Mit nézel a Netflixen? - avagy hogyan tanuljunk idegen nyelvet sorozatok segítségével

With the rise of streaming services, more and more people are watching films and series in their leisure time. Some of this content is available only in the original language, which is often English. This can be a great resource when learning different foreign languages, especially English, in an entertaining way. Audio-visual content plays a key role in foreign language learning, as in most cases films and series have subtitles available in the original language. This way it can contribute to an easier understanding of these films and series at the same time helping the viewer expand their vocabulary. The aim of the present study is to introduce the theoretical framework of incidental and intentional learning and to explore how it is possible to effectively learn a foreign language through a web browser extension (Language Reactor) using content from the streaming service provider called Netflix. The paper presents the use of a user-friendly extension (Language Reactor) for web browsers.A különböző streamingszolgáltatók térnyerésével egyre többen néznek filmeket és sorozatokat a szabadidejükben. Ezen tartalmak egy része csak eredeti nyelven, sok esetben angolul érhető el, ami remek lehetőséget teremt a különböző idegen nyelvek, és főképp az angol nyelv szórakoztató módon, szinte akár észrevétlenül történő tanulására. Az idegennyelv-tanulás során kiemelt szerepe van az audiovizuális tartalmaknak, mivel a legtöbb esetben a filmek és sorozatok esetében elérhető a célnyelvi felirat is, amely akár szinte észrevétlenül is hozzájárulhat a könnyebb megértéshez, és segítheti a nézőt a szókincsbővítésben is. A jelen tanulmány célja, hogy a véletlenszerű, illetve a szándékos tanulás elméleti keretrendszerének bemutatása mellett feltárja, hogy hogyan lehetséges hatékonyan idegen nyelvet tanulni egy webböngészős bővítmény (Language Reactor) segítségével a Netflix streamingszolgáltató tartalmain keresztül. A tanulmány részletesen bemutatja a webböngészőkhöz használható Language Reactor nevű felhasználóbarát bővítményt és annak használatát

Helyzetkép a tanulói autonómiáról a digitális oktatás idején: : egy kérdőíves felmérés eredményei

In the spring of 2020, the COVID-19 pandemic in Hungary necessitated that ICT-based teaching be introduced in university education. This resulted in students having less interaction with their peers and instructors, which took place via unknown platforms. Students’ performance and the organization of their studies has also been impacted as in this situation they were partly left on their own devices. With the help of a self-developed questionnaire, the present paper provides a snapshot about the extent to which Hungarian university students were capable of coping with challenges posed by autonomous learning and the organization of studies in the above period. Our results show that students’ autonomous learning behaviour and attitudes vary greatly in numerous areas. Instructors may contribute to improving the situation by facilitating students’ motivational mechanisms and decision-making capacities.2020 tavaszán a COVID-19 járvány miatt szükségessé vált kényszertávoktatásnak köszönhetően a hallgatók társaikkal és oktatóikkal is kevesebb interakciót folytattak, és ez sem az ismert kommunikációs csatornákon történt. Ezért a hallgatók tanulmányi kötelezettségeik teljesítése és tanulásuk megszervezése terén részben magukra maradtak. Tanulmányunk egy kérdőíves felmérés segítségével pillanatképet ad arról, hogy ezen időszak alatt az egyetemi hallgatók mennyire sikeresen tudtak megfelelni az autonómia jelentette kihívásoknak, és megszervezni saját tanulásukat. Adataink szerint a vizsgált hallgatók autonóm tanulási viselkedése és attitűdje számos téren lényeges különbözőségeket mutat. Erre tekintettel az oktatók segítsége a hallgatók motivációs és döntéshozatali mechanizmusai terén szükséges

Blended learning az angol nyelvoktatásban: egy tankönyv online tananyagának bemutatása

A blended learning egyre növekvő népszerűségét annak köszönheti, hogy egyre szélesebb nyelvtanulói kör számára válik hozzáférhetővé és a hagyományos tanulási környezetbe csatornázza be az online oktatási anyagokat és magát az online oktatási formát. A szakirodalom változó képet mutat arról, hogy pontosan mit értünk blended learning alatt és mitől lesz egy kurzus blended learning típusú kurzus. Egyrészről bizonyos értelemben már azt is blended learningnek nevezhetjük, ha a hagyományos osztálytermi feladatokat online feladatokkal egészítjük ki, vagy ha a nyelvi kurzus egy része online anyagokon keresztül, míg a másik része a hagyományos oktatási keretek között zajlik. A tanulmány célja, hogy bemutasson egy blended learning kurzust, különös tekintettel a kurzus során használt tankönyvre és a hozzá tartozó online tananyagokra. A tanulmány elején röviden definiáljuk a blended learning fogalmát és megvilágítjuk a hozzá kapcsolódó elméleti hátteret, majd pedig bemutatjuk egy blended learning nyelvi kurzus online anyagait

