Elkerülő magatartás és korai tárgykapcsolatokra való visszaemlékezés : az agorafóbiás élményekkel kapcsolatos fokozott érzékenység alakulása egészséges fiatal felnőtteknél = Enhanced sensitivity to fear-related avoidance among healthy young adults: Agoraphobic experiences and early representation of parental rearing behaviour

Cél: A félelmet keltő helyzetek iránti fogékonyságot vizsgáljuk a szülői magatartásra való visszaemlékezés tükrében egészséges, fiatal felnőtt, egyetemi hallgatók körében. Célunk az elkerülő magatartással kísért félénkség családi szocializációs folyamatainak részleges feltérképezése. Esősorban a szülők nevelési attitűdjéről őrzött reprezentációk és az elkerülő magatartás kapcsolatát elemeztük. Módszerek: 305 egyetemi hallgató (140 nő és 165 férfi, átlagéletkor 22,0 ± 2,0) vett részt a vizsgálatban. Két önkitöltős kérdőívet használtunk: 1. Félelem Felmérő Kérdőív (Fear Survey Schedule – FSS) Agorafóbia-faktorának 13 állítása; 2. „Szülőkkel kapcsolatos gyermekkori emlékek” (Egna Minnen Betraffende Uppfostran – EMBU) kérdőíves értékelő lista, melynek célja, hogy a szülői nevelésre való visszaemlékezést értékelje. Eredmények: Az eredmények alapján elmondható, hogy van összefüggés a félénkségre épülő elkerülés, agorafóbiás helyzetekkel kapcsolatos fokozott szenzitivitás és a szülői magatartással kapcsolatos emlékek között. Nemek tekintetében a szorongásos zavarok epidemiológiai adatainak megfelelően az agorafóbiás félelmek a lányok esetében statisztikailag szignifikánsan gyakrabban fordulnak elő (β = –0,176; p = 0,005). A szülői magatartásmódok tekintetében az apa szerető magatartásának hiánya (β = 0,207; p = 0,011), illetve a túlvédő magatartás megléte érzékenyítő tényező (β = 0,214; p = 0,002); az anyai magatartás esetében az anya érzelmi elfogadó magatartása (β = 1,298; p<0,001) állt pozitív kapcsolatban a felnőttkori elkerülő magatartás kialakulásával az agorafóbiás aggodalmakat tartalmazó helyzetekben. Következtetések: Típusos agorafóbiás elkerülési mintázatok tehát nemcsak klinikai szintű szorongás esetében, de sajátos nevelési körülmények következtében egészséges személyeknél is megjelenhetnek. A nevelési körülményekkel kapcsolatos emlékezeti sémák befolyásolják a személyek élményfeldolgozási módjait. Számos érzékenyítő tényezőt azonban nem vizsgáltunk, és a normál személyek vizsgálata is határt szab az eredmények értelmezésének. A felvázolt elméleti modellek az elkerülő magatartás további vizsgálati alapját képezhetik. | Background: This study examined the sensitivity to agoraphobic fears influenced by perceived parental rearing behavior using a sample of healthy, young university students. Our goal was the partial mapping of the development of avoidance behavior, which can play an important role in the emergence of psychosomatic illnesses. In the first place, we analyzed the relationship between the memory representations of the parents’ rearing style and the avoidance behavior. Methods: 305 students (140 women and 165 men, mean age 22.0 ± 2.0) participated in the study. Self-reported questionnaires were used: the Fear Survey Schedule (FSS) and the EMBU evaluation list questionnaire (Egna Minne Betraffende Uppfostran; “On My Memories of Upbringing”), which is responsible to assess the recall of the parental rearing style. Results: The results show that there is a link between agoraphobic fear and the representations of parents’ rearing behavior. With respect to gender differences and in accordance with the anxiety disorder epidemiological data, agoraphobic fears were found to be more frequent among girls than boys, and the difference was statistically significant (β = –0.176; p = 0.005). With respect to the parents’ rearing attitudes, the data show that the lack of an emotionally warm father (β = 0.207; p = 0.011), and paternal overprotection (β = 0.214; p = 0.002) are sensitizing factors. Further, both the mothers’ attitude of acceptance and their emotional warmth was positively related to agoraphobic fears (β = 1.298; p<0.001). Conclusions: The results suggest that agoraphobic avoidance behavior can occur not only among individuals with clinical levels of anxiety, but also among healthy individuals as a result of unique upbringing conditions. The representations of parents’ rearing behavior adversely affect a person’s process of experience. Several sensitizing factors were not examined, and the investigation of normal people limits the interpretation of the results. The outlined theoretical model, however, could serve as a basis of further investigations on avoidance behavior

Könyvszemle

Kulcsár Zsuzsanna - Rózsa Sándor - Kökönyei Gyöngyi (szerk.): Megmagyarázhatatlan testi tünetek I-II; Claus Buddeberg (Hrsg.): Psychosoziale Medizin; Peter Helmich - Kerstin Richter: 50 Rollenspiele als Kommunikationstraining für das Arzt-Patienten-Gespräc

