The Indonesia Policy on Television Broadcasting: A Politics and Economics Perspective

All around the world, the TV broadcasting business has had an enormous impact on the social, political and economic fields. Therefore, in general, most of the countries regulate TV business well to produce an optimal impact on the nation. In Indonesia, the TV broadcasting business is growing very significantly. After implementing Broadcasting Act number 32 of 2002, the number of TV broadcasting companies increased to 1,251 compared to before 2002, which only had 11 channels, and were dominated by the private TV stations. However, the economic contribution of the TV broadcasting business in Indonesia is still small. Even in 2017, the number of TV companies decreased by 14.23% to 1,073. This situation raises a serious question: how exactly does Indonesian government policy regulate the TV industry? This article is the result of qualitative research that uses interviews and document analysis as a method of collecting data. The results showed that the TV broadcasting industry in Indonesia can not develop properly because the government do not apply fair rules to the private TV industry. Political interests still color the formulation of rules in which the government and big TV broadcasting companies apply the symbiotic mutualism policy to protect each other's interests

Neuromarketing – A fogyasztói magatartás vizsgálatának új lehetőségei

A neuromarketing napjainkban egyre több lehetőséget biztosít a fogyasztói döntéshozatal megismerésére, valamint a döntések mögött húzódó motívumok/érzelmek feltárására. Az agykutatás eszközei korábban nem ismert összefüggésekre világítanak rá, amelyeket a marketing szakemberek jól hasznosíthatnak a stratégiai tervezés, termékfejlesztés, kommunikációs stratégia kialakítása és az árazás során. Emellett ugyanakkor figyelembe kell venni azt, hogy a jelenleg használatban lévő kutatási módszerek és eszközök nem tekintenek vissza jelentős múltra, ezért az eredmények gyakorlati felhasználhatósága még korlátozott. Emellett a tudományterület vizsgálati módszertanának folyamatos fejlesztése szükséges a megbízható, gyakorlatban is alkalmazható eredmények érdekében. Dilemmaként merül fel a kutatási eszközök alkalmazhatóságának határa. Jelenleg a szemkamerával, az EEG-vel, a különböző fizikai reakciókat mérő eszközökkel, illetve ezek kombinációival elvégzett kutatások alkalmazása megalapozottnak tekinthető. Ennek nyomán az ilyen jellegű vizsgálatokat már egyes piackutató cégek szolgáltatásként ki is dolgozták. A klasszikus agykutatási eszközök eredményei, valamint a fogyasztói reakciók közötti párhuzamok egyértelmű meghatározása ugyanakkor számos alapkutatási feladat megoldását igényli. Ilyenek lehetnek például a színek, formák, térszerkezet, ízek, illatok és szagok, hangok, zörejek és zenék, tapintás és állag hatásvizsgálata a fogyasztó értékítéletére

A hagyományos magyar élelmiszerek fogyasztói megítélése, különös tekintettel a magyar szürke marha és mangalica termékekre

A közlemény két országos kutatás eredményeit ötvözve mutatja be a hungarikum jellegé élelmiszerek fogyasztói megítélését, kiemelten a mangalica és a szürke marha termékekre vonatkozóan. Vizsgálatunkból kiderül, hogy a hazai fogyasztók körében mind a hungarikum, mind a hagyományos magyar élelmiszer kifejezés igen nagy arányban ismert. A fogyasztási és vásárlási szokások tekintetében igen kedvező képet kaptunk. A megkérdezettek döntå többsége (96,6%) fogyaszt valamilyen hagyományos jellegé élelmiszert. Kiugró eltérést tapasztaltunk azonban a beszerzési forrásokat vizsgálva, a tömegtermékekkel szemben e termékkörnél a direkt (közvetlen) értékesítési csatornák kerülnek elåtérbe. A szürke marha húsának fogyasztása igen alacsony szinté, jellemzåen azért, mert nem ismerik, vagy nem tudják beszerezni a terméket. A fogyasztók több, mint kétharmada nem is tartja elképzelhetånek, hogy a jövåben ilyen jellegé terméket fogyasszon. Akik azonban fogyasztják ezt a húsfélét, azok elsåsorban annak egészségre gyakorolt kedvezå hatásait említik a vásárlás motivációi között. A mangalica esetében jelentåsen nagyobb azok aránya, akik fogyasztják a termékkört, a megkérdezettek közel felének már az asztalára került. Ugyanakkor a nemfogyasztók szinte kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy a jövåben sem tartják elképzelhetånek ezen hústípus fogyasztását, elsåsorban annak magas zsírtartalma miatt. The consumers’ judgement on the traditional Hungarian dishes is introduced in this article relating to the mangalicza pig and the Hungarian grey cattle on the basis of two different research projects. The research revealed that expressions “Hungaricum” and the “traditional Hungarian dishes” are well known among the Hungarian consumers. The greatest part (96,6%) of respondents consume some kind of traditional Hungarian products or dishes. Significant differences can be found between the purchasing channels of the traditional and conventional foods because direct channels are more important in case of traditional ones. The consumption level of the Hungarian grey cattle and its products is low because they are unknown or they are difficult to purchase. More than two third of the consumers cannot imagine to consume it in the future. The consumers of this product group mention its favourable effect on health as the most important among the motivations of purchase. The rate of consumers is significantly higher in case of the mangalicza pig; almost half of the respondents have already consumed this kind of product. At the same time the non-consumers stated that they do not want to try it in the future because of its high fat content

Consumers’ Perception of Risks to the Development of Sustainable Consumption

The article presents consumers’ perception of risks caused by the adoption of the sustainable consumption model in households. The research was based on primary materials from direct personal interviews conducted as part of a questionnaire survey. The results were subjected to a substantive analysis using elements of the content analysis developed by Berelson. The research revealed that consumers observed the risk of balancing consumption in their surroundings. The respondents listed the following risks as the most important: higher costs of consumption, time consumption, the need to engage in the implementation of new rules, control of consumer behaviour, greater consumer involvement, and difficulties resulting from the adoption of this consumption model. The knowledge of the risks caused by the adoption of a sustainable consumption model can be used to develop programmes promoting sustainable consumers’ attitudes and propagating these ideas. The awareness of sustainable consumption requires time to be developed. It is necessary to conduct a further research and analyses of sustainable consumption, because the knowledge and skills in affecting consumers’ attitudes are necessary to develop and strengthen consumption