57 research outputs found
A dabasi járás, mint vidĂ©ki tĂ©rsĂ©gtĂpus jellemzĹ‘i Ă©s sajátos vidĂ©kfejlesztĂ©si aspektusai
Már korábban számos hazai terĂĽleti vizsgálat igazolta, hogy az elmĂşlt kĂ©t Ă©vtizedben lezajlott társadalmi-gazdasági változások eredmĂ©nyekĂ©nt Magyarország vidĂ©ki tĂ©rsĂ©gei differenciálĂłdtak, – a leszakadĂł, illetve stagnálĂł Ă©s fejlĹ‘dĹ‘ tĂ©rsĂ©gek közötti kĂĽlönbsĂ©gek egyre szĂ©lesebbekkĂ© váltak. E változások legnagyobb vesztesĂ©nek sokan a „vidĂ©ki Magyarországot” tekintik. A negatĂv változások ellenĂ©re, egyes megállapĂtások szerint azonban, a vidĂ©ki tĂ©rsĂ©gek bizonyos felĂ©rtĂ©kelĹ‘dĂ©sĂ©re is számĂtani lehet. Mindezeket figyelembe vĂ©ve tanulmányunk – egy hazai vidĂ©ki tĂpusĂş mikrotĂ©rsĂ©gben; a Dabasi járásban, 2013-ban lefolytatott empirikus vizsgálatok alapján – megprĂłbálja bemutatni azokat a tĂ©rbeli jellemzĹ‘ket, lokális trendeket Ă©s aspektusokat, amelyek alapján jobban Ă©rthetĹ‘vĂ© válnak egy-egy vidĂ©kies tĂ©rsĂ©g problĂ©mái, illetve megragadhatĂłk a kĂĽlönbözĹ‘ kihĂvásokra adhatĂł válaszok Ă©s jövĹ‘beli vidĂ©kfejlesztĂ©si lehetĹ‘sĂ©gek is
A magyarországi vidéki járások helyzete szakemberek véleményének tükrében
Az adott tĂ©rsĂ©gekben tevĂ©kenykedĹ‘ - vidĂ©kfejlesztĂ©sben Ă©rintett - szakemberek vĂ©lemĂ©nyei, meglátásai bár nem számszerűsĂthetĹ‘k, de bizonyos tekintetben igen jĂł támpontokat adhatnak egy-egy vidĂ©ki járás megismerĂ©sĂ©ben. A prominenciákkal folytatott diskurzusok fontos tanulsága pĂ©ldául, hogy a statisztikai adatok alapján meghatározĂłnak vĂ©lt terĂĽleti
különbségek nem is feltétlenül olyan jelentősek. Interjúink során sokkal inkább egy
általánosan leromló vidék képe rajzolódott ki, ahol a hasonló problémák mellett - kevés
kivételtől eltekintve - a rálátással rendelkező egyének lényegében, évek óta ugyanazokat a lehetőségeket latolgatják A 2013-ban zajló komplex vidékkutatás keretében folytatott
vizsgálatok felhĂvták a figyelmet a járásokon belĂĽli legsĂşlyosabb konfliktusokra: a közlekedĂ©si nehĂ©zsĂ©gekre, a nĂ©pessĂ©gvesztĂ©sre, a magas munkanĂ©lkĂĽlisĂ©gre, a szociális hátrányok halmozĂłdására, a mezĹ‘gazdasági termĂ©nyek feldolgozási lehetĹ‘sĂ©geinek hiányára, az általános tĹ‘kehiányra Ă©s a helyi társadalmak remĂ©nyvesztett attidűdjĂ©re is
A vidĂ©k fogalma, lehatárolása Ă©s Ăşj tipolĂłgiai kĂsĂ©rlete
A vidĂ©k fogalmát Ă©s lehatárolását, a vidĂ©ki tĂ©rsĂ©gek ĂşjrastrukturálĂłdását, valamint differenciálĂłdását Ă©vtizedek Ăłta tudományos diskurzusok övezik. Sokak szerint a vidĂ©ki terek jĂłl definiálhatĂłk Ă©s objektĂv mutatĂłk segĂtsĂ©gĂ©vel egzakt mĂłdon körĂĽlĂrhatĂłk, mĂg mások megkĂ©rdĹ‘jelezik a vidĂ©kfogalmak általános Ă©rvĂ©nyĂ©t Ă©s idĹ‘tállĂłságát. Az ezzel kapcsolatos eddigi eredmĂ©nyeket, kĂĽlönbözĹ‘ nĂ©zeteket Ă©s polĂ©miákat áttekintve – más hazai műhelyekhez hasonlĂłan – mi is arra a vĂ©gkövetkeztetĂ©sre jutottunk, hogy a „vidĂ©k” mint tĂ©rkategĂłria pontosan nem határozhatĂł meg. A szakmai viták azonban általában nem csupán elmĂ©leti Ă©s mĂłdszertani kĂ©rdĂ©seket vetnek fel, hanem legtöbbször a terĂĽletfejlesztĂ©shez kötĹ‘dĹ‘ gyakorlatias