Az oktatási rendszer kiválasztottjainak vélt értékrendi hierarchiája

Cikkünkben arra keressük a választ, hogyan választanak példaképeket, miként vélekednek egymásról középiskolák diákjai, és ez milyen kapcsolatban van iskolájuk státuszával. Egy országos keresztmetszeti kérdőív segítségével felmértük középiskolás diákok vélekedését az általunk kutatott kérdésekről. Hipotézisünk szerint a jobb hírnévvel rendelkező, magasabb kompetenciamutatókkal rendelkező diákokat csoportosító középiskolák diákjai nem bírnak számottevően eltérő értékrenddel náluk kevésbé jó hírű középiskolákba járó diáktársaikhoz képest, viszont eltérően vélekednek korosztályuk értékrendjéről országszerte. A pontos hatás vizsgálata érdekében kívánatos, illetve kevésbé kívánatos értékcsoportokat definiálunk. Végül kérdőívünkből nyert, illetve az Oktatási Hivatal kompetenciaméréséből származó adatok alapján erős empirikus bizonyítékot hozunk arra, hogy a középiskolások minél magasabb átlagos kompetenciaszintű diákokat felvevő gimnáziumba járnak, annál kevésbé kívánatos értékrendet társítanak korosztályukhoz országszerte.</jats:p

Amenity complexity and urban locations of socio-economic mixing

Cities host diverse people and their mixing is the engine of prosperity. In turn, segregation and inequalities are common features of most cities and locations that enable the meeting of people with different socio-economic status are key for urban inclusion. In this study, we adopt the concept of economic complexity to quantify the ability of locations -- on the level of neighborhoods and amenities -- to attract diverse visitors from various socio-economic backgrounds across the city. We construct the measures of neighborhood complexity and amenity complexity based on the local portfolio of diverse and non-ubiquitous amenities in Budapest, Hungary. Socio-economic mixing at visited third places is investigated by tracing the daily mobility of individuals and by characterizing their status by the real-estate price of their home locations. Results suggest that measures of ubiquity and diversity of amenities do not, but neighborhood complexity and amenity complexity are correlated with the urban centrality of locations. Urban centrality is a strong predictor of socio-economic mixing, but both neighborhood complexity and amenity complexity add further explanatory power to our models. Our work combines urban mobility data with economic complexity thinking to show that the diversity of non-ubiquitous amenities, central locations, and the potentials for socio-economic mixing are interrelated

TECTOP-Magyarország. Jelenkori deformáció és tektonikus topográfia Magyarország területén: aktív szerkezetek, szeizmotektonikus viszonyok, vízhálózat fejlődés és medenceinverzió dinamikája = TECTOP-Hungary. Ongoing deformation pattern and tectonic topography in Hungary: Active structures, seismotectonic habitat, river network development and dynamics of basin inversion