Effect of the macro-structure on the flammability of the oxidized PAN fibre based woven textiles

U radu su istražena svojstva makrostrukture koja određuju gorivost krajnjeg proizvoda (tkanine) proizvedenog od 100 % oksidiranih akrilnih vlakna. Pokazano je da se gorivost krajnjeg proizvoda može definirati i ispitati na dva načina: prvo, ispitivanjem gorivosti oksidiranog akrilnog vlakna kao glavnog proizvoda (mikrostruktura) i drugo, ispitivanjem gorivosti tkanine načinjene od tih vlakana (makrostruktura). Tekstilni uzorvi od određenog oksidiranog vlakna a različitih vrsta tkanja imaju različitu gorivost i vrijednosti indeks kisika. Indeks kisika, koji karakterizira gorivost krajnjeg proizvoda u korelaciji je s osnovnim parametrima tekstilnih uzoraka (npr. gustoćom) mikro- i makrostrukture. Na temelju dobivenih rezultata, može se reći da navođenje samo standardiziranog indeksa kisika i graničnog indeksa kisika (LOI) kao parametra temeljnog materijala nije dovoljno za definiranje svojstava gorivosti krajnjeg proizvoda.In this work, the macro structure properties which determine the flammability of the end products (woven textiles) produced from 100% oxidized PAN fibres were examined. The conclusion was that the flammability of an end product can be defined and tested in two forms: one form is the oxidized PAN fibre as main product (micro structure) and the other is the woven textiles made from the fibre (macro structure). A textile produced from a certain oxidized fibre shows different flammability and oxygen index if the types of woven are different. The authors also concluded that the oxygen index, which characterises the flammability of an end product, is in correlation with the main parameters (e.g.: density) of the macro- and micro structures. Based on the results obtained it seems, to characterise the flammability of the end products it is not enough to give only the standardized oxygen-index and it is not enough to give only the LOI parameter of the base material

Effect of the macro-structure on the flammability of the oxidized PAN fibre based woven textiles

U radu su istražena svojstva makrostrukture koja određuju gorivost krajnjeg proizvoda (tkanine) proizvedenog od 100 % oksidiranih akrilnih vlakna. Pokazano je da se gorivost krajnjeg proizvoda može definirati i ispitati na dva načina: prvo, ispitivanjem gorivosti oksidiranog akrilnog vlakna kao glavnog proizvoda (mikrostruktura) i drugo, ispitivanjem gorivosti tkanine načinjene od tih vlakana (makrostruktura). Tekstilni uzorvi od određenog oksidiranog vlakna a različitih vrsta tkanja imaju različitu gorivost i vrijednosti indeks kisika. Indeks kisika, koji karakterizira gorivost krajnjeg proizvoda u korelaciji je s osnovnim parametrima tekstilnih uzoraka (npr. gustoćom) mikro- i makrostrukture. Na temelju dobivenih rezultata, može se reći da navođenje samo standardiziranog indeksa kisika i graničnog indeksa kisika (LOI) kao parametra temeljnog materijala nije dovoljno za definiranje svojstava gorivosti krajnjeg proizvoda.In this work, the macro structure properties which determine the flammability of the end products (woven textiles) produced from 100% oxidized PAN fibres were examined. The conclusion was that the flammability of an end product can be defined and tested in two forms: one form is the oxidized PAN fibre as main product (micro structure) and the other is the woven textiles made from the fibre (macro structure). A textile produced from a certain oxidized fibre shows different flammability and oxygen index if the types of woven are different. The authors also concluded that the oxygen index, which characterises the flammability of an end product, is in correlation with the main parameters (e.g.: density) of the macro- and micro structures. Based on the results obtained it seems, to characterise the flammability of the end products it is not enough to give only the standardized oxygen-index and it is not enough to give only the LOI parameter of the base material

A temperamentum alapdimenziójának egyik mérőeszközével, a büntetés- és jutalomérzékenység kérdőívvel (SPSRQ) szerzett hazai tapasztalatok = A temperament dependent dimension: psychometric properties of the Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward Questionnaire (SPSRQ) on Hungarian sample

