A szociokulturális hatások kapcsolata az elhízottakkal szembeni előítéletekkel kora serdülőkorban = The association between sociocultural effects and bias against obese people at preadolescence ages

Elméleti háttér: A nyugati kultúrában negatív attitűdök kapcsolódnak az elhízáshoz. Az elhízással kapcsolatos előítéletek már óvodáskortól kezdődően kimutathatóak. A negatív előítélet és diszkrimináció káros hatást gyakorolhat az elhízott gyermekek és serdülők mentális és testi egészségére. A stigmatizáció típusának és mértékének felmérése kulcsfontosságú lehet a megfelelő intervenciós programok kidolgozása szempontjából. Cél: A kutatás célja az elhízottakkal szembeni előítéletek potenciális magyarázó változóinak vizsgálata volt 10–15 év közötti gyermekek körében. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 370, 10–15 év közötti diák (145 fiú és 225 lány) vett részt. Az alábbi mérőeszközöket alkalmaztuk: Szociokulturális Hatások Kérdőív, Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Kérdőív, Vizuális Analóg Skála, Melléknévlista, Közös Tevékenységek Kérdőív. Eredmények: A serdülők felismerik és elfogadják a megjelenés szociokulturális standardjait, azaz internalizálják korunk szépségideáljait. Ezzel párhuzamosan mindkét nem körében jelen van az elhízottakkal szembeni előítélet, ugyanis mind a fiúk, mind a lányok az elhízott gyermekfigurákat preferálták a legkevésbé. A külső megjelenésre vonatkozó szociokulturális (média-, kortárs-, szülői) hatások, valamint a megjelenés szociokulturális standardjainak (karcsú, illetve sportos testideál) internalizálása azonban csak kevés prediktív erővel bírt az előítélet alakulására vonatkozóan. Következtetések: Tekintettel az elhízással kapcsolatos negatív előítéleteknek és diszkriminációnak az elhízott egyének pszichés és testi egészségére gyakorolt potenciálisan káros következményeire, különösen fontos lenne további kutatásokat végezni a serdülőkorúak körében megjelenő, elhízással kapcsolatos negatív attitűdök és előítélet magyarázó változóinak feltárása érdekében. | Background: Western societies show negative attitudes towards obesity. Prejudice related to obesity can be demonstrated already from early childhood. Negative prejudice and discrimination can have a deleterious effect on the mental and somatic health of overweight children. Assessing the type and extent of the stigmatization may be crucial in the development of adequate intervention programs. Objectives: Main goal of our research was to analyze potential explanatory factors of prejudice against obesity among 10–15-year-old children. Methods: Our cross-sectional, questionnaire study involved 370 participants, students between 10–15 years of age (145 boys and 225 girls). We used the following measures: Sociocultural Influences Questionnaire, Sociocultural Attitudes Towards Appearance Questionnaire-3 (SATAQ-3), Visual Analogue Scale, Adjective Checklist, Hungarian version of the Shared Activities Questionnaire. Results: Adolescents recognize and accept the sociocultural standards of the appearance, i.e., internalize the beauty ideals of our age. Accordingly, the prejudice against obese subjects is present in both sexes, since both boys and girls preferred the least obese child figures. However, the sociocultural influences (media, peers, and parents) relating to the appearance, and the internalization of the sociocultural standards of the appearance meant only a less predictive value as far as the prejudice is concerned. Conclusions: Regarding the potentially harmful consequences of the negative prejudices and discrimination on the psychological and somatic health status of obese subjects, it would be especially important to perform further studies to explore the explaining variables of the obesity related negative attitudes and the prejudice against obesity in adolescents

Evészavarok és a média - a magazinolvasási szokások és az evészavarok lehetséges kapcsolata = Eating disorders and the media — magazine reading habits and their possible relationship to eating disorders

