KÖRNYEZETI JÖVŐKUTATÁS: MAGYARORSZÁG 2050

A magyarországi természeti és környezeti állapot változása számos kihívást tartogat számunkra a következő évtizedekben. Annak érdekében, hogy proaktívan tudjunk e változásokkal számolni és rájuk reagálni, lényeges, hogy a megfelelő kutatási potenciál és tudás rendelkezésre álljon számunkra ezen problémák kezelésére. A múlt ismerete mellett (Mihók et al., 2017) a jövő lehetséges változásainak feltérképezése segít abban, hogy célzott kutatások indításával hatékonyabban fel tudjunk készülni az előttünk álló kihívásokra. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont (MTA ÖK) kezdeményezésére a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központjával való együttműködésben 2016-ban indult a Környezeti jövőkutatás: Magyarország 2050 című program, melynek tárgya azon lehetséges veszélyek és lehetőségek feltérképezése, amelyek alapvetően befolyásolhatják Magyarország környezeti állapotát, a hazai biológiai sokféleség és ökoszisztéma szolgáltatások védelmét 2050-ig. A projekt célja, hogy ezen lehetőségek és veszélyek feltárásával javaslatot tegyen olyan kutatási irányokra, témakörökre, amelyek hatékonyan és célzottan segíthetik a természetmegőrzést a következő évtizedekben, valamint hogy további szakmai és közéleti diskurzust generáljon. A kutatócsoportban kooperatívan működött együtt – többek között – ökológus, humán egészségügyi és jövőkutató szakember. További széles látókörű hazai szakértők és jövőkutatók közreműködésével összegyűjtött és értékelt jövőelgondolások alapján a kutatócsoport ökológiai szempontú lehetséges és kutatható témaköröket fogalmazott meg. A metodológiai megfontolások rövid áttekintése után jelen cikk a Magyarországon 2050-re előre tekintő lehetséges és kutatandó komplex ökológiai és humán egészségügyi összefüggéseket mutatja be, azzal a szándékkal, hogy egyrészt további szakmai diskurzust generáljon, illetve a jövővel való szisztematikus foglalkozás jelentőségét hangsúlyozza a szakmai közösség számára, másrészt, hogy tudományos alapozást biztosítson a döntéshozók számára a jövőbeli környezeti változásokhoz kapcsolódó döntéshozatal folyamatában

Részvételi akciókutatással a társadalmi kirekesztés ellen: egy szegedi példa tanulságai = Participatory action research and social integration: conclusions of a case study in Szeged

Large international surveys and regional and national (Hungarian) examinations all show that the vast majority of the European and Hungarian Roma population belongs to the most disadvantaged groups of society. Furthermore, social disadvantages and spatial segregation are often connected. Our paper is based on a case study carried out in Szeged (Hungary) in relation to the problems mentioned. In Szeged, university researchers and social activists have been working together with local Roma leaders and Roma families living in segregated areas (segregates) from the beginning of 2011 within the framework of participatory action research. As a participatory action research-type research process our cooperation has two strongly interconnected goals. First, we aim to generate valuable knowledge about the social integration of Roma. Second, we aim to contribute to local social integration processes by testing our knowledge in practice through actions in the field. Based on our ongoing work, we gained valuable research experience regarding local social segregation and integration and its spatial aspects, and the role of scientific research and researchers in this area. In our study we give an overview of these experiences. Besides introducing some general questions and (ethical) dilemmas regarding social science research dealing with social segregation/integration, we examine how social and spatial integration are interconnected and the requirements social scientists have to meet if they deal with social integration issues within the framework of participatory action research. Our conclusions are that participatory action research sets new challenges for social researchers – because of its action component, for example – and participatory action research dealing with local social integration of the Roma might cause “objective”, “outsider” or “independent” researchers turning into local political actors. However, this “turn” does not necessarily mean a real change in the role of experts, but it rather means that interests and values necessarily appearing behind scientific research are made explicit in the process of participatory action research

