Hivatkozási mintázatok, izoláció és ülésvezetői kontroll az 1924. évi középiskolai törvény nemzetgyűlési vitájában

A politikai atmoszféra jellemzőinek egybevetése ösztönzőleg hat annak vizsgálatára, hogy a sajátos felütéssel meginduló vitában milyen erőhatások érik, formálják a törvényjavaslathoz kapcsolódó felszólalások, megnyilvánulások struktúráját.1 A tanulmány célja annak kiderítése, hogy ez a hálózat (és a hozzá kapcsolódó egyéb attribútumok) egybeesnek-e azokkal a fentebb leírt törésvonalakkal, amelyek a Trianon utáni Magyarország parlamentáris kultúráját (ezen belül is oktatásügyi törvényhozását) jellemezték

A laikus pedagógiai nézetek megjelenése az interneten

Az internet mind szélesebb körű térnyerésével új problémák és kérdések merülnek fel. Az eddig jórészt szóban terjedő laikus pedagógiai vélekedések internetes megjelenése jóval messzebbre mutat, mint a laikus nézetek csupán formai megváltozása. Néhány nagy port kavart pedagógiai vonatkozású esemény interneten tapasztalható reakcióit elemezve a következő kérdésekre keresem a választ: Miben különböznek a szóban és az interneten terjedő laikus nézetek? Megfigyelhetők-e olyan jellegzetességek, melyek az internetes vélekedésekre jellemzőek

Az információterjedés szerepe az innováció-elfogadásban. Az okostelefonok és az on-line kollektív intelligencia (Role of informationspread in the innovation acceptance: the smart phones and the online collective intelligence)

A tanulmány célja az innováció-terjedés marketingvonzatú irodalmának bemutatása, valamint betekintés az exploratív tartalomelemzés módszerével az informális, kollektív intelligenciát generáló on-line felületek, nevesül a blogok és fórumok kutathatóságába. Az okostelefonok innováció-elfogadásának példáján keresztül a szerzők megpróbálják felderíteni az információterjedés elméletének megvalósulását az elemzett felületeken. Bemutatnak három, a mintára jellemző információterjedési és felvett szerep mintát, melyek alapul szolgálhatnak a további célirányú kutatások számára. / === / Adaptive smart phones that give space for user-added functions create active online discussions. Committed users are ready to share information, advise others, while less expert users seek this information. In their paper the authors show that related user-generated content i.e. blogs and bulletin boards provide a rich data source for analysis, which gives them the opportunity to further elaborate on the diffusion of information in the case of smart phone usage among online Hungarian users. Online collective intelligence may well contribute to the diffusion of innovations through diffusing information. Following a thorough review on the literature on the diffusion of innovations, in their exploratory content analysis, they found two categories of users on the analyzed boards: a first group we dubbed "experts" (corresponding to innovators in Bass's typology) that made a special effort trying to solve particular problems thus contributing to collective intelligence, thus reducing (among others) the perceived complexity of these phones and adding to their trialability, both factors influencing users' innovation acceptance, and a second group, "simple users" (or imitators in Bass's typology), uninterested in product innovation, still asking questions and searching for solutions concerning extant technology. Manufacturers do not seem yet to regard these boards as a source of valuable data, even though these clearly serve as an important pool of information and a growing factor of decision for their potential customers

Milyen euró kell nekünk? És mi végre?

A jelen hozzászólás Neményi Judit és Oblath Gábor által vizsgált három nagy kérdéskör, az euróövezet működési szabályainak átalakulása, a magyar gazdaságpolitika és a növekedés, valamint a közös valuta bevezetése közül csak a harmadikkal kapcsolatos észrevételeket fogalmaz meg, alapvetően a reformok politikai gazdaságtana által a nemzetközi irodalomban kialakított elemzési szinten és a teljesség igénye nélkül

Az Ásvány-földtani Intézet története 1949-ig

Jelen dolgozatomban a Debreceni Tudományegyetem (egykori Tisza István-Tudományegyetem) Ásvány-földtani Intézetének kialakulását és történetét kívánom bemutatni egészen az 1949-es nagy felsőoktatási átalakításig bezárólag, az akkori egyetemi rendszer, az egyszemélyes tanszékek miatt a vezető professzorokra helyezve a hangsúlyt. A korabeli tanrendekből jól kimutatható, hogy ebből a berendezkedésből eredően a professzor érdeklődési területe határozta meg az előadások tematikáját, továbbá egy tanszék egész profilját is. Fő forrásaim a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Kari Tanácsülési Jegyzőkönyvei voltak, de emellett felhasználtam a meglévő csekély szakirodalmat, valamint egykori hallgatók visszaemlékezéseit is