Elméleti háttér: Az evészavarok kialakulásában a szociokulturális tényezők is szerepet játszanak. Ezek közvetett, különböző szinteken megmutatkozó befolyást gyakorolnak a testsúlyszabályozásra. A tömegtájékoztatás kiemelkedő jelentőségű az értékek és normák közvetítésében. A manapság oly népszerű karcsú női testideál, divatos fogyókúrák, megjelenéssel kapcsolatos elvárások is gyakran a média által jutnak el az egyes személyekhez. Célkitűzés: A vizsgálat célja a magazinolvasási szokások és az evészavarok, illetve az evészavarokhoz vezető tünetek kapcsolatának vizsgálata volt. Módszer: A keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálat résztvevői általános és középiskolás lányok, valamint egyetemi hallgatónők voltak (n = 193). Alkalmazott mérőeszközök: a magazinolvasási szokásokat felmérő kérdéssor, Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Kérdőív (SATAQ-3), Testi Attitűdök Tesztje (BAT), Evési Zavar Kérdőív (EDI), valamint a SCOFF kérdőív. A vizsgálat keretében magyar nyelvre fordítottuk a Vonzóságról Alkotott Hiedelmek Skála módosított változatát (Beliefs About Attractiveness Scale-Revised, BAA-R). Eredmények: A 14—18 éves korosztály fokozottan érzékeny a magazinok soványságot hirdető képeire, üzeneteire. Ezen alcsoport esetében azt találtuk, hogy a divat- és fitneszmagazinok olvasásával töltött idő pozitív irányú kapcsolatot mutat az evészavarra utaló tünetek gyakoriságával (EDI Bulimia alskála: rs = 0,37; ps = 0,38; ps = 0,55; ps = 0,37; ps = 0,41; ps = 0,44; ps = 0,34; p<0,05) pozitív irányú kapcsolatot mutat a testtel való elégedetlenséggel. Eredményeink szerint a médiából érkező, a karcsúság elérésére irányuló nyomás közvetítő szerepet tölt be a karcsúságideál internalizálása és a bulimiás attitűdök, illetve tendenciák között. Konklúzió: A magazinolvasás leginkább a középiskolás korosztály esetében függhet össze az evés- és testképzavarokkal, így a preventív programoknak elsősorban e korosztályra kell fókuszálniuk. | Background: Socio-cultural factors play a role in the development of eating disorders. These socio-cultural factors manifest on different levels and influence body weight regulation indirectly. The media has utmost importance in the shaping of values and norms. The contemporary thin ideal, trendy diets, and other appearance related expectations often reach people through the media. Objectives: The main goal was to examine the relationship between magazine reading habits and eating disorders as well as the symptoms that might lead to eating disturbances. Methods: Design: cross-sectional, questionnaire study. Participants: female elementary, high school and university students (n = 193). Measures: an ad-hoc questionnaire for magazine reading habits, Sociocultural Attitudes Towards Appearance Scale-3 (SATAQ-3), Body Attitudes Test (BAT), Eating Disorder Inventory (EDI), and the SCOFF questionnaire. Within the framework of the study we translated the Beliefs About Attractiveness Scale-Revised (BAA-R) into Hungarian. Results: Girls between 14—18 years are acutely sensitive to the picture and message content appearing in magazines. The following correlations were found within that group: Time spent reading fashion and fitness magazines showed significant positive correlation with eating disorder symptomatology (EDI Bulimia subscale: rs = 0.37; ps = 0.38; ps = 0.55; ps = 0.37; ps = 0.41; ps = 0.44; ps = 0.34; p<0.05) showed significant positive correlation with body image dissatisfaction. Media pressure was found to have a mediating role between thin body internalization and bulimic tendencies. Conclusion: The effects of magazine content has the strongest effect on high school students, so funding for preventive programs would be most efficiently spent focusing on them

Az elhízással kapcsolatos attitűd mérése gyermekkorban : A Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának pszichometriai sajátságai = Measurement of the attitude towards obesity in childhood. Psychometric properties of the Hungarian version of the Shared Activities Questionnaire

