12 research outputs found
A földre épített vaspálya : Balogh Margit: Az Apát úr – Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi évei, Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg, 2019., 608. o.
A nagyívű műben Pehm (Mindszenty) Józsefet mint zalaegerszegi papot ismerhetjük meg igen alapos elemzés fényében. Az Apát úr nem csak egy életrajz, több annál. Kor- és személyiségtörténet
A katolikus egyházi birtokok változásai a 20. század első felében
A 20. század első felében a katolikus egyház jelentős földbirtokterülettel rendelkezett Magyarországon. A birtoknak s az abból származó jövedelemnek elsődleges célja az egyházi intézményrendszer fenntartása és finanszírozása volt. Az egyházi (nagy)birtokok története Szent István korától egészen 1945-ig követhető, folyamatosan jelen volt a magyar történelemben és jogban. Az, hogy ki és hogyan adományozhat, kinek van joga esetlegesen abba beleszólni, hogy ki kerülhet a javadalmas helyébe, évszázados vita kérdése. Tanulmányomban ennek a földbirtoknak a 20. századi változásait vizsgálom, egészen pontosan az 1848-as változásoktól az 1945-ös államosításig. Vizsgálom, hogy milyen módon és kísérletekkel próbálták meg az egyházi személyek a gyakran veszteséges földterületeket nyereségessé tenni, s az állam ebben milyen módon vett részt
Az V. Interdiszciplináris Vallástudományi Hallgatói Konferencia program- és absztraktkötete
Az első Interdiszciplináris Vallástudományi Hallgatói Konferenciát 2018 áprilisában hívta életre az ELTE BTK Vallástudományi Tanszékének Hallgatói Képviselete. A konferencia ere-deti célja volt, hogy évente változó helyszínen biztosítson tudományos fórumot a vallástudo-mánnyal, valamint annak társtudományaival foglalkozó hallgatók és fiatal kutatók számára, ahol bemutathatják és megvitathatják aktuális kutatási témáikat és (rész)eredményeiket.
Ennek nyomán 2018-ban először az ELTE BTK, 2019-ben a Szegedi Tudományegyetem, 2020-ban a Károli Gáspár Református Egyetem, majd 2022-ben ismét a Szegedi Tudomány-egyetem adott otthont rendezvényünknek. 2023-ban, immár ötödik alkalommal megszervezett konferenciánk házigazdája az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. Ezúton is szeretnénk kifejezni hálánkat az AVKF rektorának, Dr. Gloviczki Zoltánnak, hogy befogadta rendezvényünket és maximális támogatást nyújtott szakmai fórumunk sikeres megvalósításához.
A konferenciára ezévben 50 jelentkezés érkezett be, mellyel rendezvényünk új jelentkezői re-kordot állított. Az absztraktokat egy intézményközi 7 fős szakmai bírálóbizottság értékelte. A beérkezett jelentkezésekből összesen 34 előadástervezetet fogadtunk be, melyeket tizenkét különböző tudományos szekcióba osztottunk a kétnapos rendezvény során
Az V. Interdiszciplináris Vallástudományi Hallgatói Konferencia tanulmánykötete
Az Olvasó az V. Interdiszciplináris Vallástudományi Hallgatói Konferencia tanulmánykötetet tartja a kezében. A kötet alapjául a 2023-ban ötödik alkalommal megszervezett „kisjubileumi” IVHK konferencián elhangzott előadások sokszínű anyaga szolgált. A konferenciára beérkezett közel 50 jelentkezés, az ebből kialakított 43 fős előadói paletta és a kötetben található 16 tanulmány nyilvánvaló jele annak, hogy a hazai fiatal vallástudósok körében kialakult az igény egy éves, nyitott tematikájú és interdiszciplináris szemléletű szakmai fórumra.