A kooperáció fejlesztése a felsőoktatásban a portfóliómódszer segítségével:: hallgatói attitűdváltozás egy kérdőíves vizsgálat eredményeinek tükrében

Employers expect that those entering the world of work including recent university graduates are equipped with the skills necessary for working in groups and teams. Therefore, training institutions – including higher education – try to adapt to this expectation. At the language courses offered at Budapest Business School Faculty of Finance and Accountancy , students’ cooperation skills are developed hand in hand with their foreign language skills. Since foreign language learning is mostly carried out through in-class group activities, language classes provide ample and natural opportunities for addressing the improvement of cooperation skills. As part of foreign language instruction at Budapest Business School Faculty of Finance and Accountancy, students’ cooperation skills are developed with the help of the portfolio method through tasks to be completed in groups. The present paper (1) provides an account of the way our research sought to make students’ attitudes to cooperation measurable, and (2) describes whether it was possible to achieve some improvement in our students’ attitude to cooperation through assignments used as part of the portfolio method applied in our research. In this paper, first the theoretical background is presented with a detailed description of the concepts of “team” and “skill”. Then, based on the literature, the cognitive and non-cognitive sub-skills enabling successful implementation of team cooperation are presented. Finally, the paper introduces our own questionnaire used for measuring cooperation as well as the results of this empirical study. From our data it appears that the portfolio method in its current form only slightly improves students’ attitude to cooperation and only modestly develops cooperation skills in teams, which necessitates the reconsideration and revising of the portfolio tasks applied in the scope of this study.A munkaadók csoportban és csapatban végzett tevékenységek ellátását várják el a munka világába belépőktől, így az egyetemi friss diplomásoktól is. A képzőhelyek – beleértve ebbe a felsőoktatást is – igyekeznek ehhez az igényhez alkalmazkodni. Ezt elősegítendő a nyelvi készségek mellett a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karának szaknyelvóráin a hallgatók kooperációs készségét is fejlesztjük: mivel az idegennyelv-tanulás amúgy is gyakran csoportfeladatokon keresztül valósul meg, ezeken az órákon a kooperációs készség fejlesztése szinte természetesen adódik. Hallgatóink kooperációs készségének fejlődését portfóliómódszer keretében alkalmazott, csoportokban elvégzendő feladatokkal segítettük elő. Jelen tanulmányunk azt veszi górcső alá, hogy hallgatóink nyelvórai keretek közötti együttműködési hajlandóságát milyen módon tettük mérhetővé, és hogy az általunk alkalmazott portfóliómódszer keretében használt feladatok segítségével szaknyelvórai keretek között sikerült-e pozitív attitűdváltozást előidézni hallgatóink kooperációs hajlandósága terén. Cikkünk bemutatja a releváns elméleti hátteret, leírja a „csapat” és a „készség” fogalmát, majd a szakirodalom alapján részletezi azokat a kognitív és non-kognitív alkészségeket, amelyekkel csapatban végzett tevékenységek során a kooperáció sikeres megvalósítása lehetséges. Végül bemutatjuk a kooperáció mérésére használt, saját készítésű kérdőívünket és empirikus vizsgálatunk eredményeit. Adatainkból az rajzolódik ki, hogy a portfóliómódszer jelenlegi formájában csak kis mértékben alkalmas arra, hogy a hallgatók kooperációhoz való hozzáállását pozitív irányba mozdítsa el, illetve hogy kooperációs készségeiket fejlessze, így átdolgozását érdemes fontolóra venni

A BGE első évfolyamos egyetemi hallgatóinak intézményválasztási és nyelvtanulási motivációi

A BGE Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézete 2020 szeptemberében nagymintás felmérést végzett az egyetem újonnan felvett hallgatói körében. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hallgatóink miért választják intézményünket továbbtanulásuk célpontjául és hogy milyen motivációkkal és elvárásokkal kezdik meg nyelvi tanulmányaikat. Cikkünk e felmérés eredményeit és annak implikációit taglalja: kitérünk arra, hogy milyen tényezők motiválják első éves hallgatóink intézményválasztását és hogy mennyire fontos számukra a nyelvtanulás lehetősége az egyetemen; megvilágítjuk, hogy tanulmányaik alatt és azt követően hosszabb távon milyen céljaik vannak nyelvtanulásukat illetően, valamint leírjuk, hogy mely nyelvek a legnépszerűbbek körükben. A magyar gazdasági felsőoktatásra jellemző és intézményspecifikus adataink bemutatása hasznos támpontként szolgálhat más hazai és külföldi intézmények nyelvoktatási politikájának kialakításához