Háttér: A nyugati kultúrában negatív attitűdök kapcsolódnak az elhízáshoz. Az elhízással kapcsolatos előítéletek már óvodáskortól kezdődően kimutathatók. A negatív előítélet és diszkrimináció káros hatást gyakorolhat az elhízott gyermekek és serdülők mentális és testi egészségére. A stigmatizáció típusának és mértékének felmérése kulcsfontosságú lehet a megfelelő intervenciós programok kidolgozása szempontjából. Célkitűzés: A vizsgálat célja az elhízással kapcsolatos attitűdök konatív (viselkedéses) komponensét felmérő Közös Tevékenységek Kérdőív (Shared Activities Questionnaire) magyar változatának kidolgozása és pszichometriai elemzése volt. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 370, 10–15 év közötti tanuló (145 fiú és 225 lány) vett részt. Mérőeszközök: Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változata, vizuális analóg skála, melléknévlista. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis alátámasztotta a Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának faktorszerkezetét. A mérőeszköz konvergens validitása és belső megbízhatósága is alátámasztást nyert. Az eredmények szerint az elhízott gyermekek megítélése kedvezőtlenebb a Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának valamennyi alskáláján, mint a normális súlyú gyermekeké. Konklúzió: A vizsgálat megerősíti az általunk kidolgozott Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának konstruktumvaliditását. A kérdőív az elhízással kapcsolatos attitűdök konatív komponense ígéretes mérőeszközének tűnik, s lehetőséget nyújt az elhízással kapcsolatos attitűdök egy aspektusának felmérésére. A mérőeszköz további vizsgálatokba való bevonását javasoljuk. | Introduction: Western societies show negative attitudes towards obesity. Prejudice related to obesity can be demonstrated already from early childhood. Negative prejudice and discrimination can have a deleterious effect on the mental and somatic health of overweight children. Assessing the type and extent of the stigmatization may be crucial in the development of adequate intervention programs. Objectives: Our main goals were to develop the Hungarian version of the Shared Activities Questionnaire, a measure assessing the behavioural component of attitudes towards obesity, and to conduct the psychometric analysis of this instrument. Methods: Our cross-sectional questionnaire study involved 370 participants, students between 10–15 years of age (145 boys and 225 girls). Measures: Hungarian version of the Shared Activities Questionnaire, Visual Analogue Scale, and Adjective Checklist. Results: The confirmatory factor analyses supported the original structure of the Shared Activities Questionnaire. Internal consistency and convergent validity were satisfactory. Results show that obese children are more harshly judged in all scales of the Shared Activities Questionnaire in comparison to normal weight peers. Conclusion: Our results support the construct validity of the Hungarian version of the Shared Activities Questionnaire. It is a promising measurement for assessing attitudes towards obesity, and it provides an opportunity to evaluate an aspect of attitudes relating to the obesity. The involvement of the questionnaire in further studies is suggested

Az evészavarok egy lehetséges kockázati tényezője: a szülők megjelenéssel kapcsolatos elvárásai

Absztrakt Elméleti háttér: A külső megjelenés szociokulturálisan meghatározott ideáljai és az ezek elérésére irányuló társadalmi nyomás az evészavarok multifaktoriális etiológiájában a prediszponáló tényezők közé tartoznak. Cél: A kutatás célja a külső megjelenéssel kapcsolatos, a serdülők által észlelt szociokulturális hatások és az evészavarok közötti kapcsolat vizsgálata volt hazai serdülőmintán. Módszerek: A keresztmetszeti kérdőíves kutatásban 9—13. osztályos, Budapesten tanuló középiskolás diákok vettek részt (n = 173; 42,8% fiú; átlagéletkor: 17,8 év, szórás = 1,14 év, terjedelem: 15—20 év). Mérőeszközök: önbeszámolóval nyert testsúly és -magasság, Szociokulturális Hatások Kérdőív, Evési Zavar Kérdőív, Evészavartünetek Súlyossági Skálája, Rosenberg-féle Önértékelés Skála, Vonásszorongás Skála gyermekváltozata. Eredmények: Összességében 24 résztvevő (14,0%) esetében jelent meg az evészavar kockázata, és a lányok körében tendenciaszinten nagyobb gyakorisággal fordult elő, mint a fiúknál [18,2% vs. 8,2%; χ2(1) = 3,473; p = 0,062]. A lányokat a megjelenéssel kapcsolatosan nagyobb mértékű észlelt szociokulturális hatás éri, mint a fiúkat [t(161) = —7,154; p < 0,001; Cohen-d: 1,09]. A bináris logisztikus regresszió elemzés eredményei szerint e szociokulturális hatások fokozottabb volta a nem, az életkor, a testtömegindex, a vonásszorongás és az önértékelés kontrollja mellett is szignifikánsan előre jelzi az evészavarok kockázatát (OR = 1,05; p = 0,002; OR 95% CI = 1,02—1,08). A modell által megmagyarázott variancia 29,4%. Következtetések: Eredményeink hozzájárulnak a serdülőkori evészavarok és evészavartünetek kockázati tényezőinek megértéséhez, valamint elősegíthetik a hatékony prevenciós programok kidolgozását. Ugyanakkor a serdülők által észlelt szociokulturális hatások evészavarokra vonatkozó előrejelző erejét érdemes lenne külön-külön is vizsgálni (úgymint szülői, média- és kortárshatások)

