Etnikai sztereotípiák a mai Magyarországon = Ethnic stereotypes in contemporary Hungary

A vegyes nemzetiségű - német, szlovák, magyar és cigányok által lakott - területeken kvalitatív és kvantitatív módszerekkel elvégzett kutatás során azt vizsgáltuk, hogy milyen sztereotípiák élnek az egyes kisebbségekről a többi etnikai csoportban. Rekonstruálni tudtuk az egyes csoportok sztereotípiaprofilját, a sztereotipizálás intenzitását, a sztereotípiák homogenitását, és a sztereotípiákhoz fűződő értékeléseket - azaz azt, hogy mennyire előítéletes a sztereotípiaalkotás. A kutatás során elméleti kérdések vizsgálatát is elvégeztük. Arra törekedtünk, hogy felderítsük, az azonosított sztereotípiák eredetét mennyiben kell keresnünk: - történelmi-kulturális csoportkonfliktusokban, a történelmi-kulturális hagyományban, a történelmi emlékezetben; - a csoportok közötti kapcsolatok jellegzetességeiben, a jelenlegi csoportkonfliktusokban, a csoportok közötti interakciók jellegében; - a csoportok státuspozícióiban meglévő különbségekben; a státushierarchia megerősítésére való törekvésekben; - a csoportidentitás megerősítésére irányuló törekvésekben - intézményes stimulusokban, elsősorban a rendszerváltozást követő átalakulás hatásaiban A fenti kérdések megválaszolása a sztereotipizálásról és a sztereotípiákról alkotott több elmélet tesztelésére is lehetőséget nyújtott. Ezek a sztereotipizálás szocio-kulturális magyarázata; a csoportkonfliktus elmélet, és ezen belül elsősorban a kontakt-hipotézis; és a rendszerigazolás, illetve a társadalmi dominancia elmélete. | The purpose of the project has been to examine stereotypes of certain ethnic minorities in ethnically mixed settlements. As a result of the quantitative and qualitative research we identified the stereotype profile of the ethnic groups, we measured the intensity and homogeneity of stereotypes and examined the extent to which stereotyping is biased. We have also examined theoretical questions concerning the possible origins of stereotyping. We aimed to find out what role the following explanatory factors play in stereotype formation: - The historical experience of intergroup relationship, reflected in historical memory - Present intergroup relations and intergroup conflict - Group status difference and maintenance of status hierarchy - Striving for a positive social identity - Institutional stimuli, particularly the effect of the political transition on ethnic relations By answering these questions we were able to test several theories explaining stereotyping and prejudice formation, such as socio-cultural explanation of stereotyping, group conflict theory, contact hypothesis and the theories of system justification and social dominance

Kisebbségi önkormányzatok a 2006-os önkormányzati választások után - A roma, német, görög és ruszin kisebbségi autonómiák működése az átalakult viszonyok között = Minority self-governments after municipal elections in 2006 - Roma, German, Greek and Rusin autonomies among the new conditions

Az 1993-ban elfogadott és 2005-ben módosított kisebbségi törvény lényegét tekintve egyfajta gesztus az erőteljesen elmagyarosodott nemzetiségek felé: imaginárius viszonyokat képez le és soft law típusából fakadóan nem tartalmazza a jogok kikényszerítésének eszközeit. Cserében az identitás megválasztásának hamis illúziójával kecsegtető, és a gyakorlatban a kisebbségi etnobiznisz elburjánzásához vezető módón teszi lehetővé, hogy kisebbségivé az egyén önkéntes és önkényes nyilatkozatával lehessen válni a nyilatkozat minden jogi és anyagi előnyével, de mindenfajta jogi konzekvenciája nélkül. Ezek a törvényi anomáliák megkérdőjelezik a kisebbségi önkormányzatok létét. Két területen látszanak nagy gondok: a választás és a működés, ill. a feladatok csak jelzésszerű meghatározásának szintjén, amelyek elvégzése opcionális. Olyan kisebbségi törvényre van szükség, amely önkéntes, nyilvános önmeghatározás és a kisebbségi közösségek által kontesztálható identitásvállalás alapján teszi lehetővé a kisebbségi önkormányzatok létrehozását. Abban az esetben, ha a törvényalkotó megfontolná, ténylegesen szükség van-e az önkormányzati státusra, és ha úgy dönt, igen, akkor az önkormányzati kereteket tényleges tartalommal, más által el nem végezhető feladatokkal kell kitöltenie és biztosítania kell hozzá a szükséges eszköztárat. | The minority law having been accepted in 1993 and modified in 2005 in its very substance is a courtesy towards the highly assimilated minorities living in Hungary. It maps imaginary conditions and resulting in its soft law type does not contain guaranteed instruments for forcing the minority rights. In change it makes possible on the basis of the free choice of identity to be identified as minority subject on the basis of a voluntary and arbitrarily declaration of the self with its legal and financial profits without any legal consequences. This uncontrolled process has lead to the etnobusiness. The anomalies of the minority law in establishing minority self-government and in the many unclear paragraphs as to functioning, and tasks of this self-government query its existence. There are serious problems mostly on two fields: regulation of the elections of minority self-government representatives and defining the special tasks of a minority self-government, which as to the decision of the representatives – will be done or not. A really new minority law is needed if the politics decides on the favor of the minority self-governments: free but overt declaration of identity for those who want be acknowledged as minority subject to be able to establish a self government. If politics decides for minority self-governments, real tasks has to be specified and the necessary financial founds has to be guaranteed to manage them