szempontokat is; mint pĂ©ldául az egyes eurĂłpai uniĂłs tagországok vidĂ©kfejlesztĂ©sĂ©t szabályozĂł irányelvek kĂ©rdĂ©skörĂ©t. A vidĂ©ki tĂ©rsĂ©gekrĹ‘l alkotott felfogás ugyanis nagyban meghatározza a nemzeti vidĂ©kpolitikák specifikus cĂ©ljait, illetve predesztinálja a támogatási források elosztását, vĂ©gsĹ‘ soron pedig a tájak, telepĂĽlĂ©sek Ă©s az ott Ă©lĹ‘ közössĂ©gek jövĹ‘jĂ©t is. Meglátásunk szerint hazánkban mind a tĂ©makör elvi kĂ©rdĂ©sfelvetĂ©sei, mind a fejlesztĂ©sekhez kapcsolĂłdĂł empĂriák rendkĂvĂĽl idĹ‘szerűek, hiszen a rurális Ă©rtĂ©kek megĹ‘rzĂ©se Ă©s a vidĂ©ken Ă©lĹ‘k helyzetĂ©nek javĂtása az egyik legsĂĽrgetĹ‘bb társadalmi feladatunk. A vidĂ©k szerepĂ©nek növekvĹ‘ jelentĹ‘sĂ©gĂ©t kiemelĹ‘ komplex vidĂ©kkutatási program (2013) alkalmat teremtett a korábbi nemzetközi Ă©s hazai vidĂ©ktanulmányok áttekintĂ©sĂ©re, valamint a már ismert mĂłdszerek egyĂĽttes alkalmazásával Ăşj szemlĂ©letű tĂ©rkategĂłria-rendszer kialakĂtására. Tanulmányunkban – a vidĂ©k fogalomkörĂ©vel Ă©s terĂĽleti lehatárolásával kapcsolatos eddigi megközelĂtĂ©sek áttekintĹ‘ összegzĂ©sĂ©n tĂşl – a magyarországi vidĂ©ki tĂ©rsĂ©gek Ăşj szempontok szerinti tipolĂłgiai kĂsĂ©rletĂ©t is bemutatjuk. Kutatásunk során az Ăşjonnan kialakĂtott közigazgatási egysĂ©geket, vagyis a járásokat vettĂĽk alapul, Ă©s vizsgálatainkat, majd az ezt követĹ‘ tipizálásokat az általunk vidĂ©kinek „besorolt” járások körĂ©ben vĂ©geztĂĽk el. RemĂ©nyeink szerint munkánk támpontokat nyĂşjt a 2014–2020-as költsĂ©gvetĂ©si idĹ‘szak vidĂ©kfejlesztĂ©si politikája számára, amely lehetĹ‘vĂ© teszi a tĂ©regysĂ©genkĂ©nt differenciált fejlesztĂ©si irányok Ă©s intĂ©zkedĂ©sek alkalmazását
Megújulási lehetőségek és gátló tényezők a szerb-magyar határ menti térségekben
Szerbia Ă©s Magyarország szomszĂ©dos terĂĽletein, a kĂĽlönbözĹ‘ környezeti, társadalmi, gazdasági, politikai Ă©s kulturális hatĂłtĂ©nyezĹ‘k egymással szoros Ă©s bonyolult kölcsönhatásban állnak. Ebben a „kettĂ©osztott”, ugyanakkor hasonlĂł földrajzi jellegekkel Ă©s számos tekintetben közös mĂşlttal rendelkezĹ‘ tĂ©rsĂ©gben, remĂ©lhetĹ‘en a jövĹ‘ is közös! 2011-ben, az MTA RKK Ă©s a szabadkai RTT ez irányĂş közös gondolkodása egy komplex regionális kutatást eredmĂ©nyezett; – „A határ, mint innováciĂłs megĂşjulási tengely” cĂmmel. E kutatás elsĹ‘dleges cĂ©lja a szerb–magyar határ menti tĂ©rsĂ©g adottságaira Ă©pĂtĹ‘ fejlesztĂ©si lehetĹ‘sĂ©gek feltárása volt. Az akkori analitikus Ă©s empirikus vizsgálatok alapján jĂłl Ă©rzĂ©kelhetĹ‘vĂ© vált, hogy az Ă©rintett vidĂ©ki tájak Ă©s telepĂĽlĂ©skörnyezeti rendszerek jelentĹ‘s rĂ©sze krĂzishelyzetbe kerĂĽlt. A határ menti tĂ©rsĂ©g problĂ©máinak feltárása Ă©s elemzĂ©se egyĂ©rtelművĂ© tette, hogy a közös fejlesztĂ©sek alapja az itt Ă©lĹ‘ közössĂ©gekben rejlĹ‘ társadalmi tĹ‘ke aktivizálása, amely minden egyĂ©b más alapját kĂ©pezi. Mindazokhoz a beavatkozási terĂĽletekhez tehát, amelyek vĂ©gsĹ‘ soron a fenntarthatĂłságot eredmĂ©nyezhetik, erĹ‘sĂteni kell a társadalmi partnersĂ©get, a közössĂ©gi egyĂĽttműködĂ©st Ă©s javĂtani kell a lakosság adaptáciĂłs kĂ©pessĂ©gĂ©t Ă©s a lokális tudás szĂnvonalát
- …