Light-trap Catch of the Common Cockchafer (Melolontha melolontha L.) Depending on the Atmospheric Ozone Concentration

The study deals the efficiency of light trapping of the Common Cockchafer ( Melolontha melolontha L.) (Coleoptera: Melolonthidae) in connection with the ozone concentration of air. The data of the Hungarian forestry light trap network w ere used for the years 1997 through 2006. We calculated relative catch values of from the number of caught insects. We assigned these to the ozone values of the respective days. For the classified d ate pairs regression equations were calculated. We established that the light trapping is most effecti ve if the ozone concentration is high. As opposed t o this, low ozone concentration reduces the success o f the catch. Our results may be utilized in plant protection and forest protection prognose

Sex Ratio Analysis of Some Macrolepidoptera Species Collected by Hungarian Forestry Light Traps

AbstractWe analysed the sex ratio of 32 macrolepidopteran species caught by Hungarian forestry light traps. That the ratio of males and females collected by light trap varies by species has been known for decades; however, the sex ratio found in the natural population is not known. All 32 species were processed separately, but by the same method. Both males and females were counted throughout the whole swarming. We calculated these figures and inspected the difference in the level of significance with the χ2 test. For each swarming we calculated the percentage of males and females. We also calculated the values of the variation coefficients, which express the deviations in average percentages.Males make up the majority of the moths captured in the trap; this result was mirrored by 29 of the 32 species investigated. One of the exceptions was the Pelosia muscerda Hfn. where we observed a male to female ratio that was equal. In addition to that Watsoniana cultraria Fabr. is the only one species captured by light traps that showed a significant female majority.Our results confirm that the majority of moths captured in traps are males. However, the proportion of males and females of each species, and even within the same species, tended to differ greatly with each swarming. Yet, it must be noted that these results speak only for those specimens captured by light traps and cannot be related directly to the actual sex ratio of populations living in the natural environment</jats:p

Light-Trap Catch of Insects in Connection with Environmental Factors

This chapter deals with the connection between the light-trap collection of insects and the environmental factors that influence the trapping. These factors are as follows: the solar activity and its effects on the Earth (solar activity featured by Q-Index and the 2800 MHz radio flux, ionospheric storms and atmospheric radio noises, the interplanetary magnetic field sector boundaries, UV-B radiation of the Sun and geomagnetic indices), the moon phases and the polarized moonlight, the weather (macrosynoptic weather situations, weather fronts and air masses, weather events, weather elements), and air pollutants. The presented results show that these all modify the volume of captured insects

Fordítások statisztikai alapú minőségvizsgálata tartalomelemzéssel

A tanulmány egy olyan eljárást mutat be, amely egy olasz szöveg magyar fordításának statisztikai jellemzit vizsgálva igyekszik olyan általános statisztikai összefüggések bemutatására, amellyel meghatározott típusú szövegekben, a statisztikai jellemzk alapján, kiszrhetk a hibás fordítást tartalmazó szövegrészek, illetve bizonyos típusú hibák. Az eljárás során az olasz szöveget meghatározott méret szövegrészekre bontjuk, amelyeket azok magyar fordításával vetünk össze, a szövegrészek statisztikája alapján. Azt feltételezzük, hogy az eljárás az olaszon kívül más nyelvre is alkalmazható, azzal a megkötéssel, hogy a vizsgált statisztikai paraméterek eltérésének általános szabályait az adott nyelvre is ki kell dolgozni

A magabiztosság-krízis skála gyakorlati alkalmazása

Tanulmányunkban egy korábbi kutatásunk elméleti eredményeinek gyakorlati tapasztalatait kívánjuk bemutatni. 2011-ben a Magyar Számítógépes nyelvészeti Konferencián egy új narratív pszichológiai eljárást ismertettünk, melyben összekapcsoltuk a narratív pszichológiai tartalomelemzést és a vokális mintázatok pszichológiai „tartalomelemzését”. Feltételezésünk szerint a krízishelyzet nyelvi-fonetikai mintázata jól körülhatárolható, és ezen jegyek alapján a közl lelkiállapotára vonatkozóan pszichológiailag értékelhet megállapítások tehetk. A nyelvi tartalmi elemek és a megszólalás fonetikai szerkezetének mintázata alapján létrehoztuk a magabiztosság-krízis indexet, melynek értékébl következtetést vonhatunk le a beszél lelkiállapotára vonatkozóan. Vizsgálatunk nyelvi anyagát akkor Shakespeare Lear királyának els és utolsó nagymonológja alkotta, melyekben a krízishelyzet eltti és utáni állapotot vizsgáltuk. Meggyzdésünk volt, hogy a színészi játék modellálta helyzet olyan társas tapasztaláson alapul, amely alkalmas lehet arra, hogy a spontán megszólalások mintázatát követve, a való világban elforduló krízishelyzetekre vonatkozóan is értékelhet információt adjon. Jelenlegi kutatásunkban a magabiztosság-krízis indexet spontán megszólalásokon teszteltük

Paralingvisztikai jegyek a narratív pszichológiai tartalomelemzésben : a magabiztosság-krízis skála

Tanulmányunkban egy újfajta narratív pszichológiai eljárásmóddal lefolytatott vizsgálat kezdeti eredményeit ismertetjük. Arra teszünk kísérletet, hogy a narratív pszichológiai tartalomelemzést és a vokális mintázatok pszichológiai „tartalomelemzését” összekapcsoljuk, vagyis a történetszerkesztésbl és a beszéd jellemzibl az elbeszél bels állapotaira vonatkozó következtetéseinket egységes keretbe foglaljuk. A lelkiállapot-változás, illetve a krízishelyzet nyelvi tartalmi és fonetikai jegyeit párhuzamosan vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a narratív tartalmi jegyek struktúrája és a fonetikai struktúra együttesen jelzik a lelkiállapot-változások intenzitását, minségét. A magabiztosság-dominancia és a krízishelyzet jelzésére, valamint ezek mértékének meghatározására létrehoztunk egy összetett jelzszámot, amelynek értéke a nyelvi markereket és a vokális jelzéseket egyaránt figyelembe veszi. Ezt a jelzszámot magabiztosságkrízis indexnek neveztük el. Az index kiszámításánál a nyelvi markerek relatív elfordulási gyakoriságából képzett arányszámokat összegezzük, melyekhez hozzáadjuk a vokális paraméterekre kiszámolt mérszámokat. A kapott eredmény tartalmaz egy negatív eljel korrekciós mérszámot is. Az index értéke egy olyan skálán mozog, amely alapján következtethetünk a közlő kiegyensúlyozottságára, illetve krízishelyzetére