Migráció, helyi társadalom, identitás = Migration, local society, identity

A vizsgált településeken az elmúlt másfél évtizedben a migrációs folyamatok polarizálódásának lehetünk tanúi. A falvak egy része a népesség tartós csökkenésének következményeivel, az elöregedéssel, a fiatal, képzett generációk eltűnésével küszködik, míg a szuburb falvak éppen a népesség gyors növekedéséből fakadó problémákat igyekeznek kezelni. A német kisebbség, a kisebbségi politizálás esélyei felől nézve mindkét irányú migrációs folyamat kedvezőtlen: egyrészt kiürülnek a kisebbségi kultúra, érdekképviselet intézményesült formái, másrészt a helyi hatalomban mind nagyobb mértékű a svábok térvesztése. Ha a német kisebbség asszimilációról beszélünk, akkor egyúttal a kisebbségi identitás alakváltozásairól beszélünk. A vegyes házasságok - köttessenek bár kisebbségek, kisebbség és többség között -, valamint a németek magyar hazával szembeni mindenkori lojalitása, a többes etnikai, kulturális identitás lehetőségét teremtik meg s táplálják. A kisebbségi identitás elszakadása a családon belül áthagyományozott tradicionális lokális kultúrától és dialektustól, nem csak azt eredményezi, hogy a magyarországi németek számára a kultúra, a (német irodalmi) nyelv az iskolában elsajátítandó tartalommá vált (amely egyébként bárki más számára is hozzáférhető), hanem azt is, hogy a nemzetiségi identitás, kötődés (különösebb kockázat nélküli) választás kérdése lett. Ez viszont azt is jelenti, hogy közösségi identitásként való megmaradása, fenntartása csak tudatos, intézményépítő politikával biztosítható. | In the settlements under survey in the past fifteen years the polarisation of migration tendencies could be observed. A part of the villages struggles with a steady decrease of population , with ageing population and the lack of the young qualified inhabitants, whereas suburban villages try to cope with the problems deriving from the quick increase in population number. In general, for the chances of political representation of ethnic and national minorities both types of migration tendency have proved to be unfavourable. The institutionalised forms of the representation of minority culture and the enforcement of minority rights have become emptied; on the other hand Germans have lost considerable positions and functions in shaping local politics. In case the assimilation of the German minority is taken into consideration, then, at the same time, it should be understood as a transformation of the forms of minority identity. Mixed marriages and the persisting loyalty of Germans to Hungary as homeland establish and promote the possibility of multiple ethnic and cultural identity. The secession of minority identity from the traditional local culture and dialect formerly transmitted within the families results not only in that for Germans in Hungary German culture and standard German language has become a subject to be acquired at educational institutions, but also in that national identity and attachment has become a matter of choice. This means that the maintenance of communal minority identity can only be ensured with conscious institution-constructing policy

Asszimiláció, nyelvhasználat, identitás-kettős identitás összehasonlító vizsgálata a magyarországi német, horvát, szerb, szlovák és szlovén kisebbség körében: szinkron és diakron dimenzióban = Assimilation language use, identify- Double identity, comparative Research among the German, Croatian, Serb, Slovak & Sloven minorities in Hungary in synchron and diacron perspective