Bevezetés: A negatív vagy pozitív affektivitás a személyiség egyik kiemelkedő temperamentumfaktora, melynek összetevői kérdőíves eljárásokon keresztül is mérhetők. A temperamentumfaktorok megbízható mérésének fokozódó igényét elsősorban a depresszió, a szorongás, valamint a pszichoszomatikus kórképek etiológiájának tisztázása táplálja. Módszerek: Vizsgálatunk a Gray-féle megerősítéssel kapcsolatos érzékenységkoncepció szorongás- és impulzivitásfaktorát felmérő nemzetközileg hitelesített kérdőívével, a Büntetés- és Jutalomérzékenység (Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward (SPSRQ) Kérdőívvel szerzett hazai tapasztalatainkat mutatja be. Személyek: 363 egyetemi hallgató vett részt a vizsgálatban. Eredmények: Az SPSRQ validitását hazai mintán is igazolják az alkalmazott temperamentum- (TCI-R), szorongásérzékenység (Anxiety Sensitivity Index, ASI), a szorongásosság (STAI), a félénkség (Albany Pánik és Fóbia Kérdőív), valamint az elkerülő magatartás intenzitását mérő félelem (Fear Survey Schedule, FSS) kérdőívekkel való korrelációk. Megbeszélés: Eredményeink ugyanakkor olyan kérdéseket is felvetnek, melyek megvitatása a büntetés- és jutalomérzékenységgel kapcsolatos elképzelések részletesebb felülvizsgálatát és a hazai mérőeszközök további finomítását igénylik. | Aim: The negative and positive affectivity is one of the most important temperament factors of personality, some of them can be assessed by questionnaires. Gradually growing of exact measurement of the compositions of temperament is stimulated by the demand of a deeper looking into of etiology of depression, anxiety and psychosomatic diseases. Methods: The present study was designed to demonstrate the first data from the adaptation of Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward Questionnaire (SPSRQ) on a Hungarian sample. The SPSRQ was constructed by Torrubia et al. (2001) and originated from Gray’s Reinforcement Sensitivity Theory to measure the temperament components of anxiety and impulsivity. Subjects: 363 students were recruited from a university sample. Results: The SPSRQ was validated by Temperament and Character Inventory Revised (TCI-R), Anxiety Sensitivity Profile (ASP), Albany Panic and Phobia Questionnaire, Spielberger State-Trait Anxiety Questionnaire (STAI), and Fear Survey Schedule (FSS) self-rated questionnaires. The results obtained in this study clearly indicate that the validity of SPSRQ is supported by anxiousness, anxiety, fear and temperament factor scores but the factor analyses points to some open question of the cultural stability of sensitivity to reward (SR) and sensitivity to punishment (SP) factors and the measurement of sensitivity to reinforcement theory. Discussion: The results obtaining on the Hungarian sample are controversial so need of further well controlled research to revise the factor structure of SPSRQ before clinical utilization

A temperamentum alapdimenziójának egyik mérőeszközével, a büntetés- és jutalomérzékenység kérdőívvel (SPSRQ) szerzett hazai tapasztalatok = A temperament dependent dimension: psychometric properties of the Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward Questionnaire (SPSRQ) on Hungarian sample

Bevezetés: A negatív vagy pozitív affektivitás a személyiség egyik kiemelkedő temperamentumfaktora, melynek összetevői kérdőíves eljárásokon keresztül is mérhetők. A temperamentumfaktorok megbízható mérésének fokozódó igényét elsősorban a depresszió, a szorongás, valamint a pszichoszomatikus kórképek etiológiájának tisztázása táplálja. Módszerek: Vizsgálatunk a Gray-féle megerősítéssel kapcsolatos érzékenységkoncepció szorongás- és impulzivitásfaktorát felmérő nemzetközileg hitelesített kérdőívével, a Büntetés- és Jutalomérzékenység (Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward (SPSRQ) Kérdőívvel szerzett hazai tapasztalatainkat mutatja be. Személyek: 363 egyetemi hallgató vett részt a vizsgálatban. Eredmények: Az SPSRQ validitását hazai mintán is igazolják az alkalmazott temperamentum- (TCI-R), szorongásérzékenység (Anxiety Sensitivity Index, ASI), a szorongásosság (STAI), a félénkség (Albany Pánik és Fóbia Kérdőív), valamint az elkerülő magatartás intenzitását mérő félelem (Fear Survey Schedule, FSS) kérdőívekkel való korrelációk. Megbeszélés: Eredményeink ugyanakkor olyan kérdéseket is felvetnek, melyek megvitatása a büntetés- és jutalomérzékenységgel kapcsolatos elképzelések részletesebb felülvizsgálatát és a hazai mérőeszközök további finomítását igénylik. | Aim: The negative and positive affectivity is one of the most important temperament factors of personality, some of them can be assessed by questionnaires. Gradually growing of exact measurement of the compositions of temperament is stimulated by the demand of a deeper looking into of etiology of depression, anxiety and psychosomatic diseases. Methods: The present study was designed to demonstrate the first data from the adaptation of Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward Questionnaire (SPSRQ) on a Hungarian sample. The SPSRQ was constructed by Torrubia et al. (2001) and originated from Gray’s Reinforcement Sensitivity Theory to measure the temperament components of anxiety and impulsivity. Subjects: 363 students were recruited from a university sample. Results: The SPSRQ was validated by Temperament and Character Inventory Revised (TCI-R), Anxiety Sensitivity Profile (ASP), Albany Panic and Phobia Questionnaire, Spielberger State-Trait Anxiety Questionnaire (STAI), and Fear Survey Schedule (FSS) self-rated questionnaires. The results obtained in this study clearly indicate that the validity of SPSRQ is supported by anxiousness, anxiety, fear and temperament factor scores but the factor analyses points to some open question of the cultural stability of sensitivity to reward (SR) and sensitivity to punishment (SP) factors and the measurement of sensitivity to reinforcement theory. Discussion: The results obtaining on the Hungarian sample are controversial so need of further well controlled research to revise the factor structure of SPSRQ before clinical utilization