A felsőfokú továbbtanuláshoz szükséges németnyelv-tudás

A képzési és vizsgatartalmak társadalmi érvényességét fontosnak tartó felfogásnak megfelelően az idegen nyelvi érettségi vizsgák követelményeinek meghatározásánál lényeges annak feltérképezése, milyen típusú nyelvtudással kell rendelkezniük az idegen nyelvet tanulóknak ahhoz, hogy nyelvtudásuk a társadalmi lét különböző területein használható legyen. Mit kell tudniuk például az érettségizőknek ahhoz, hogy a nyelvet a különböző felsőoktatási intézményekben használni tudják

A felsőfokú továbbtanuláshoz szükséges németnyelv-tudás

A képzési és vizsgatartalmak társadalmi érvényességét fontosnak tartó felfogásnak megfelelően az idegen nyelvi érettségi vizsgák követelményeinek meghatározásánál lényeges annak feltérképezése, milyen típusú nyelvtudással kell rendelkezniük az idegen nyelvet tanulóknak ahhoz, hogy nyelvtudásuk a társadalmi lét különböző területein használható legyen. Mit kell tudniuk például az érettségizőknek ahhoz, hogy a nyelvet a különböző felsőoktatási intézményekben használni tudják

Hallgatói visszajelzések a kényszertávoktatásra való átállásról és a digitális módszertani megújulásról az egyetemi szaknyelvoktatásban:: egy kérdőíves felmérés tanulságai

  This study explores university students’ perceptions on the introduction of emergency remote teaching in March 2020 and summarises related findings. The theoretical part of the paper discusses methodological renewal necessitated by the switch to digital education; more specifically, comprises willingness to learn autonomously and ICT in language education. The study describes how emergency remote teaching was introduced and practiced at Budapest Business School: it details what work forms were used during languages for specific purposes classes; to what extent students felt the given work forms were useful and effective; how the switch to digital education impacted students’ motivation to language learning; and what arrangements of digital education the students regarded the most effective. In addition to a number of conclusions, data collected seem to underpin the following: students unanimously require real-time interaction with educators and peers; those students who had online personal connections with their instructors remained more motivated; in their capacity as facilitators and as co-managers and co-supporters of the learning process, educators continue to assume a pivotal role in maintaining and increasing motivation.Kutatásunk célja, hogy a 2020 márciusában történt digitális munkarendre való átállással kapcsolatos felsőoktatási hallgatói tapasztalatokat felmérjük és a vonatkozó következtetéseket levonjuk. Tanulmányunk elméleti részében kitérünk a digitális átálláshoz szükséges módszertani megújulásra: így foglalkozunk az autonóm tanulási hajlandósággal, valamint az információs és kommunikációs technológia alkalmazásával. Kutatásunk kapcsán leírjuk, hogy a Budapesti Gazdasági Egyetemen hogyan valósult meg a digitális átállás: milyen oktatási környezetben tanultak a szaknyelvi órákon; a hallgatók mennyire érezték hasznosnak az ilyen formájú oktatást; milyen hatással volt a digitális átállás a diákok tanulási motivációjára; a hallgatók véleménye szerint milyen lenne a digitális oktatás leghatékonyabb formája. Számos egyéb megállapítás mellett adatainkból világosan kirajzolódik: a hallgatók egyöntetűen igénylik a valós idejű interakciót az oktatókkal és társaikkal; azon hallgatók, akik személyes kapcsolatot ápoltak az oktatójukkal, motiváltabbak maradtak; az oktatóra kiemelt szerep hárul a motiváció fenntartásában és növelésében facilitátorként, valamint a tanulási folyamat részbeni irányítójaként és támogatójaként

A nyelvtanulók tanulási folyamatának támogatása – néhány példa a coaching-jellegű megközelítés alkalmazására a CORALL projekt kontextusában

A nyelvoktatásról, szaknyelvoktatásról folyó szakmai diskurzus állandó eleme az utóbbi évtizedekben a pedagógiai kultúraváltás szükségessége. E komplex témakör egyik meghatározó tényezője a tanári szemléletváltás, az elmozdulás a hagyományos tanárközpontú megközelítéstől a tanulói döntéseknek nagyobb teret adó, a tanulási folyamatot támogató tanári szerep irányába. A tanári szerepkör bővülését jelzik a különböző angol nyelvű megnevezések is: advisor, coach, consultant és facilitator. A közelmúltban sokan foglalkoztak a tanácsadás és a nyelvi coaching területével, számos különböző megközelítésben. Az Erasmus+ stratégiai partnerségen alapuló CORALL projekt (Coaching-oriented Online Resources for the Autonomous Learning of LSP 2019-2022) célja a hallgatók autonóm nyelvtanulásának fejlesztése és az ehhez kapcsolódó pedagógiai kultúraváltás elősegítése a projekt címében szereplő coaching-oriented/coaching-jellegű szemlélet alkalmazásával. Utóbbi kifejezést a CORALL projekt számára alkottuk meg. A projekt céljai közé tartozik a tanulók tudatosságának fejlesztése tanácsadó/coaching-szemlélet alkalmazásával. Mivel a coaching technikák megfelelő alkalmazásához képzés szükséges, a projektben képviselt nyelvoktatás elsősorban a coaching-szemléletű hozzáállást helyezi előtérbe. Tanulmányunkban összefoglaljuk a „coaching-oriented” szemlélet lényegét, és néhány példán keresztül bemutatjuk, hogyan jelenik meg ez a megközelítés a CORALL projektben létrehozott eszközökben és modulokban