A kutatás során a kisebbségi nyelvet még beszélő, de a közösségek zártságának felbomlása miatt asszimilálódott településeken kutattuk a kettős identitást. A vizsgált öt kisebbség esetében mindenütt jelen van a kettős identitás, de nem egyformán zajlanak le az identitásalakulás és az asszimiláció-disszimiláció folyamatai, más hatásokra érzékenyek és sajátos egyéni módon élik meg magyarországi életüket. Másként érzékelik a magyar nemzetet, és másként vázolják fel hazaképüket, ebből következően identitások struktúrája sem azonos. Az önkormányzatok mindegyik kisebbségnél jelentős identitáserősítő szerepet töltenek be, amire ráépül a kultúra megőrzésének elkötelezett szándéka. A nyelvi asszimiláció miatt az anyanyelv az etnikai identitásban mindenütt jelentőségét veszti. Ezt pótolja a kultúra területén a népi hagyományok őrzésében és ápolásában manifesztálódó etnikai identitás. Az identitásőrzésnek ez a formája minden generációban, de leginkább a fiatalabbaknál vehető számításba; esetükben a hagyományok már csak a színpadon előadva élhetők meg; a nyelvtanulás, és a múltra való emlékezés pedig a nemzetségi iskolákban, már ahol van, iskolai tananyaggá vált. Az tapasztaltuk, hogy a kettős identitás konstrukciója a tényszerűen tapasztalható asszimiláció és a nemzeti szocializáció ellenére az etnikai identitás fontossága felé billen el. A fiatalabb generációknál ez az identitás új táptalajon új gyökereket hajtva igyekszik szervesülni. | We researched the double identity on settlements where the mother tongue of the minorities was still spoken but because of modernization population was assimilated. Among the five minorities the double identity is all over present but formation of identity and processes of assimilation-dissimilation are different; minorities are sensitive to other impacts and experience their life in Hungary on different ways. They apprehend the Hungarian nation differently, and imagine their home other way; so the structure of their identity is not the same. Minority self-governances have an important role in strengthening the identity and form a base for preserving the culture. Because of assimilation of language mother tongue looses its importance. This loss will be compensated by an ethnic identity manifested through preserving the ethnic culture and traditions. This form of representing ethnic identity can be observed in all generations, but is most striking in the younger ones, where ethnic identity can be represented only by performing traditions on the stage. Mother tongue and remembering the past, i.e. the history of the minorities will be taught at school, where it could have been organized at all. We have experienced that in the construction of the double identity, in spite of assimilation and national socialization, ethnic identity is more important. This identity strives to form an integral and organic part in the whole identity construction based on new foundations

Glaubensleben und Religion der Ungarndeutschen

This article deals with the problem of the religion of the ethnic Germans in Hungary. It is assumed that Catholicism serves as an important item of the ethnic identity of this minority from diachronic as well as from synchronic perspective. Catholic religion has the historic function to help the ethnic survival. Religion has a very important role to divide and to unite ethnic minorities and the majority. A great deal of the Germans settled in Hungary in the 18th century is Lutheran. Catholic and Lutheran Germans are divided by their religion, which can be seen at their marriage customs, too. Since the Hungarian majority is also Catholic, both Germans and Hungarians have the cult of the Blessed Virgin, who is held by the Hungarian believers as Patrona Hungarica. With the help of a shared religion with the majority, they could develop a basis for national feelings and for assimilation, too

The People of Véménd/Wemend: Everyday Life and Politics of the Hungarian Germans

The Hungarian Germans as an ethnic minority group are living in ethnic as well as national fields of interaction. They integrate both ethnic and national elements in their double identity construction. That means that in their lifeworld they share everyday experiences with the Hungarian majority. This double lifeworld is taken for granted for the Hungarian Germans, since they were born in both ethnic and national fields. In this theoretical framework, the author analyses the life of a small German village in South-Hungary, Véménd. After introducing topographic, demographic, historical and economic processes in the village through 300 years of living in a host country, traditions are summarised in order to prove that the ethnic identity is rooted in the past and is based on the collective memories of the group. After this the changing life, modernisation, migration as well as assimilation versus dissimilation and survival strategies are introduced.The Hungarian Germans as an ethnic minority group are living in ethnic as well as national fields of interaction. They integrate both ethnic and national elements in their double identity construction. That means that in their lifeworld they share everyday experiences with the Hungarian majority. This double lifeworld is taken for granted for the Hungarian Germans, since they were born in both ethnic and national fields. In this theoretical framework, the author analyses the life of a small German village in South-Hungary, Véménd. After introducing topographic, demographic, historical and economic processes in the village through 300 years of living in a host country, traditions are summarised in order to prove that the ethnic identity is rooted in the past and is based on the collective memories of the group. After this the changing life, modernisation, migration as well as assimilation versus dissimilation and survival strategies are introduced