Virtuális vitatér - A Paks 2 polilógus hyperlinkhálózatának elemzése

A paksi atomerőmű bővítésének deliberációja nem kizárólag a parlamentben, pódiumbeszélgetések vagy vitadélutánok alkalmával zajlik, hanem az interneten is. Paks 2 diskurzusa polilogikus, vagyis sok szereplő, eltérő pozíciókban különböző helyszíneken kommunikál. Politikai pártok, ipari vállalatok, kutató- és szakpolitikai intézetek, környezetvédők és atomenergiával foglalkozó társaságok a honlapjaikon hyperlinkeken keresztül képesek kapcsolatok kialakítására. A tanulmány az IssueCrawler szoftver segítségével azonosítja az online tevékenységük alapján releváns szereplőket, vizualizálja a szereplők hyperlinkhálózatát, valamint a szereplők honlapjainak kvalitatív elemzésével támogatóként vagy kritikusként kategorizálja a közöttük lévő hyperlinkkapcsolatokat. A kutatás célja a virtuális vitatér koncepciójának értelmezése Paks 2 példáján keresztül. The debate on the expansion of the Paks nuclear power plant does not only take place in the Parliament, at roundtables or public forums but on the Internet as well. The discourse on Paks 2 is polylogical as multiple players pursue various positions across many places. Political parties, companies, scientific and expert institutes, environmentalists and pro-nuclear associations have the opportunity to connect with each other on their websites with hyperlinks. This paper utilizes the IssueCrawler software to identify the relevant actors based on their online activities, visualizes their hyperlink network, and with the qualitative analysis of their websites categorizes the hyperlinks as cordial or critical. This paper aims to examine the concept of virtual debate-space with the Paks 2 issue

Depolitizáció és politizáció a paksi bővítés deliberációjában

A paksi atomerőmű bővítéséről 2014-ben született meg az egyezmény Magyarország és az Orosz Föderáció között, mely szerint a két új reaktort az orosz állami vállalat, a Roszatom fogja biztosítani, és 3000 milliárd forint értékű államközi hitel fogja finanszírozni a beruházás 80 százalékát. Tanulmányomban a bővítésről szóló deliberáció 2014 és 2017 közötti szakaszának makroszintű diszkurzív vizsgálatát végzem el. Bemutatom, hogy a Paks 2-ről szóló döntés legitimitása három szempontból kérdőjeleződött meg: a döntést tender nélkül és a parlamenti vitát megelőzően hozták meg, a döntést alátámasztó dokumentációt titkosították, valamint a társadalmat kihagyták a döntéshozatali folyamatból. Ezekről a pontokról szóló érveket vizsgálom Magyarország Kormánya és az LMP hivatalos honlapjainak cikkeiben, majd az érveket depolitizációs és politizációs kísérletekként értelmezem

Nuclear response to the climate challenge?:The sustainability argument in the European Union taxonomy debate

In the fight against climate change, nuclear energy as a sustainable energy source has gained interest. The European Union’s taxonomy is a significant initiative because it de- fines at a European level which economic activities can be considered sustainable, and because it gave citizens, businesses, environmental organizations and research institutes the opportunity to provide feedback on certain parts of the taxonomy during two public feedback periods. The aim of our research is to explore how respondents argue about the sustainability of nuclear energy. Our research confirms that those arguing for the inclusion of nuclear energy in the taxonomy stress the low-carbon nature of nuclear energy production and focus on the economic dimension of sustainability. Contrastingly, those arguing for the exclusion of nuclear energy highlight the unsolved problem of ra- dioactive waste disposal and the environmental dimension of sustainability. The social dimension of sustainability is neglected in the arguments justifying both positions.<br/

Nuclear perceptions from radioactive blue to sustainable green: The EU taxonomy as reflection of a divided public

Following the Fukushima disaster, several European countries revisited their policies and decided to phase out nuclear energy production. More recently, however, the EU taxonomy proposed a classification system of environmentally sustainable economic activities and consequently reopened the debate regarding nuclear energy. This study analyses public comments about the inclusion or exclusion of nuclear energy as a response to climate change, in the conceptual frameworks of ecological modernization, sustainability and technological neutrality. The study highlights the challenge of shaping energy policies amid dynamic circumstances and diverse viewpoints. Proponents of nuclear energy emphasised its low‐carbon emissions and climate change mitigation potential, while opponents focused on issues of radioactive waste and environmental risks. The study reveals that sustainability emerges as a potential reconciling framework to match arguments to influence the EU's decision‐making, while it reflects the political primacy of this process. Finally, this research recommends improving feedback visibility and enhancing clear communication, and suggests further research directions to understand future EU nuclear energy policies