Differences in purposes and life-goals from the perspective of health behavior in a Romanian adolescent sample = Egyéni különbözőségek a serdülők egészséges életmódjában az életcéljaik perspektívájából

The goal of this research was to investigate specific personality factors theorized to be involved in adolescents’ health behavior, such as individual differences in the level of purposes in life and the variations of life goals. The instrumentation for the study was a self-completed questionnaire, which included items for assessing health-behavior data, the Purposes in Life scale, and the Aspiration Index for life-goals’ assessment. There were 385 teenage study participants aged between 16-18 years (mean = 16.8 years; 182 boys – 47.3 % and 203 girls – 52,7%) in Transylvania, Romania. Results showed that adolescents who engaged in health protective behaviors (e.g., physical activity, fruit /vegetable consumption) reported higher levels of purposes in life and intrinsic life-goals, such as affiliation or personal growth. Conversely, those engaged in health risky behaviors (e.g., substance use, sweet/soft drink consumption) not only reported lower levels in having a purpose in life, but also tended to report fewer health goals for the future as well as personal growth. These findings argue that health professionals should incorporate and emphasize the development of teenagers’ life goals and purposes in the design and conceptualization of schoolbased prevention and health promotion programs that focus on fostering healthy life-style adoption. A kutatás célja azoknak a specifikus személyiségtényezőknek vizsgálata, amelyek szerepet játszanak a serdülők egészséges életmódjában. Eszközök: önkitöltős kérdőív, amely az egészséget védő viselkedésekre vonatkozó kérdéseket tartalmaz, az Életcélok skála, valamint az Aspirációs Index. Résztvevők: 385 tanuló, a 16 és 18 év közötti korcsoportból. Átlag életkoruk 16,8 év volt, nem szerinti eloszlásuk alapján 182 fiú - 47,3% és 203 lány - 52,7% vett részt a felmérésben. Eredmények: Az egészségvédő magatartást (mint például a fizikai aktivitás, a gyümölcs/zöldségfogyasztás) tanúsító serdülők magasabb szintű és többnyire belső életcélokról számoltak be, mint amilyenek a személyes növekedés, és affiliáció. Másfelől, az egészségre kockázatot jelentő magatartású (mint például a szerhasználat, az édes/szénsavas üdítőital-fogyasztás) serdülők kevesebb életcélról számoltak be. Eredményeink arra utalnak, hogy a serdülők életcéljai, valamint ezeknek gazdagodása fontos az egészséges életmód elfogadására összpontosító iskolai prevenciós és egészségfejlesztési programok kialakításában és konceptualizálásában

Az egészséget veszélyeztető életmód összehasonlító vizsgálata kulturális különbözőségeket mutató fiatalok körében = Comparative Analysis of Youth's Health-Risk Lifestyle in the Perspective of their Cultural Differences

A fiatalok és kulturális közösségeik életében egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az egészségmegőrző, elsősorban életmódbeli tevékenységek. A kutatás célja azon viselkedési stratégiáknak a feltérképezése, amelyek az egészség megőrzését teszik lehetővé, valamint a társadalom és a környezet által hajlamosító kockázati magatartásformák megismerése. Az alkalmazott kérdőív demográfiai, életmódbeli, családi és iskolai környezetre, valamint kockázati tényezőkre vonatkozó kérdéseket tartalmaz. A vizsgálat résztvevői 280 fiatal Marosvásárhely és Eger tanintézeteinek XI-XII évfolyamairól. A vizsgálatot 2011 februárjában végeztük, rétegzett mintán, önkitöltős kérdőíves módszerrel. Eredményeink a földrajzi elhelyezkedés függvényében a két csoport között szignifikáns különbségeket mutattak az élettel való elégedettséget, az alkoholfogyasztás gyakoriságát illetően, de a családi támasz, az iskolai elfogadás és a tanárok tanuló iránti attitűdje szerint is. A nemek szerint különbözik az egészség önértékelése, a szubjektív testkép, a testtömegkontrollálása, az alkoholfogyasztás gyakorisága és mennyisége, ugyanakkor az iskolai attitűd, az együttléti idő a barátokkal és a tanulók elfogadása a tanárok felől

EGYÉNI KÜLÖNBÖZŐSÉGEK A SERDÜLŐK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDJÁBAN AZ ÉLETCÉLJAIK PERSPEKTÍVÁJÁBÓL

