Az iskolai egészségnevelés elméleti megközelítése az Egészségnevelési Programok dokumentumelemzésével

Az iskolai egészségnevelés területén számos hazai és nemzetközi kutatás rámutatott, hogy csupán az ismeretek közvetítésével nem érhető tetten pozitív viselkedésváltozás, így komplex folyamatként kell az egészségnevelésre tekinteni. Hazánkban az iskolák alapdokumentuma a Pedagógiai Program, amelynek szerves részét képezi az iskola által meghatározott, az egészség javítását célzó tevékenységek feladatait tartalmazó fejezet, az Egészségnevelési Program. Kutatásunkkal célunk, hogy megvizsgáljuk a középiskolák egészségneveléssel kapcsolatos célkitűzéseit, tevékenységeit, módszereit és szereplőit az Egészségnevelési Programok tükrében. A rétegzett mintavétel során hat középiskola került a mintába, melyek esetében elemeztük az Egészségnevelési Programokat. A rétegek meghatározásakor szempont volt az iskolák Pedagógiai Programjában megnevezett központi nevelési elv, így vizsgáltunk egyházi, kéttannyelvű, sport-, művészeti, szakképző és gyakorlóiskolát. Megállapítottuk, hogy a formai és tartami jellemzők nem minden esetben vannak összhangban. A holisztikus egészség felfogás csak két iskola programjában szerepel. Két iskola esetében beszélhetünk iskolára szabott, a tanulók jellemzőire reflektáló egészségnevelési programról. A Programok mindegyike tartalmazott a fizikai aktivitásra és a káros szenvedélyek elkerülésére fókuszáló célkitűzést, legkevésbé jellemző a mentálhigiénére és a társas kapcsolatokra koncentráló tevékenység. Az iskolai egészségnevelés akkor hatékony, ha bevonja a szülőket is, azonban csak két iskola említi a Programjában a szülők aktív részvételét és szerepét, valamint a kommunikációs csatornákat. Két iskola tekint „interdiszciplináris tantárgyként” az egészségnevelésre, amely minden egyes pedagógus feladata, az egészségügyi dolgozók és szakemberek segítségével. További kutatási cél az iskolai egészségnevelés gyakorlatának vizsgálata, valamint az elmélet és gyakorlat közötti összhang feltárása. ----- THEORETICAL APPROACH TO SCHOOL HEALTH EDUCATION THROUGH DOCUMENT ANALYSIS OF HEALTH EDUCATION PROGRAMS In the field of school health education, many domestic and international researches have shown that positive behavioral change cannot be achieved through the transmission of knowledge alone, so health education should be seen as a complex process. In Hungary, the basic document of schools is the Pedagogical Program, an integral part of which is the Health Education Program, a chapter containing the tasks of activities aimed at improving health defined by the school. Our research aims to examine the objectives, activities, methods and actors of secondary schools related to health education in the light of the Health Education Programs. During the stratified sampling, six secondary schools were included in the sample, for which we analyzed the Health Education Programs. In determining the strata, the central educational principle named in the Pedagogical Program of the schools was an aspect, so we examined ecclesiastical, bilingual, sports, art, vocational and practice schools. We found that form and durability characteristics were not consistent in all cases. The holistic concept of health is included in the curricula of only two schools. In the case of two schools, we can talk about a school-specific health education program that reflects the characteristics of the students. Each of the Programs included an objective focusing on physical activity and avoiding harmful passions, with activity focusing on mental health and social relationships being the least common. School health education is effective when it also involves parents, however, only two schools mention the active participation and role of parents and communication channels in their Program. Two schools view health education as an “interdisciplinary subject,” which is the responsibility of each educator, with the help of health workers and professionals. Another research goal is to examine the practice of school health education and to explore the consistency between theory and practice

Az iskolai egészségnevelés elméleti megközelítése az Egészségnevelési Programok dokumentumelemzésével