Ezen a ponton szeretnénk kifejezni hálánkat Dr. Gloviczki Zoltánnak, Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorának, aki befogadta rendez-vényünket és lehetővé tette szakmai fórumunk sikeres megvalósítását. Ugyanitt köszönettel tartozunk a rektori hivatal jelenlegi és volt munka-társainak, Balássy Petra Zsófiának és Kondorosi Noéminek, akik időt és energiát nem kímélve támogatták a szervezői munkánkat. Külön köszönet illeti Miklovicz Attilát, a DOSZ Filozófiatudományi Osztályának elnökét és Farkas Zsuzsannát DOSZ Hittudományi Osztályának elnökasszonyát, akik az elmúlt években felkarolták az IVHK-t. Szükséges továbbá a kötet első oldalán említenünk Dudás Róbert Gyulát, aki felvetette az AVKF felkeresését rendezvényünkkel. Továbbá köszönettel tartozom a DOSZFiTO önkénteseinek, Bialkó László Gergőnek és Tegzes Nóra Valentinának, akik a szekciószervezői feladatokat a legnagyobb lelkesedéssel vállalták.
Bízom benne, hogy a kézben tartott konferenciakötetet az elkövetkező években számos újabb kiadvány fogja követni és az IVHK a hazai vallástudományi oktatás sarokköveként továbbra is szolgálhatja a fiatal vallástudósok és egyetemi hallgatók szakmai előrehaladását
A magyarországi élelmiszeripar helyzete és jövőképe = The current situation and the future of the Hungarian food industry
A hazai élelmiszeripar nettó árbevétele 2003 és 2013 között csaknem 1000 milliárddal nőtt,
viszont változatlan áron 360 milliárd forinttal csökkent, amely főleg a belföldi értékesítés visszaesése
(-631 milliárd forint) miatt következett be. A belpiaci értékesítés csökkenésének oka az alacsony
fizetőképes kereslet, amelyet jól szemléltet az egy főre jutó reáljövedelem és a napi fogyasztási
cikkek forgalmának együtt mozgása. A hazai vásárlóerő nemzetközi összehasonlításban is alacsonynak
tekinthető. Az Eurostat adatai alapján, csupán Bulgáriában alacsonyabb az egy főre jutó élelmiszerekre
és nem alkoholos italokra fordított éves kiadások alakulása. Kedvező tendencia, hogy az
export növekedett 2003 és 2013 között, habár ez főként a nem klasszikus élelmiszer csoportoknak
(pl. bioetanol, hobbiállat-eledel, dohánytermék) köszönhető. A kialakult nehézségekre az élelmiszeripar
munkaerő létszám leépítéssel, illetve a beruházások csökkentésével reagált. Nemzetközi szinten
komoly technológiai lemaradással küzdenek a hazai élelmiszeripari cégek, melynek számos oka
között említhető a forráshiány, a valós kényszer hiánya (relatív olcsó munkaerő), valamint különböző
menedzsment problémák (pontatlan elképzelések a kapacitás-kihasználásról, hatékonyságról, korszerűségről).
A hazai élelmiszeripar nehéz helyzetéért külső (alacsony fizetőképes kereslet, makrogazdasági
tényezők), illetve belső okok (elmaradó technológiai fejlesztések, innovációs készségek
hiánya) egyaránt felelőssé tehetők. A kiút keresése azért is nehéz, mert sok múlik a szereplők által
nem befolyásolható tényezőkön, viszont a termékpályában való gondolkodás hiánya is nehezíti a
fejlesztést. Megoldást kell és lehet találni például a pontos tervezéssel, a termékpálya szintű kapcsolatok
elmélyítésével, a támogatási lehetőségek hatékony felhasználásával, megfelelő szabályozási
környezet kialakításával, a piaci alkalmazkodóképesség növelésével, illetve a kutatás és a piaci szereplők
szorosabb együttműködésével. = The revenues of the Hungarian food industry increased almost by HUF 1000 billion between 2003
and 2013 at current prices, but at base prices they declined by HUF 360 billion, mainly as the result
of the decrease in domestic sales (HUF -631 billion). The cause of this decrease is the low purchasing
power of domestic consumers which is clearly demonstrated by the covariance of the real income per
capita and the sales of fast moving consumer goods. Hungarian purchasing power is low by international
comparison as well. According to Eurostat data, only Bulgaria has lower annual expenditures
on food and non-alcoholic beverages per capita. Exports increased between 2003 and 2013, but the
increase was driven mainly by non-traditional food products (bioethanol, pet food and tobacco). The
Hungarian food industry reacted to the difficulties it faced by reducing both the number of employees
