Economic Freedom: Theory First, Empiricism After

The aim of this paper is to argue in favor of theoretically well-founded empirical examinations on how economic freedom affects economic performance, which is not the case, as we argue, in most of the huge empirical literature developed after the construction of various indexes of economic freedom. In this spirit we develop a concept of economic freedom based on Hayek (1960): absence of coercion except for state coercion to enforce known general rules. Trying to formulate Hayek’s ideas on a less abstract level, as a step further we propose a categorization of government actions, which gives us some guidance about which government actions hurt and which do not hurt economic freedom. Our concept of economic freedom allows us to conceptualize the measurement of economic freedom in a different way from the indexes of economic freedom.

A kapitalista vállalat gazdaságtörténeti és vállalatelméleti magyarázatai: áttekintés és kritika

A kapitalista vállalat első formája a gyárüzem (factory) volt, amely az angol ipari forradalom nyomán fejlődött ki és terjedt el. A gyárüzem kialakulására vonatkozó magyarázatok két, egymástól elkülönült diszciplína, a gazdaságtörténet és a vállalatelmélet keretében fejlődtek. A tanulmány bemutatja ezeket az elméleteket, majd kritikájukon keresztül a történeti vállalatelmélet szükségessége mellett érvel. A történeti vállalatelméleti perspektíva a gyárüzem tanulmányozása során nemcsak abban segít, hogy magyarázatot adjunk arra, miért alakult ki a kapitalista vállalat, de abban is, hogy feltárjuk a kapitalista vállalat megkülönböztető jegyét. A tanulmány felvázolja e megközelítés kereteit is

How Do Culture and Institutions Jointly Impact Income? Empirical Evidence Based on Cultural and Institutional Multipliers

The aim of this paper is to look at the joint impact of culture and institutions on economic development by operationalizing the cultural and institutional multipliers conceptualized in the literature. The study uses regression analyses to estimate the two multipliers which are key in an understanding of the interaction of culture and institutions. As for culture, two layers are distinguished, deep culture (values) and a slow-moving cultural layer (beliefs). The cross-country empirical analyses, including IV estimations, provide evidence that the two cultural layers "behave" differently. Deep culture is not a substitute for (better) institutions, however, high-quality institutions can substitute improvement in deep culture, while in the majority of countries, in which institutions are not of high quality, institutions complement improvement in deep culture. Contrary to that, the slow-moving layer does not appear to be a significant determinant of development once institutions are controlled for. But what is more, no sign of interaction with institutions has been detectable. These findings shed light on the unique role of deep culture in economic development

Növekedés, intézményrendszer és piaci folyamatok = Economic growth, institutional mix and market process

Kutatásunk alapvető kérdése az volt, hogy az intézményrendszer hogyan és miért gyakorol hatást a gazdasági növekedésre. Erre az osztrák iskola megközelítésében kerestük a választ. A kutatás elméleti részében egy olyan keretet dolgoztunk ki, amely feltárta a gazdasági szabadság, az intézmények és a vállalkozás közötti összefüggéseket. Ennek sarokpontja egy koherens gazdasági szabadság-koncepció megalkotása volt, mely Hayek (1960) szabadság-koncepcióján alapult. Elméleti koncepciónk egyik fontos következménye volt, hogy lehetővé tette a kormányzati cselekvéseknek a gazdasági szabadság szempontjából történő felosztását szabadság-kompatibilis és nem kompatibilis tevékenységekre. Az osztrák iskola vállalkozáselméletére (Kirzner 1973) építkezve elméletünkben a gazdasági szabadság koncepciója elkülönült a hatékonyság koncepciójától, s a gazdasági szabadság intézményei a gazdasági növekedés különálló tényezőjét jelentik. Ennek oka az, hogy a gazdasági szabadság intézményei támogatják a vállalkozói felfedezéseket. A vállalkozás tehát az a csatorna, amelyen keresztül a gazdasági szabadság képes kifejteni jótékony hatását. Elméleti struktúránk empirikus kutatásunk számára is megadta a keretet. Ennek során egyrészt kidolgoztunk egy mérőszámot, amely a szabadság-kompatibilis és nem kompatibilis intézmények szétválasztásán alapul, majd ezzel és más gazdasági szabadság indexszel ország-keresztmetszeti regressziókat végeztünk. A vizsgálat alátámasztotta elméletünket. | The major concern of our research was to investigate why and how institutions affect economic growth. To give an answer to this question our theoretical framework was Austrian economics. In the theoretical part of the research we developed a framework to explore the relationship between economic freedom, institutions and entrepreneurship. Its cornerstone was a development of a coherent concept of economic freedom which was based on Hayek's (1960) concept of freedom. An important consequence of our concept was that it allowed us to categorize governmental actions from the viewpoint of economic freedom into freedom-compatible and freedom-non-compatible actions. Our concept of economic freedom, connected with the Austrian theory of entrepreneurship (Kirzner 1973) is a category in its own right which is different from that of economic efficiency and it is a separate factor in economic development. The reason behind that is that entrepreneurial discoveries are supported by the institutions of economic freedom. Thus, the channel through which economic freedom deploys its beneficial effects is entrepreneurship. In our empirical analyses we relied on our theoretical framework. Here, on the one hand, we developed a measure based on the separation of freedom-compatible and non-compatible institutions, and on the other hand, we did cross-country regressions with our measure and another economic freedom index. The results provided a support for our arguments

Mi a baj a modern vállalatelméletekkel? Egy új megközelítés: Többdimenziós vállalatelmélet

A modern vállalatelméletek a „Milyen probléma megoldását biztosítja a vállalat?” kérdés oldaláról próbálják a vállalatot megmagyarázni. A szerző ezt egydimenziós megközelítésnek nevezi, és az elméletek hiányosságait erre az alapállásra vezeti vissza. A modern vállalatelméletek „toldozgatása-foltozgatása” nem emeli ki ezeket az elméleteket az egydimenziós perspektívából. A cikkben felvázolt új megközelítési mód, a többdimenziós vállalatelmélet a vállalatot az alábbi dimenziók mentén tekinti: (1) mag-, (2) vállalkozási-, (3) piaci-, és (4) idő dimenzió