurzusok romaképének destigmatizálásához. | The study summarizes the author’s field experience regarding the most widespread strategies of subsistence among the Romanian Gabor Roma. Through a series of examples, it demonstrates how Gabor traders adapt themselves – most, successfully – to the new economic and social challenges that have emerged in the post socialist transformation. The study also delineates and analyzes how the politics of ethnicity is employed in their strategies of subsistence. It aims to make the economic practices through which the Gabors earn their living more “visible” (thereby demystifying the process of “production”) and counterbalancing and complimenting the dominance of “consumption” which characterized the author’s earlier studies concerning of the prestige economy of the Gabor Roma. Furthermore, the study may help to deconstruct negative ethnic stereotypes regarding the strategies of subsistence and work ethic of the Roma, such as “Roma are lazy”, and, as a result, it may contribute to the destigmatization of Roma in everyday – media and other – discourses

Fenntartható gazdálkodási rendszerek a Közép-magyarországi Régióban

Az ökológiai gazdálkodás azon fenntartható gazdálkodási rendszerek csoportja, melyekben magas tápértékű, minősített és ellenőrzött, kiváló élelmiszereket állítanak elő. Az Európai Unióban is évről évre nő a jelentősége és az ilyen módon művelt területek nagysága, valamint az ilyen módszerrel előállított élelmiszerek piaci szerepe. A magyar helyzet átfogó jellemzésére az első minősítő és tanácsadó szervezetek megalakulása óta nem volt példa. Kutatásunkban arra teszünk kísérletet, hogy a Közép-magyarországi Régióban tevékenykedő ökológiai gazdálkodást folytató termelőket, ökológiai termékek feldolgozását végző, illetve ökológiai termékekkel kereskedő vállalkozásokat elemezzük, vizsgáljuk

Iparosok és kereskedők Csongrád megyében 1892-ben.

Mivel az 1890. évi népszámlálás csak a törvényhatóságok szintjén nyújt foglalkozás-statisztikát, így ebből az időből a történeti Magyarország településeinek az elemi szintjéről csupán csak a Jekelfalussy-féle címtár révén szerezhetünk információkat. Ekkor Csongrád megye 18 településén összesen 6466 önálló iparos és kereskedő tevékenykedett. Ennek 83,5%-a, 5398 vállalkozó a négy városban (Szegeden, Szentesen, Hódmezővásárhelyen és Csongrádon) működött. Mivel a megye lakosságának 73,7%-a volt városlakó, ez azt jelentette, e helyeken nagyobb volt az iparos-sűrűség: itt átlagosan 28 önálló iparűző jutott ezer lakosra, míg a falvakban csak átlag 15,5. Csongrád megye falvaiban 79-féle mesterség összesen 1068 mestere dolgozott. A legelterjedtebb és a legnépesebb foglalkozás a kovács volt (118),amelyet a bognár (92). A harmadik legnépesebb ipar azonban a cipész volt: igaz, hogy csak 8 faluban, de 72 mesternek ez adott szerény megélhetést. 11-11 településen volt kocsma és szatócs üzlet, összesen 53, illetve 51 vállalkozó adta erre a fejét

A pénzügyi piacok mikrostruktúrája: Mit veszítünk a piaci súrlódásokkal?

Az áttekintő tanulmányban arra keressük a választ, hogy mit és miért veszítenek az intézményi pénzügyi piacokon kereskedő szereplők a piaci súrlódások és az egyes piacok sajátos mikrostruktúrája következtében a walrasi piacon való kereskedéshez képest. Egységes elemzési keretben és jelölésrendszerben mutatjuk be a tőzsdén kívüli kereskedés fő formáit: a közvetlen keresés és alku folyamatát, a köztes közvetítő hatását és a hálózaton való kereskedést, majd ugyanebben a keretben térünk ki a központosított piacok működésére is, ahol az árjegyzői valamint az ajánlatvezérelt piacokat tárgyaljuk. A dolgozatban általános helyzetképet adunk arról is, hogy bizonyos eszköztípusokkal (bankközi hitel-betét, kötvény, részvény, deviza, derivatíva) jellemzően milyen mikrostrukturális környezetben kereskednek ma a pénzügyi piacokon

Mit veszítünk a piaci súrlódásokkal?

Áttekintő tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy mit és miért veszítenek az intézményi pénzügyi piacokon kereskedő szereplők a piaci súrlódások és az egyes piacok sajátos mikrostruktúrája következtében. Egységes elemzési keretben és jelölésrendszerben mutatjuk be a tőzsdén kívüli kereskedés fő formáit: a közvetlen keresés és alku folyamatát, a köztes közvetítő hatását és a hálózaton való kereskedést, majd ugyanebben a keretben térünk ki a központosított piacok működésére is, ahol az árjegyzői, valamint az ajánlatvezérelt piacokat tárgyaljuk. Általános helyzetképet adunk arról is, hogy jellemzően milyen mikrostrukturális környezetben kereskednek ma bizonyos eszköztípusokkal (bankközi hitel–betét, kötvény, részvény, deviza, derivatíva) a pénzügyi piacokon. Journal of Economic Literature (JEL) kód: G10, G14, D44, D47