The goal of this research was to investigate specific personality factors theorized to be involved in adolescents’ health behavior, such as individual differences in the level of purposes in life and the variations of life goals. The instrumentation for the study was a self-completed questionnaire, which included items for assessing health-behavior data, the Purposes in Life scale, and the Aspiration Index for life-goals’ assessment. There were 385 teenage study participants aged between 16-18 years (mean = 16.8 years; 182 boys – 47.3 % and 203 girls – 52,7%) in Transylvania, Romania. Results showed that adolescents who engaged in health-protective behaviors (e.g., physical activity, fruit /vegetable consumption) reported higher levels of purposes in life and intrinsic life-goals, such as affiliation or personal growth. Conversely, those engaged in health risky behaviors (e.g., substance use, sweet/soft drink consumption) not only reported lower levels in having a purpose in life but also tended to report fewer health goals for the future as well as personal growth. These findings argue that health professionals should incorporate and emphasize the development of teenagers’ life goals and purposes in the design and conceptualization of school-based prevention and health promotion programs that focus on fostering healthy lifestyle adoption.A kutatás célja azoknak a specifikus személyiségtényezőknek vizsgálata, amelyek szerepet játszanak a serdülők egészséges életmódjában. Eszközök: önkitöltős kérdőív, amely az egészséget védő viselkedésekre vonatkozó kérdéseket tartalmaz, az Életcélok skála, valamint az Aspirációs Index. Résztvevők: 385 tanuló, a 16 és 18 év közötti korcsoportból. Átlag életkoruk 16,8 év volt, nem szerinti eloszlásuk alapján 182 fiú - 47,3% és 203 lány - 52,7% vett részt a felmérésben. Eredmények: Az egészségvédő magatartást (mint például a fizikai aktivitás, a gyümölcs/ zöldségfogyasztás) tanúsító serdülők magasabb szintű és többnyire belső életcélokról számoltak be, mint amilyenek a személyes növekedés, és affiliáció. Másfelől, az egészségre kockázatot jelentő magatartású (mint például a szerhasználat, az édes/szénsavas üdítőital-fogyasztás) serdülők kevesebb életcélról számoltak be. Eredményeink arra utalnak, hogy a serdülők életcéljai, valamint ezeknek gazdagodása fontos az egészséges életmód elfogadására összpontosító iskolai prevenciós és egészségfejlesztési programok kialakításában és konceptualizálásában

AZ EGÉSZSÉGET VESZÉLYEZTETŐ ÉLETMÓD ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA KULTURÁLIS KÜLÖNBÖZŐSÉGEKET MUTATÓ FIATALOK KÖRÉBEN

Health-related, primarily lifestyle-associated activities are increasingly emphasized in the lives of young people and their cultural communities. The aim of the research is to explore behavioral strategies that maintain health and to understand those societies and the environmental factors that predispose risk behaviors. The questionnaire includes items about demographics, lifestyle, family and school environment, and health risk factors. Participants are 280 youngsters from the 11-12th graders of Târgu-Mureş and Eger. The study was conducted in February 2011 on a stratified sample using a self-completed questionnaire method. Our results showed significant differences between the two groups in terms of life satisfaction, frequency of alcohol consumption, but also in terms of family support, school acceptance, and teachers' attitudes toward students. We found gender differences in health-related self-esteem, subjective body image, body weight control, frequency, and amount of alcohol consumption, but also in school attitudes, time spent with friends.A fiatalok és kulturális közösségeik életében egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az egészségmegőrző, elsősorban életmódbeli tevékenységek. A kutatás célja azon viselkedési stratégiáknak a feltérképezése, amelyek az egészség megőrzését teszik lehetővé, valamint a társadalom és a környezet által hajlamosító kockázati magatartásformák megismerése. Az alkalmazott kérdőív demográfiai, életmódbeli, családi és iskolai környezetre, valamint kockázati tényezőkre vonatkozó kérdéseket tartalmaz. A vizsgálat résztvevői 280 fiatal Marosvásárhely és Eger tanintézeteinek XI-XII évfolyamairól. A vizsgálatot 2011 februárjában végeztük, rétegzett mintán, önkitöltős kérdőíves módszerrel. Eredményeink a földrajzi elhelyezkedés függvényében a két csoport között szignifikáns különbségeket mutattak az élettel való elégedettséget, az alkoholfogyasztás gyakoriságát illetően, de a családi támasz, az iskolai elfogadás és a tanárok tanuló iránti attitűdje szerint is. A nemek szerint különbözik az egészség önértékelése, a szubjektív testkép, a testtömeg-kontrollálása, az alkoholfogyasztás gyakorisága és mennyisége, ugyanakkor az iskolai attitűd, az együttléti idő a barátokkal és a tanulók elfogadása a tanárok felől

Számítógépes dohányzás-prevenció az iskolában

Prospektív kutatásunk egy számítógépes prevenciós beavatkozás elvégzése után jelentkező dohányzási motiváció-átstrukturálódásokat elemzi. A résztvevőinket 16 marosvásárhelyi középiskola tanulóiból választottuk ki, összesen 1369, 15-16 év közötti serdülőt. Eredményeink szerint a dohányzó serdülők magasabb dohányzás melletti motiváció értékeket és kevesebb dohányzás elleni érveket mutatnak a nem dohányzó serdülőkkel szemben. A programban való részvétel eredményeként a dohányzó serdülők cigarettafogyasztása jelentősen csökken, így arra következtetünk, hogy a számítógépes prevenciós program sikeresen alkalmazható serdülő populáción