and investments. The industry seriously lags behind international competitors, mainly due to the lack
of financial resources, lack of real pressure to innovate (relatively low cost of labour) and management
issues (inaccurate understanding of capacity utilisation, efficiency and modernisation). The
unfavourable situation of the Hungarian food industry arises from external (low purchasing power,
macroeconomic factors) and internal (lack of technological developments and innovation ability)
factors. While many of these problems are difficult to solve as they depend on factors that cannot
be influenced by the players, the lack of conscious thinking in the supply chain makes the situation
even more difficult. The solution can be found by precise planning, increasing cooperation along
the supply chain, efficient use of subsidies, establishing a proper regulatory background, increasing
adaptation to the market and by strengthening the cooperation between research and market players
Az osztrák élelmiszer-gazdaság működésének és sikereinek elemzése = Analysis of the operation and success of the Austrian food economy
A tanulmány az osztrák élelmiszer-gazdaság sikertényezőinek feltátásának céljából íródott. A sikeresség kiindulási alapjának azt tekintettük, hogy az élelmiszer-gazdaságban tevékenykedő vállalkozások megfelelő jövedelmet képesek realizálni. Megvizsgáltuk, hogy ehhez milyen makrogazdasági, környezeti, társadalmi és közigazgatási tényezők járulnak hozzá. Első lépésként összehasonlítottuk Magyarország és Ausztria mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelésének hatékonyságát és jövedelmezőségét, majd elemeztük a két ország belső fogyasztását és élelmiszer-külkereskedelmét. Ezt követően tanulmányoztuk az osztrák adórendszert, a támogatáspolitikát, az együttműködések, valamint a szaktanácsadás rendszerét. Megközelítésünk termékpálya-szemléletű volt, azaz az alapanyag-termelést és feldolgozást együtt tekintettük át, emellett ismertettük a kiskereskedelem működését és az osztrák ellenőrzési és védjegyezési rendszert is. Jelentésünk elkészítéséhez széles körű szakirodalmi áttekintést végeztünk, emellett többféle adatbázisra (Eurostat, KSH, Austria Statistic, OECD stb.) támaszkodtunk. Legfőbb megállapításunk, hogy az osztrák élelmiszer-termelés sikeresnek tekinthető, hiszen a szektorban résztvevők jó jövedelmi helyzetben vannak, emellett az ágazat multifunkcionális teljesítménye is magas szintű. Ennek oka részben az ország kedvező makrogazdasági helyzetéből adódik, de a mezőgazdasági adórendszer, a támogatáspolitika, a termelők önszerveződése, a magas szintű vertikális és horizontális integráció, a kiválóan működő védjegyezési, szaktanácsadási és oktatási rendszer is hozzájárul a sikerhez. = The study explores the reasons for the success of the Austrian food economy. Our starting point was that an economy is successful if the stakeholders in the sector realise acceptable levels of profit. The research investigated how macroeconomic, environmental, social and administrative factors support the profitability of the sector. As a first step the effectiveness and profitability of agriculture and food processing in Austria and Hungary were compared, then the domestic consumption and external trade of the two countries were analysed. After this the Austrian tax and subsidy system, and the cooperation and the extension service were researched. During the analysis the value chain approach was used; in other words, both the production of raw materials and the processing sector were investigated. Furthermore, the operation of the retail and the trademark system were described. Several databases were used during the analysis (Eurostat, HCSO, Austria Statistics, OECD etc.). The most important result from our research is that the Austrian food economy is successful as all the stakeholders in the sector achieve remarkable levels of profit, and in addition the multifunctional performance of the sector is at a high level. This is partly due to the favourable macroeconomic environment but also to the good tax and subsidy system, the cooperation of the stakeholders, the good horizontal and vertical integration in the sector, the well-performing trademark system, the extension service and the good level of education