Az integrált gyomszabályozás és a talajvédelem lehetőségei a környezetkímélő növénytermesztésben = Possibilities of the integrated weed management and soil conservation tillage in the environmentally sound crop production

A kutatás során megállapítottuk, hogy a talaj szerkezetének megóvására jelentős hatással van a talajművelés mikéntje. A direktvetés esetében a kedvező szerkezet kialakulására, csak évek elteltével számíthatunk, de a talajba juttatott szerves anyag hosszútávon javítja a szerkezetességet. Ugyanakkor a szántás szerkezetromboló hatása is cáfolható kísérleteink alapján. A kutatásainkban a lazítás alkalmazása hozta a legkedvezőbb hatást a jó talajszerkezet kialakulásában. A gyomosodási vizsgálatokból kiderül, hogy a gyomkorlátozó hatás tekintetében a szántás bizonyult a legjobbnak, de egyéves gyomok estében a tárcsázás és a lazítással kombinált tárcsás művelés is hatékony volt. A sekély kultivátoros művelés és a direktvetés alkalmazása esetén nagyobb gyomkonkurenciával kell számolni. Továbbá megerősítést nyert, hogy a sekély forgatás nélküli talajművelés elősegítheti az egyéves egyszikű gyomok, esetünkben a Bromus tectorum felszaporodását. A köztes védőnövény alkalmazása a gyomok elleni küzdelemben ugyancsak javasolható. Vizsgálataink szerint a köztes védőnövénnyel borított területeken fele akkora gyomborításra számíthatunk és a köztes védőnövény pozitív hatása a következő évben is érezhető. A szántás kedvező hatását a kórokozók megjelenésével szemben is tapasztaltuk. Továbbá megállapítottuk, hogy a műtrágyaadag csökkenésével a búza levélbetegségeinek gyakorisága növekedett. | In our investigation the beneficial impact of direct seeding regarding soil structure can be expected after some years only, but increasing organic matter content has long-term effect on the abovementioned process. On the contrary, our results disclaim the structure-deteriorating effect of ploughing, when it is done in right time and good quality (preparation at the time of ploughing in one pass). Our data show that loosening was proved to be the most beneficial method in establishing good soil structure. According to our weed-surveys, ploughing was found to be the best method against weeds, but against annual weeds disking and loosening combined with disking were efficient, either. Under shallow cultivation and direct seeding higher weed cover is expectable. Our results indicated that shallow cultivation without inversion can enhance propagation of annual monocotyledonous weeds, such as Bromus tectorum. The application of catch-crops can be advised due to its weed-control effect. The weed-cover has decreased by half under catch-crops and the beneficial effect was shown in the following year, too. The beneficial effect of ploughing was demonstrated against pathogens, either. On the basis of our results, by decreasing nutrient doses the rate of leaf diseases increased

A talajminőség javítás és fenntartás talajhasználati alapjai = Land use bases for soil quality improvement and maintenance

A talajminőség javítás és fenntartás talajhasználati alapjait talajminőség-klíma kísérletben, tarló-klíma kísérletben, továbbá eltérő termőhelyeken, monitorozással tanulmányoztuk. Összefüggést állapítottunk meg a talajminőség romlás és a káros klímahatás mértéke között. A gyökérzóna művelési hiba által korlátozott lazultságát, a vízforgalmat gátló tömör réteg felszín közeli elhelyezkedését, a tömör réteg kiterjedését, a talajszerkezet romlását, a felszínvédelem hiányát minőség rontó tényezőnek értékeltük. Kidolgoztuk a talajminőség kímélés művelési fogásait. A talajminőség javulás alapvető talajhasználati tényezői közé tartozik a lazult réteg optimális mélysége, a morzsakímélés, pozitív nedvesség mérleg fenntartása, a felszíntakarás a kritikus időszakban, a szénkímélés, az aktív földigiliszta tevékenység, a jó tápanyag ellátottság és az egészséges növényi termék előállítását garantáló védelem. Új kihívás a víz- és szénkímélés, feltétele a kímélő művelés, a szervesanyag reciklikáció, a hő-stressz enyhítés, és a felszín védelem. Összefüggést találtunk a talajminőség védelem és a klímakár szintje között. Bizonyítottuk a kímélő talajhasználat komplex hatását a talaj- és a környezet minőség javulásában és a klímakár enyhítésében. A kutatás keretében új fogalmakat alkottunk: hő-stressz, csapadék stressz, klíma stressz, klíma kockázat, klímakár, klímakár csökkentő talajművelés, víz-és szénvesztő művelés, víz- és szénkímélő művelés. | Land use bases of the soil quality improvement and maintenance were studied in soil quality-climate and stubble-climate trials, and in different arable sites. Close correlation was stated between soil quality deterioration and the level of climate damage. The quality deterioration factors were: looseness of root zone limiting by tillage defect, occurrence of water transport limiting compacted layer, extension of compacted layer, soil structure deterioration and clean surface. Factors affecting soil quality improvement were elaborated that are optimal depth of the loosen layer, aggregate and carbon conservation, maintaining a positive water balance, surface cover during critical periods, good activity of the earthworms, optimal nutrient supply and crop protection guaranteeing a health food production. New challenge is the water and carbon conservation, basing on aggregate conservation tillage, organic matter recycling, heat-stress alleviation and surface mulching. Close correlation was found between level of soil quality conservation and climate damage. Complex effect of the conservation land use on soil and environment quality and climate damage mitigation were also proved. New terms were created due to research, as follows: heat-stress, rain stress, climate stress, climate risk, climate damage, climate damage mitigation tillage, water and carbon loss tillage, water and carbon conservation tillage

Indigenous agricultural knowledge: A neglected human based resource for sustainable crop protection and production

Indigenous knowledge, developed over generations and owned by communities or individuals within a community, offers alternative strategies and perspectives on resource management and use. However, as emphasized in the contemporary agricultural history of Ethiopia, the most effective indigenous agricultural knowledge has not been well documented and some of them are replaced by modern techniques. This study was therefore conducted to assess and document community-based techniques to control pests and diseases and the practical implications of indigenous farming techniques. A focus group discussion, key informant interviews and semistructured questionnaires were conducted with 150 farmers. The result showed that a substan tial number (92%) of the farming community uses indigenous based plant protection measures. Indigenous farmers (92%) splash liquids made of cow urine to control the adverse effect of fungi. Farmers are also using different seed selection methods for next season planting. About 29% of the farmers do single head-based seed selection prior to mass harvesting, 34% are collected as “Qerm” and 45% select their seeds during threshing. Indigenous farming knowledge varies with the natural feature of the growing location and cropping system, including the rainfall pattern, soil fertility status, crop, and weed type. The observed positive effect of indigenous agricultural practices on crop production substantiates the need to include these essential approaches in the cultivation system along with the modern agronomic techniques. This might reduce the dependency on expensive and pollutant agricultural inputs. However, sociodemographic factors such as educational level, marital status and farming experience have been found as a determinant factor that influences utilization of indigenous farming knowledge. It can be therefore inferred that documenting indigenous knowledge and proving its applicability scientifically could contribute to organically oriented agricultural production and consequently reduce agriculture’s contribution to environmental pollution