Környezeti jövőkutatás: 2050 Magyarország

A hazai természet állapotát befolyásoló tényezők jövőre vonatkozó feltérképezése segíthet abban, hogy hatékonyabban fel tudjunk készülni hatásukra célzott kutatások indításával. A “Környezeti jövőkutatás: Magyarország 2050” című program az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ együttműködésében indult 2016 őszén. A jövőkutatás célja azon lehetséges veszélyek és lehetőségek feltérképezése, amelyek alapvetően befolyásolhatják Magyarország környezeti állapotát, a hazai biológiai sokféleség és ökoszisztéma szolgáltatások védelmét 2050-ig. A munkában az ún. Horizon Scanning (HS) eljárást alkalmaztuk. A szakirodalom áttekintését követően hazai kutatók és szakértők bevonásával három műhelybeszélgetést szerveztünk 2016 októberében összesen 39 fővel, melyen a meghívott szakértők egy ötletbörze keretében osztották meg elképzeléseiket arról, hogy saját szakterületüket tekintve 2050-ig milyen változások várhatók Magyarországon. A műhelybeszélgetés során megfogalmazott 60 jövőállítást jövőkutató szakemberekkel értékeltettük, majd az állítások ökológiai vonatkozásait vizsgáltuk. A jövőkutatók az alábbi kategóriákat különböztették meg: pozitív/negatív hatású folytatódó trend, új trend, divatjelenség („hype”), fontos változások előjelei („gyenge jelek”), és rendkívüli változást kiváltó események. Egy példával illusztráljuk a jövőállítások ökológiai vonatkozásait. Az egyik leginkább pozitív trendként értékelt állítás a transzgenetika nélküli biotechnológia hazai elterjedése, amelyet a gyógyításban, az élelmiszertermelésben, a környezetvédelemben fogunk majd felhasználni. Itt központi kérdésként merül fel, hogy 1) milyen hatásai lehetnek ezen eljárásoknak a hazai környezetre nézve, 2) milyen kórokozók, patogének, invazív fajok stb. esetében merülhet fel ennek a technológiának az alkalmazása? Szükséges a célkeresztben lévő élőlények táplálékhálózatait, funkcionális kapcsolatait megvizsgálni, hogy a beavatkozások rendszerszintű hatásait feltárhassuk. A prezentációban összegzett, a jövőállítások alapján megfogalmazott kutatási irányok ehhez hasonló felvázolása támpontul szolgálhat a természetvédelmi és környezeti kutatási stratégiák proaktív tervezéséhez

Ökoturisztikai fejlesztést megalapozó kérdőíves felmérés a Felső-kiskunsági szikes tavakat látogatók körében

A Felső-kiskunsági szikes tavakat látogatók körében 2015–2016-ban végeztünk kérdőíves felmérést a területen zajló LIFE Nature projekt szocio-ökonómiai vizsgálatának keretében. Célunk a felméréssel az volt, hogy feltárjuk a területre érkezők látogatási szokásait és ismereteit a szikes tavakról és azok élővilágáról, felmérjük hozzáállásukat a lehetséges korlátozásokhoz, és megismerjük ökoturisztikai fejlesztési igényeiket is. Vizsgálataink azt mutatták, hogy a látogatók a környező településekről kirándulás és kikapcsolódás céljából érkeztek, kevesebb mint egynapos időtartamra, és évente többször látogatták a területet. A szikes tavak értékeinek ismerete változó volt. A nem túl erős korlátozásokat a kitöltők nagy százaléka el tudta fogadni kellő irányított alternatíva esetén, de a fotózás térbeli korlátozásával kapcsolatban hezitálást mutattak a válaszok. A turisztikai programokban a természetvédelmi irányultságú programlehetőségeket támogatták, a fejlesztésekben a tanösvény és a madármegfigyelő torony volt a legnépszerűbb, de a komfortérzetet növelő alap- infrastruktúra kiépítését is preferálták. A projektben megvalósult és tervezett fejlesztések a válaszokban megfogalmazott igényekkel összhangban vannak, s megvalósításuk során a természetvédelmi és ökoturisztikai célok harmonizálása is biztosított. A program- és az infrastruktúra-fejlesztés öszszeköthető a környezeti neveléssel, hogy e szép és különleges természeti értékeinkkel kapcsolatos ismeretek is bővüljenek, segítve ezzel a tavak megőrzését is. A kérdőívezés hasznos eszköznek bizonyult az ökoturisztikai fejlesztések tervezéséhez. A vizsgálatot érdemes megismételni a fejlesztések megvalósulása után is

Hallássérült fiatalok helyzetének megismerése kvalitatív módszerekkel

Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy amikor a fogyatékossággal élő emberek helyzetét, jóllétét szeretnénk értékelni, akkor a társadalmi környezetet és az egészségügyi szempontokat egyszerre, együttesen kell megragadni. Ezt az állításunkat egy hallássérültekkel és környezetükkel végzett részvételi akciókutatás első, megalapozó szakaszának eredményeivel támasztjuk alá. Az érintett közösség helyzetének feltárásához kvalitatív módszereket használunk, az értékelés alapját pedig az Amartya Sen nevéhez fűződő képességszemlélet adja. Úgy gondoljuk, a képességszemlélet alternatívája lehet egy hagyományos szakpolitikai megközelítésnek, és segíthet mélyebben megérteni az érintettek helyzetét és ezáltal meghatározni a megfelelő segítés módjait. A tanulmány újdonságát két dologban látjuk. Egyrészt újdonságértékű a hallássérült (siket és nagyothalló) emberekkel és környezetükkel végzett kvalitatív kutatás gyakorlati tapasztalatainak beágyazása egy részvételi akciókutatásba, másrészt eddig nem jelent meg a hazai szakirodalomban a képességszemlélet és a fogyatékosságtudomány összekapcsolása. Tanulmányunkat egyaránt szánjuk a fogyatékossággal élő emberek, különösen a hallássérültek környezetében élő segítőknek, részvételi kutatásokban jártas társadalomkutatóknak, és a fogyatékossággal foglalkozó szakpolitika döntéshozóinak