Szókincsbővítés a Disco Elysium című videójátékban: Egy videójáték lexikai lefedettsége

A growing body of research has been dedicated to video games in the last decade, showing a connection between playing video games and successful vocabulary acquisition. One of the video game genres most suited for this type of learning is that of role-playing games (RPGs). In these a relatively fixed narrative and interactions with non-player characters let players regularly hear or read large amounts of dialogue. The aim of this paper is to present the role-playing game Disco Elysium as a possible aid in vocabulary acquisition. As the game uses written text for its dialogue as well as environmental and action descriptions, understanding these texts is of key importance when playing. Using the text of the game as a corpus, the frequency with which players encounter certain vocabulary items was examined. The results show that Disco Elysium may be ideal in aiding vocabulary acquisition owing to repeated exposure to lexical items. The results also show that knowledge of the most common 6,000 word families is required to play Disco Elysium without any particular comprehension problems.Az elmúlt évtizedben egyre több kutatás mutatta ki a videójátékok és a szókincsbővítés pozitív kapcsolatát. Az egyik szókincsbővítésre legalkalmasabb videójáték-műfaj a szerepjátékok (RPG-k) műfaja, amelyben a viszonylag kötött történetvezetés és a nem játékos karakterekkel való interakciók révén a játékosok rendszeresen nagy mennyiségű párbeszéddel találkozhatnak. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa: a Disco Elysium című szerepjáték alkalmas lehet szókincsbővítésre, ugyanis a játék írott szöveget használ a párbeszédek vizuális megjelenítéséhez, valamint a környezet- és cselekvésleírásokhoz, e szövegek megértése pedig kulcsfontosságú a játék során. A játék szövegét korpuszként használva megvizsgáltuk, hogy a játékosok milyen gyakran találkozhatnak bizonyos szókincsbeli elemekkel. Az vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a Disco Elysium ideális lehet szókincsbővítésre, hiszen a játék során számos alkalommal találkozhatunk különböző lexikai elemekkel. Az eredményekből az is megállapítható, hogy a leggyakoribb 6000 szócsalád ismerete szükséges ahhoz, hogy a játékos különösebb megértésbeli problémák nélkül játszhasson a Disco Elysium című videójátékkal

Egyetemi hallgatók digitális oktatással kapcsolatos véleményei: egy feltáró kutatás eredményei

The transition to digital education owing to the COVID-19 pandemic posed a new challenge not only for primary and secondary but also for higher education. During the switch to online lessons, both technical and methodological changes have taken place, setting an entirely new direction for both teachers and students. Classroom lessons and personal consultations have been replaced by online teaching, the mainly paper-based curricula used before with online curricula; lecture notes, assignments, and direct personal communication sites were also replaced by indirect, online communication channels. This research aimed to elicit the positive and negative perceptions of students in distance learning at a faculty of a higher educational institution in Budapest concerning digital transition. In the first part of the study, the available literature on the topic is reviewed, as well as the theories related to the topic of this present research project. In order to investigate participants’ positive or negative critiques and views on the topic, the qualitative research paradigm was chosen, in which seminar papers were examined using the method of discourse analysis. During the analysis, categories and emerging patterns were identified. The results of the study show that students have an overall positive attitude towards digital education and believe that their course instructors make an attempt to do their best to make education work effectively.A COVID-19 világjárvány miatti digitális oktatásra való átállás új kihívás elé állította nem csak a közoktatás, hanem a felsőoktatás szereplőit is – az átállás során ugyanis olyan technikai és módszertani változásoknak lehetünk tanúi, amelyek merőben új irányvonalat jelölnek ki mind az oktatók, mind a hallgatók számára. A tantermi órákat, illetve a személyes konzultációt felváltotta az elektronikus színtereken zajló online oktatás, az eddig használt, főként papíralapú tananyagokat az online elérhető tananyagok, előadásjegyzetek, feladatsorok, a közvetlen személyközi kommunikáció helyébe pedig a közvetett, mediatizált kommunikáció lépett. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy budapesti felsőoktatási intézmény távoktatásban résztvevő hallgatók miként élték még ezt az átállást, milyen negatív és pozitív tapasztalatokkal rendelkeznek, és milyen kritikákat fogalmaznak meg. A tanulmány első részében áttekintjük a témában eddig rendelkezésre álló szakirodalmat, illetve a kutatásunk témájához fűződő elméleteket. Munkánk fő pillérét kvalitatív kutatásunk képezi, mely során a dolgozatokat a szövegelemzés módszerével vizsgáltuk, és felállítottuk azokat a kategóriákat, melyek az adatközlők észrevételeit, pozitív és negatív kritikáit tartalmazták. Az eredményeink azt mutatják, hogy a hallgatók alapvetően pozitívan állnak hozzá a digitális oktatáshoz és úgy vélik, hogy az oktatóik is igyekeznek a lehető legtöbbet megtenni azért, hogy az oktatás hatékonyan működjön