Az elhízással kapcsolatos attitűd mérése gyermekkorban : A Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának pszichometriai sajátságai = Measurement of the attitude towards obesity in childhood. Psychometric properties of the Hungarian version of the Shared Activities Questionnaire

Háttér: A nyugati kultúrában negatív attitűdök kapcsolódnak az elhízáshoz. Az elhízással kapcsolatos előítéletek már óvodáskortól kezdődően kimutathatók. A negatív előítélet és diszkrimináció káros hatást gyakorolhat az elhízott gyermekek és serdülők mentális és testi egészségére. A stigmatizáció típusának és mértékének felmérése kulcsfontosságú lehet a megfelelő intervenciós programok kidolgozása szempontjából. Célkitűzés: A vizsgálat célja az elhízással kapcsolatos attitűdök konatív (viselkedéses) komponensét felmérő Közös Tevékenységek Kérdőív (Shared Activities Questionnaire) magyar változatának kidolgozása és pszichometriai elemzése volt. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 370, 10–15 év közötti tanuló (145 fiú és 225 lány) vett részt. Mérőeszközök: Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változata, vizuális analóg skála, melléknévlista. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis alátámasztotta a Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának faktorszerkezetét. A mérőeszköz konvergens validitása és belső megbízhatósága is alátámasztást nyert. Az eredmények szerint az elhízott gyermekek megítélése kedvezőtlenebb a Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának valamennyi alskáláján, mint a normális súlyú gyermekeké. Konklúzió: A vizsgálat megerősíti az általunk kidolgozott Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának konstruktumvaliditását. A kérdőív az elhízással kapcsolatos attitűdök konatív komponense ígéretes mérőeszközének tűnik, s lehetőséget nyújt az elhízással kapcsolatos attitűdök egy aspektusának felmérésére. A mérőeszköz további vizsgálatokba való bevonását javasoljuk. | Introduction: Western societies show negative attitudes towards obesity. Prejudice related to obesity can be demonstrated already from early childhood. Negative prejudice and discrimination can have a deleterious effect on the mental and somatic health of overweight children. Assessing the type and extent of the stigmatization may be crucial in the development of adequate intervention programs. Objectives: Our main goals were to develop the Hungarian version of the Shared Activities Questionnaire, a measure assessing the behavioural component of attitudes towards obesity, and to conduct the psychometric analysis of this instrument. Methods: Our cross-sectional questionnaire study involved 370 participants, students between 10–15 years of age (145 boys and 225 girls). Measures: Hungarian version of the Shared Activities Questionnaire, Visual Analogue Scale, and Adjective Checklist. Results: The confirmatory factor analyses supported the original structure of the Shared Activities Questionnaire. Internal consistency and convergent validity were satisfactory. Results show that obese children are more harshly judged in all scales of the Shared Activities Questionnaire in comparison to normal weight peers. Conclusion: Our results support the construct validity of the Hungarian version of the Shared Activities Questionnaire. It is a promising measurement for assessing attitudes towards obesity, and it provides an opportunity to evaluate an aspect of attitudes relating to the obesity. The involvement of the questionnaire in further studies is suggested