A projekt keretében Magyarország fiatal deformációját és felszínfejlődését vizsgáltuk. Általános érvényű megfigyelésünk szerint hazánkban jelenleg is aktív tektonikai folyamatok zajlanak, amelyek megértése és kvantitatív jellemzése nem csak tudományos feladat, hanem a társadalmi kihatásokat tekintve is kiemelkedő fontosságú. Geofizikai adatrendszerek együttes szerkezeti elemzése kimutatta, hogy a térség jelenkori deformációja alapvetően egykori törésvonalak ismételt felújulásához kötődik. A szerkezetek bonyolult geometriával rendelkező nyírási övekbe rendeződnek, jellemzően KÉK-NyDNy-i csapással. Az aljzat szerkezeti felépítéséhez igazodó fiatal szerkezetek ismételt (szeizmo)tektonikus felújulása ismerhető fel. Geokronológiai vizsgálati eredményeink segítségével előrelépést tettünk a negyedidőszaki vertikális kéregmozgás és felszínfejlődés rekonstruálásában. A Dunántúlra meghatározott kiemelkedési és lepusztulási ráták 0,1-2 mm/év értékek között változnak. Hasonló sebességűek az űrgeodéziai adatok alapján becsült horizontális kéregmozgások is. Aktív tektonika és hidrográfia kapcsolatának vizsgálata alapján kiderült, hogy a jelenkori differenciált függőleges kéregmozgások alapvetően befolyásolják a vízfolyások geometriai viszonyait. A medenceinverzió analóg modellezési eredményei azt mutatják, hogy a Pannon-medence elsőrendű geomorfológiai habitusa kielégítően magyarázható a litoszféra nagyléptékű gyűrődésével. | The project aimed at the investigation of neotectonic deformation and surface evolution in Hungary. In general, it is recognised that the study area is characterised by active tectonic processes. The understanding and quantification of these processes represent a major scientific challenge and is of key importance considering their societal impact. The joint analysis of various geophysical datasets indicates that present-day deformation is mainly related to the reactivation of pre-existing faults. These faults are aligned in ENE-WSW oriented shear zones with rather complex internal geometry. These fracture systems are prone to repeated reactivation in the future, as also manifested in the morphotectonic habitat of the region. Geochronological studies assist the reconstruction of the Quaternary vertical deformation pattern and the main features of landscape development. Uplift and denudation rates for Transdanubia range between 0.1-2 mm/yr, whereas GPS measurements resulted in similar values for the rate of horizontal deformations. An intimate link between active tectonics and hydrography has been established suggesting that differential vertical surface movements have a major role in influencing the spatial arrangement and geometry of rivers. The results of analogue modelling show that the principle geomorphological character of the Pannonian basin can be adequately explained by large-scale folding of the lithosphere and related vertical deformation

Exploring park visitation trends during the Covid-19 pandemic in Hungary by using mobile device location data

Abstract Sweeping changes in park visitation have accompanied the Covid-19 pandemic. In countries where governments imposed strict lockdowns during the first wave, park visitation declined in cities. The benefits of visiting urban green spaces on people’s mental and physical health and well-being are generally acknowledged; many people in confinement during lockdowns reported increasing mental health issues. Therefore, based on lessons learned from the Covid-19 pandemic’s first wave, urban parks and other urban green spaces remained open in most countries in subsequent pandemic phases. Furthermore, many studies have reported an overall increase in park visitation after strict lockdowns imposed in the pandemic’s first wave have been removed. This study aims to investigate park visitation trends in Hungary based on a dataset of 28 million location data points from approximately 666,000 distinct mobile devices collected in 1884 urban parks and other urban green spaces in 191 settlements between June 1, 2019, and May 31, 2021. Findings demonstrate that park visitation increased in the inter-wave period of 2020, compared to the pre-pandemic period of 2019, and decreased in Waves 2–3 of 2021, compared to Wave 1 of 2020

Amenity complexity and urban locations of socio-economic mixing

Abstract Cities host diverse people and their mixing is the engine of prosperity. In turn, segregation and inequalities are common features of most cities and locations that enable the meeting of people with different socio-economic status are key for urban inclusion. In this study, we adopt the concept of economic complexity to quantify the sophistication of amenity supply at urban locations. We propose that neighborhood complexity and amenity complexity are connected to the ability of locations to attract diverse visitors from various socio-economic backgrounds across the city. We construct the measures of amenity complexity based on the local portfolio of diverse and non-ubiquitous amenities in Budapest, Hungary. Socio-economic mixing at visited third places is investigated by tracing the daily mobility of individuals and by characterizing their status by the real-estate price of their home locations. Results suggest that measures of ubiquity and diversity of amenities do not, but neighborhood complexity and amenity complexity are correlated with the urban centrality of locations. Urban centrality is a strong predictor of socio-economic mixing, but both neighborhood complexity and amenity complexity add further explanatory power to our models. Our work combines urban mobility data with economic complexity thinking to show that the diversity of non-ubiquitous amenities, central locations, and the potentials for socio-economic mixing are interrelated