Az iskolai egészségnevelés területén számos hazai és nemzetközi kutatás rámutatott, hogy csupán az ismeretek közvetítésével nem érhető tetten pozitív viselkedésváltozás, így komplex folyamatként kell az  egészségnevelésre tekinteni. Hazánkban az  iskolák alapdokumentuma a  Pedagógiai Program, amelynek szerves részét képezi az iskola által meghatározott, az egészség javítását célzó tevékenységek feladatait tartalmazó fejezet, az Egészségnevelési Program. Kutatásunkkal célunk, hogy megvizsgáljuk a középiskolák egészségneveléssel kapcsolatos célkitűzéseit, tevékenységeit, módszereit és szereplőit az  Egészségnevelési Programok tükrében. A rétegzett mintavétel során hat középiskola került a mintába, melyek esetében elemeztük az Egészségnevelési Programokat. A rétegek meghatározásakor szempont volt az iskolák Pedagógiai Programjában megnevezett központi nevelési elv, így vizsgáltunk egyházi, kéttannyelvű, sport-, művészeti, szakképző és gyakorlóiskolát. Megállapítottuk, hogy a  formai és tartami jellemzők nem minden esetben vannak összhangban. A holisztikus egészség felfogás csak két iskola programjában szerepel. Két iskola esetében beszélhetünk iskolára szabott, a tanulók jellemzőire reflektáló egészségnevelési programról. A Programok mindegyike tartalmazott a fizikai aktivitásra és a káros szenvedélyek elkerülésére fókuszáló célkitűzést, legkevésbé jellemző a mentálhigiénére és a társas kapcsolatokra koncentráló tevékenység. Az iskolai egészségnevelés akkor hatékony, ha bevonja a szülőket is, azonban csak két iskola említi a  Programjában a  szülők aktív részvételét és szerepét, valamint a kommunikációs csatornákat. Két iskola tekint „interdiszciplináris tantárgyként” az egészségnevelésre, amely minden egyes pedagógus feladata, az  egészségügyi dolgozók és szakemberek segítségével. További kutatási cél az iskolai egészségnevelés gyakorlatának vizsgálata, valamint az elmélet és gyakorlat közötti összhang feltárása. ----- THEORETICAL APPROACH TO SCHOOL HEALTH EDUCATION THROUGH DOCUMENT ANALYSIS OF HEALTH EDUCATION PROGRAMS In the field of school health education, many domestic and international researches have shown that positive behavioral change cannot be achieved through the transmission of knowledge alone, so health education should be seen as a  complex process. In Hungary, the basic document of schools is the Pedagogical Program, an integral part of which is the Health Education Program, a chapter containing the tasks of activities aimed at improving health defined by the school. Our research aims to examine the objectives, activities, methods and actors of secondary schools related to health education in the light of the Health Education Programs. During the stratified sampling, six secondary schools were included in the sample, for which we analyzed the Health Education Programs. In determining the strata, the central educational principle named in the Pedagogical Program of the schools was an aspect, so we examined ecclesiastical, bilingual, sports, art, vocational and practice schools. We found that form and durability characteristics were not consistent in all cases. The holistic concept of health is included in the curricula of only two schools. In the case of two schools, we can talk about a school-specific health education program that reflects the characteristics of the students. Each of the Programs included an objective focusing on physical activity and avoiding harmful passions, with activity focusing on mental health and social relationships being the least common. School health education is effective when it also involves parents, however, only two schools mention the active participation and role of parents and communication channels in their Program. Two schools view health education as an “interdisciplinary subject,” which is the responsibility of each educator, with the help of health workers and professionals. Another research goal is to examine the practice of school health education and to explore the consistency between theory and practice

A hazai középiskoláskorú tanulók egészségműveltségi szintjének vizsgálata a HELMA-H kérdőív alkalmazásával

Hazánkban kevésbé elterjedt, azonban a nemzetközi szakirodalomban széles körben foglalkoznak a serdülők egészségműveltségének jellemzőivel, mely feltárásra számos validált eszköz áll rendelkezésre. Vizsgálatunk célja volt feltárni a hazai középiskoláskorúak egészségműveltségi szintjét egy magyar nyelven először alkalmazott, validált kérdőív alkalmazásával, továbbá az egészségmagatartási szint és a demográfiai, szocioökonómiai jellemzők közötti kapcsolatnak a vizsgálata. A vizsgálatban részt vevő diákok (N=273) az adatfelvétel során a HELMA-H kérdőívet töltötték ki tanórán, anonim módon. A kitöltők 27,5%-a fiú, 72,5%-a lány, az átlagos életkoruk 16,2 (SD: 1,3) év volt. A HELMA-H érték, mely az egészségműveltségi jellemzőit mutatja 4 kategóriában (kiváló, megfelelő, problémás, nem megfelelő), a megkérdezett középiskolás tanulók 18,0%-ának kiváló, 53,1%-ának megfelelő, 21,2%-ának problémás és 7,7 %-ának nem megfelelő eredményt mutat. Összességében tehát a megkérdezett középiskolás tanulók 71,1 %-ának kívánatos mértékű az egészségműveltsége, míg 28,9 %-ának korlátozott. Az egészségműveltségi szint és az egyes tanulói jellemzők közötti különbségeket vizsgálva nem találtunk szignifikáns különbséget a nemek, az iskolatípus, a régió és az édesanya legmagasabb iskolai végzettségét tekintve, azonban az évfolyamok (F=1,986 p<0,049) és az édesapa iskolai végzettségét (F=2,674 p<0,048) tekintve igen. Eredményeink alapján a tanulók egészségműveltségi szintje kedvező képet mutat korábbi hazai, valamint nemzetközi kutatások eredményeihez képest

