A reformpedagógiai irányzatok iskolaépítési törekvései

Dolgozatomban az iskolaépületek elhelyezését és környezetét, építészeti megoldásainak változásait, az iskolaépületek, valamint az iskola berendezése, továbbá az ott használatos eszközök történeti fejlődését igyekszem nyomon követni az egyes reformpedagógiai irányzatok megjelenésének kronologikus sorrendjében.Ennek aktualitását az utóbbi időszak reformpedagógia iránti felfokozott érdeklődése indokolja

Korszerű iskolaépítési törekvések Magyarországon. Egy 1965–1970 között lezajlott iskolaépítési kutatás aktualitása

A hatvanas évek második felében lefolytatott első – és máig egyetlen – hazai komplex iskolaépítési kutatás összefoglaló megállapításai és állásfoglalásai nem találkoztak az oktatáspolitika akkori irányítóinak egyetértésével. A kutatás építészeti és pedagógiai munkarészeinek összefoglalóját áttekintve azt kell megállapítanunk, hogy jóllehet a kutatócsoport ajánlásainak nagy része ma is aktuális, számos javaslatuk máig sem valósult meg

Az iskola-egészségügy és a tanulási környezet korszerűsödése Magyarországon – a századforduló körüli évtizedekben

A XIX. század végi Magyarország sajátos társadalmi, politikai és gazdasági viszonyait – az európai tendenciákkal párhuzamosan vizsgálva – jelentős változásokat tapasztalunk az iskolai terek minőségében. A higiéniai diskurzus kibontakozása; a kiegyezést követő gazdasági fellendülés, az építész-tervezők rendelkezésére álló új, egészségesebb építőanyagok, az iskolaorvosok követelései és a neveléstudomány szakembereinek pedagógiai érvei együtt eredményezték a szervezett nevelés-oktatás körülményeinek hazánkban soha eddig nem tapasztalt javulást. Kutatásomban ezt a folyamatot követem nyomon, és az elsődleges források elemzésével mutatom be a századfordulót megelőző és az azt követő évtizedben Budapesten kibontakozó interdiszciplináris diskurzust, amelynek eredményeként megszülettek az első javaslatok és állásfoglalások, majd törvényi előírások. Dolgozatomat kétirányú kitekintéssel zárom, mely szerint a fentiek egyenes vonalú következménye egyrészt a századelő falusi iskoláiban, másrészt a Bárczy-féle iskolaépítési akció során 36 fővárosi iskolapalotában megvalósult higiéniai és pedagógiai szempontokból egyaránt példaértékű tanulási környezet. Kulcsszavak: iskolaépítészet, iskola-egészségügy, higiéniai diskurzus, dualizmu

Korszerű iskolaépítési törekvések Magyarországon : egy 1965–1970 között lezajlott iskolaépítési kutatás aktualitása

A hatvanas évek második felében lefolytatott első – és máig egyetlen – hazai komplex iskolaépítési kutatás összefoglaló megállapításai és állásfoglalásai nem találkoztak az oktatáspolitika akkori irányítóinak egyetértésével. A kutatás építészeti és pedagógiai munkarészeinek összefoglalóját áttekintve azt kell megállapítanunk, hogy jóllehet a kutatócsoport ajánlásainak nagy része ma is aktuális, számos javaslatuk máig sem valósult meg

A reformpedagógiai irányzatok iskolaépítési törekvései

Dolgozatomban az iskolaépületek elhelyezését és környezetét, építészeti megoldásainak változásait, az iskolaépületek, valamint az iskola berendezése, továbbá az ott használatos eszközök történeti fejlődését igyekszem nyomon követni az egyes reformpedagógiai irányzatok megjelenésének kronologikus sorrendjében.Ennek aktualitását az utóbbi időszak reformpedagógia iránti felfokozott érdeklődése indokolja

Current Issues of Practical Training in Engineering Teacher Education in Hungary

A pedagógussá válás folyamata már az egyetemre kerülés előtt megkezdődik. A képzésbe belépő tanárjelölt számos iskolai tapasztalattal rendelkezik, azonban nézeteinek, tudásának, attitűdjeinek, elkötelezettségének a fejlesztésére van szükség ahhoz, hogy eredményesen láthassa el majd a feladatát. (Falus, 2014) Ugyanakkor a pedagógussá válás nem korlátozódik az egyetemi tanulmányok éveire, hanem a diploma megszerzése után teljesedik ki. A pályán eltöltött idővel és a megszerzett gyakorlattal együtt változik a pedagógus gondolkodása és a tevékenysége. (Berliner, 2005) A tanárképzésnek a pedagógiai-pszichológiai, szakmódszertani tárgyak és az iskolai gyakorlatok adják a gerincét. A kezdő pedagógusok az iskolai gyakorlatokon szembesülnek az iskolai valósággal, ekkor nyílik lehetőségük az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazására. A pályakezdés időszakát szokták a „valóság sokk” elnevezéssel illetni, hiszen a pályakezdő számos nehézséggel találkozhat az iskolai életben. A tanulmány a gyakorlati mérnöktanárképzés során felmerülő kérdéseket, problémákat tekinti át. Bemutatja a Közösségi pedagógiai gyakorlat, a Szakmódszertani iskolai gyakorlat és az Összefüggő iskolai gyakorlat lehetőségeit és nehézségeit a hallgatók számára, valamint ismerteti a portfóliókészítés problematikáját.The process of becoming an educator starts well before getting into university. Although students entering the teacher training system have a great many experiences from their own school years their views, knowledge, attitudes and commitment all need to be developed in order for the future teachers to efficiently perform their task. (Falus, 2014) However, becoming a teacher is not limited to the university years but will evolve after obtaining one’s degree. With the time spent in the profession and the experience gained, the teacher’s thinking and activity both change. (Berliner, 2005) The backbone of teacher training is provided by educational-psychological and subject-specific methodology subjects, along with teaching practice. Trainee teachers are faced with the school reality during their teaching practice, when they have the opportunity to apply their theoretical knowledge. The time of starting one’s career is sometimes called a “reality shock”, as beginning teachers are likely to encounter several difficulties in the school life. Ours paper will survey the practical questions and problems arising during engineer teacher training. It will present the opportunities and difficulties of the Community Pedagogical Practice, the Subject-specific methodology school practice and the Convergent school practice for students and will also describe the process of creating a portfolio

Improving Security and Environmental Awareness through Game-Based Learning with Minecraft

This paper presents an innovative educational approach centered on the use of the game Minecraft to shape attitudes and develop knowledge in young people. The Children’s University summer camps, although they revolve around various subjects, share a common goal: to enhance environmental and safety awareness and foster technological interest among younger generations. These camps enable students from participating elementary schools to learn interactively about key areas such as sustainable energy sources, information protection, and security in buildings. In the virtual realm of Minecraft, players encounter real-life challenges that demand the utilisation of their creativity and problem-solving abilities. The effectiveness of the camps was measured through questionnaire surveys. 33.3% of participants felt the knowledge acquired at the camp was very useful, and 38.9% felt it was useful for their future studies or careers. 55.6% of the participants felt that their problem-solving skills and creativity had greatly improved during the camp, while 27.8% noticed a less significant improvement in these skills. The camps were characterised by an atmosphere of cooperation and openness. The results of questionnaire surveys confirmed the effectiveness of the camps, not only in terms of improving environmental and safety awareness but also in terms of fostering creative work through cooperation