Nyelvtanárok és idegen nyelven oktató szaktanárok nyelvvizsga-moratóriummal kapcsolatos véleményei: egy kérdőíves felmérés eredményei

A Covid–19-járványhelyzet hatására 2020 tavaszán hozott rendkívüli kormányrendelet értelmében több mint százezren vehették át diplomájukat nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése nélkül. Normál körülmények között ahhoz, hogy Magyarországon valaki diplomát szerezzen, minimálisan egy élő idegen nyelvből B2-es szintű komplex nyelvvizsgát kell tennie. A 2020-as rendelet hatására nyelvvizsga nélkül valóban sokak zárhatták le felsőoktatási tanulmányaikat, és léphettek be a munkaerőpiacra, az intézkedés megítélésével – tudomásunk szerint – viszont még nem foglalkoznak tanulmányok. Annak érdekében, hogy a nyelvvizsga-moratóriumról és a nyelvvizsga hiányában át nem vett diplomák kérdésköréről szóló vélekedéseket szakmai diskurzusba csatornázzuk, nagymintás kvantitatív vizsgálatot végeztünk. Kutatásunkban kérdőíves módszer (N = 769) segítségével különböző intézményekben oktató nyelvtanárok, illetve idegen nyelven oktató szaktanárok nyelvvizsgamoratóriummal kapcsolatos véleményeit mértük fel. Eredményeink azt mutatják, hogy a kérdőívet kitöltők jelentős része szakmai szempontok mentén megkérdőjelezhetőnek tartja a rendeletet, illetve szkeptikus annak gazdasági hatását és társadalmi igazságosságát illetően

Hallgatói visszajelzések a kényszertávoktatásra való átállásról és a digitális módszertani megújulásról az egyetemi szaknyelvoktatásban:: egy kérdőíves felmérés tanulságai

  This study explores university students’ perceptions on the introduction of emergency remote teaching in March 2020 and summarises related findings. The theoretical part of the paper discusses methodological renewal necessitated by the switch to digital education; more specifically, comprises willingness to learn autonomously and ICT in language education. The study describes how emergency remote teaching was introduced and practiced at Budapest Business School: it details what work forms were used during languages for specific purposes classes; to what extent students felt the given work forms were useful and effective; how the switch to digital education impacted students’ motivation to language learning; and what arrangements of digital education the students regarded the most effective. In addition to a number of conclusions, data collected seem to underpin the following: students unanimously require real-time interaction with educators and peers; those students who had online personal connections with their instructors remained more motivated; in their capacity as facilitators and as co-managers and co-supporters of the learning process, educators continue to assume a pivotal role in maintaining and increasing motivation.Kutatásunk célja, hogy a 2020 márciusában történt digitális munkarendre való átállással kapcsolatos felsőoktatási hallgatói tapasztalatokat felmérjük és a vonatkozó következtetéseket levonjuk. Tanulmányunk elméleti részében kitérünk a digitális átálláshoz szükséges módszertani megújulásra: így foglalkozunk az autonóm tanulási hajlandósággal, valamint az információs és kommunikációs technológia alkalmazásával. Kutatásunk kapcsán leírjuk, hogy a Budapesti Gazdasági Egyetemen hogyan valósult meg a digitális átállás: milyen oktatási környezetben tanultak a szaknyelvi órákon; a hallgatók mennyire érezték hasznosnak az ilyen formájú oktatást; milyen hatással volt a digitális átállás a diákok tanulási motivációjára; a hallgatók véleménye szerint milyen lenne a digitális oktatás leghatékonyabb formája. Számos egyéb megállapítás mellett adatainkból világosan kirajzolódik: a hallgatók egyöntetűen igénylik a valós idejű interakciót az oktatókkal és társaikkal; azon hallgatók, akik személyes kapcsolatot ápoltak az oktatójukkal, motiváltabbak maradtak; az oktatóra kiemelt szerep hárul a motiváció fenntartásában és növelésében facilitátorként, valamint a tanulási folyamat részbeni irányítójaként és támogatójaként