Pattern selection of directionally oriented chitosan tubes

The growth of viscoelastic curved materials, inspired by biological systems, may give rise to various complex structures. One of the simplest ways to control the pattern formation is to vary the orientation of the reaction vessel while keeping all other experimental conditions constant. Here, we report the self-organization of soft chitosan tubes by injecting acidic chitosan sol into a pool of sodium hydroxide solution, where the adhesive force between the gel and container keeps the tubules on the bottom of the reactor. The horizontal growth of the tubular structure undergoes spontaneous symmetry breaking, where instabilities develop on the surface of the chitosan tubules. Transformation of folds into wrinkles and finally to a smooth tube takes place by varying the orientation of the container. In addition to characterizing the evolving structures, we have also shown that the linear growth rate of the tube scales with the tilt angle of the container from the horizontal.& nbsp;Published under an exclusive license by AIP Publishing

A rizikómagatartás implicit attitűdjeit befolyásoló egyes szocializációs tényezők vizsgálata mélyszegénységben és szakellátásban élő fiatalok körében

A tanulmány „A társadalmi periférián élő gyermekek és fiatalok droghasználati szokásainak feltárása” elnevezésű nagymintás kutatás1 azon eredményeit mutatja be, melyek eddig nem kerültek publikálásra. A szerzők azt vizsgálják, hogy a vegyes módszertanú kutatás kérdőíves adatbázisán megragadható szocializációs közegek (család, kortársak, iskola) egyes jellegzetességei milyen módon hozhatók összefüggésbe azon attitűdökkel, amelyek valószínűsíthetik a szerhasználatot. Ezzel párhuzamosan kirajzolódik a jelzett szocializációs közegek protektív hatása is. A megkérdezett gyermekek és fiatalok droggal kapcsolatos attitűdjeit fókuszban tartó elemzés során a szerzők elsőként a gyermekvédelem számára is izgalmas kérdést boncolgatnak akkor, amikor kitérnek az elsődleges gondozási hely (család vs. szakellátás valamelyik intézménye) és a drogattitűdök kapcsolatára. Ezt követően a szülői háttér egyes jellemzői (kommunikációs-érzelmi kapcsolódás, monitoring, támogatás), majd a kortárscsoport mintaadó szerepe, végül az iskolai közeg azon elemei válnak a vizsgálat tárgyává, melyek a kérdőív adatbázisán beazonosíthatók

Egy folyamatorientált egészségfejlesztési intervenciós modell : Az elmélet és a gyakorlat találkozása

A Folyamatorientált egészségfejlesztési intervenciós modell legfontosabb feladata a prevencióhoz és egészségfejlesztéshez kapcsolódó oktatási és nevelési programok tervezése. A célok eléréséhez egy tesztelt eszközt biztosít a programtervek szisztematikus kialakításához, dokumentálásához, megvalósításához és értékeléséhez. A modell első szakasza a probléma diagnosztizálásával és az erre alapuló programterv kidolgozásával foglalkozik, a második rész a program végrehajtásáról és kiértékeléséről szól. A modell a gyakorlatban jól kivitelezhető, és a fiatalok egészségmagatartásának pozitív irányú változását valósíthatja meg

Tanítási stílusok alkalmazása és bemutatása az IPOO modellen keresztül a testnevelésben = Using Different Teaching Styles and the IPOO Model

A minőségi testnevelés oktatás igényli az indirekt és direkt tanítási stílusok széles spektrumának alkalmazását. A kutatásunk célja a tanárközpontú (DM) és a tanulóközpontú (IM) stílus módszereinek hatékonyságvizsgálata az IPOO modellen (Mező, 2011) keresztül a testkulturális tanulás minden doménterületén. Akciókutatásunkat két 5. évfolyamos osztályban (n=46) végeztük: a kerettantervben előírt kézilabdára vonatkozó fejlesztési célok álltak a középpontban. 4 héten keresztül, heti 2 órában zajlottak a foglalkozások a DM (mintaosztály) és IM (kontrollosztály) osztályokban az IPOO modell alkalmazásával. Az akciókutatás utolsó óráján felmértük a tanulók testnevelés iránti motivációjukat a H-PMCSQ-2 kérdőív segítségével, a kézilabda alaptechnikai elemeinek végrehajtási szintjét elő- és utóméréssel állapítottuk meg. Az eredményekből kiderült, hogy az indirekt oktatási stílus módszereinek alkalmazásával komplexebb oktatási-nevelési hatást értünk el, fontos kognitív és affektív fejlesztési területet is érintett

Egy folyamatorientált egészségfejlesztési intervenciós modell

A Folyamatorientált egészségfejlesztési intervenciós modell legfontosabb feladata a prevencióhoz és egészségfejlesztéshez kapcsolódó oktatási és nevelési programok tervezése. A célok eléréséhez egy tesztelt eszközt biztosít a programtervek szisztematikus kialakításához, dokumentálásához, megvalósításához és értékeléséhez. A modell első szakasza a probléma diagnosztizálásával és az erre alapuló programterv kidolgozásával foglalkozik, a második rész a program végrehajtásáról és kiértékeléséről szól. A modell a gyakorlatban jól kivitelezhető, és a fiatalok egészségmagatartásának pozitív irányú változását valósíthatja meg