Matchings in Benjamini–Schramm convergent graph sequences

We introduce the matching measure of a finite graph as the uniform distribution on the roots of the matching polynomial of the graph. We analyze the asymptotic behavior of the matching measure for graph sequences with bounded degree. A graph parameter is said to be estimable if it converges along every Benjamini– Schramm convergent sparse graph sequence. We prove that the normalized loga-rithm of the number of matchings is estimable. We also show that the analogous statement for perfect matchings already fails for d–regular bipartite graphs for any fixed d ≥ 3. The latter result relies on analyzing the probability that a randomly chosen perfect matching contains a particular edge. However, for any sequence of d–regular bipartite graphs converging to the d– regular tree, we prove that the normalized logarithm of the number of perfect matchings converges. This applies to random d–regular bipartite graphs. We show that the limit equals to the exponent in Schrijver’s lower bound on the number of perfect matchings. Our analytic approach also yields a short proof for the Nguyen–Onak (also Elek– Lippner) theorem saying that the matching ratio is estimable. In fact, we prove the slightly stronger result that the independence ratio is estimable for claw-free graphs

Magyar Siketnéma Oktatás 15 (1913) 03

A Siketnéma-Intézeti Tanárok Országos Egyesületének hivatalos lapja 15. évfolyam, 3. szám Budapest, 1913. március hó. Előzménye a "Szemle a siketnémák, vakok, hülyék, gyengeelméjűek, dadogók és hebegők oktatásával foglalkozók szakközlönye". A lap a 26. évfolyam 6. számától (1924) "Siketnémák és vakok oktatásügye a Siketnémák és Vakok Tanárai Országos Egyesületének hivatalos lapja" cím alatt jelent meg

Siketnémák és Vakok Oktatásügye 38 (1936) 01-04

A Siketnémák és Vakok Tanárai Országos Egyesületének hivatalos lapja és szakfolyóirata 38. évfolyam Budapest, 1936. 1-4. szám Előzménye a "Magyar Siketnéma-Oktatás a siketnémák oktatásával foglalkozók szakközlönye". A lap 1=41. évfolyam 1. számától (1939) "Magyar gyógypedagógiai tanárok közlönye a Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Országos Egyesületének hivatalos lapja és szakfolyóirata" cím alatt folytatódott

Studia Litteraria

KöpecziBéla. Barta János 80 éves 5-8. Bán Imre: Egy korszerű Dante-kép körvonalai 9-20. Bitskey István: Gyöngyösi István és a magyar költői hagyomány 21-34. Julow Viktor: Verseghy Rikóti Mátyás-a és Popé Dunciad-je 35-48. Balogh Ernő: „Szép emlékezet" - „bús emlékezet" (Petőfi: Tündérálom c. művének értelmezéséhez) 49-64. Szuromi Lajos: kegyetlenül félre vagyok értve". (Arany és az időmértékes verselés az Ártatlan dac tükrében) 65-80. Imre László: „Oly jellegzetesen magyar és oly jellegzetesen orosz". (Az Anyegin formaihlete a magyar verses epikában) 81-94. Kun András: A Nyugat költészetesztétikai felfogásának gyökerei a századelő eszmevilágában 95-110. Fülöp László: Ábrándok, idillek és nosztalgiák 111-128. Tamás Attila: Kosztolányi: Szeptemberi áhítat 129-140. Juhász Béla: Alkotás a pihenés óráiban. Szabó Pál elbeszélései 1945 előtt 141-164. Görömbei András: Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja 165-177. Barta János 1977-ben megjelent munkásságának folytatása (összeállította Szénássy Bamáné) 178-182

Siketnémák és Vakok Oktatásügye 37 (1935)

A Siketnémák és Vakok Tanárai Országos Egyesületének hivatalos lapja és szakfolyóirata 37. évfolyam Budapest, 1935. Előzménye a "Magyar Siketnéma-Oktatás a siketnémák oktatásával foglalkozók szakközlönye". A lap 1=41. évfolyam 1. számától (1939) "Magyar gyógypedagógiai tanárok közlönye a Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Országos Egyesületének hivatalos lapja és szakfolyóirata" cím alatt folytatódott

Studia Litteraria

Barta János: Kovács Kálmán ( 1930-1983) 5-10. Orosz István: Kovács Kálmán emlékére 11-14. Varga Pál: A magyarság és egyetemesség élménye Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi és Arany néhány versében 15-54. Szabó Zoltán: A nemzeti irodalom szerves fejlődésének koncepciói 1849 után 53-70. Balogh Ernő: A regényíró „epilógja" 71-92. Barta János: Az ember tragédiája értelmezéséhez 93-122. Imre László: „A könnyelmű forma tetszik, ha lelkem bújában nevet" 123-148. Kun András: A lírai stilizmus két változata a századforduló magyar költészetében 149-164