Inflammatory breast cancer-comparing the effectivity of preoperative docetaxel-epirubicine protocol to conventional antracycline-containing chemotherapy to achieve clinical benefit and complete pathological response

Our retrospective analysis compared the effectiveness of conventional antracycline-containing protocols (A+) and docetaxel/epirubicine (TE) as primary systemic chemotherapies (PSCT) for inflammatory breast cancer (IBC). Seventy IBC patients received either A + (n = 48) or TE (n = 22) as PSCT. The objective clinical response and clinical benefit rate of treated patients were 54.3% (A+: 54,2% vs. TE: 54,5%; p = 0,28) and 92.8% (A+: 91,7% vs. TE: 95,5%; p = 0,57), respectively. The clinical complete response rate (cCR) was 23.2% (A+: 27,1% vs. TE:4,5%; chi (2) = 4,79; p = 0,03) with 7.14% (A+: 10,4% vs. TE:0%; chi (2) = 2,47; p = 0,12) of pathological complete responses (pCR). The median progression free (PFS)/local progression free (LPFS)/overall survival (OS) was 2.0/5.4/4.0 years, respectively. Patients achieving cCR had a tendency for better survival parameters than patients with less than cCR. Response rates or survival data were not statistically different in the two chemotherapy (CT) treatment groups. The survival was not influenced by the number of CT cycles in either protocols. In this set of patients, the clinical efficacy of the two alternative primary systemic chemotherapies (A + and TE) is equivalent in the treatment of inflammatory breast cancer (IBC), despite of the significant difference in favour of A + noticed in CRs. Six cycles of CT could be enough for patients achieving CR, however sequential pre- and/or postoperative CT with non cross-resistant drugs should be considered for non-responders

Efficacy and safety of infliximab induction therapy in Crohn's Disease in Central Europe - a Hungarian nationwide observational study

<p>Abstract</p> <p>Background</p> <p>Infliximab (IFX) has proven to be an effective addition to the therapeutic arsenal for refractory, fistulizing, and steroid dependent Crohn's disease (CD), with efficacy in the induction and maintenance of clinical remission of CD. Our objective in this study is to report the nationwide, multicenter experience with IFX induction therapy for CD in Hungary.</p> <p>Methods</p> <p>During a 6-year-period, beginning in 2000, a total of 363 CD patients were treated with IFX as induction therapy (5 mg/kg IFX infusions given at week 0, 2 and 6) at eleven centers in Hungary in this observational study. Data analysis included patient demographics, important disease parameters and the outcome of IFX induction therapy.</p> <p>Results</p> <p>Three hundred and sixty three patients (183 women and 180 men) were treated with IFX since 2000. Mean age was 33.5 ± 11.2 years and the mean duration of disease was 6.7 ± 6.1 years. The population included 114 patients (31.4%) with therapy-refractory CD, 195 patients (53.7%) with fistulas, 16 patients (4.4%) with both therapy-refractory CD and fistulas, and 26 patients (7.2%) with steroid dependent CD. Overall response rate was 86.2% (313/363). A higher response rate was observed in patients with shorter disease duration (p = 0.05, OR:0.54, 95%CI:0.29-0.99) and concomitant immunosuppressant therapy (p = 0.05, OR: 2.03, 95%CI:0.165-0.596). Concomitant steroid treatment did not enhance the efficacy of IFX induction therapy. Adverse events included 34 allergic reactions (9.4%), 17 delayed type hypersensitivity (4.7%), 16 infections (4.4%), and 3 malignancies (0.8%).</p> <p>Conclusion</p> <p>IFX was safe and effective treatment in this cohort of Hungarian CD patients. Based on our experience co-administration of immunosuppressant therapy is suggested in patients receiving IFX induction therapy. However, concomitant steroid treatment did not enhanced the efficacy of IFX induction therapy.</p